Enhancing economic cooperation in the field of
integrated agricultural supply of goods along the
Serbian-Hungarian border ECO-COOP
The project is co-financed by the European Union through the
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme .
GRAD SUBOTICA
Trg slobode 1.
24 000 Subotica
www.subotica.rs
Gradsko veće – oblast preduzetništva i privrednog razvoja
Email: [email protected]
Tel: + 381 24 636 124
Fax: + 381 24 636 116
Sekretarijat za lokalni ekonomski razvoj, privredu, poljoprivredu,
komunalne poslove i zaštitu životne sredine
Email: [email protected]
Tel: +381 24 626 749
Služba za lokalni ekonomski razvoj, privredu i poljoprivredu
Email: [email protected]
Tel: +381 24 626 845
Fax: +381 24 626 871
Kancelarija za lokalni ekonomski razvoj
Email: [email protected]
Tel: +381 24 626 874
Fax: +381 24 525 242
SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS
Széchenyi tér 10-11.
6720 Szeged
www.szeged.eu
Fejlesztési iroda
Tel: +36 62 564 158
Fax: +36 62 564 344
Sadržaj - Tartalom - Content
Uvod............................................................................................................................. 4
Pijace u Segedinu i okolini.................................................................................................. 5
Pijace u Subotici i okolini.................................................................................................... 6
Ostale pijace u okolnim naseljima........................................................................................ 9
Neke karakteristike kupaca i kupovine na pijacama................................................................. 10
Zaključna razmišljanja....................................................................................................... 16
Ocena situacije i budućnost pijaca ...................................................................................... 16
Sadržaj ove publikacije je isključiva odgovornost Grada Subotica, i ni u kom slučaju ne predstavlja
zvanične stavove Evropske unije.
Bevezető........................................................................................................................ 18
Piacok Szegeden és környékén............................................................................................ 19
Szabadkai és környékbeli piacok.......................................................................................... 20
A környező települések piacai............................................................................................. 23
A piacokon való vásárlók és vásárlások néhány jellemzője........................................................ 24
Záró gondolatok............................................................................................................... 30
Helyzetértékelés és a piacok jövője ..................................................................................... 30
A kiadvány tartalmáért kizárólag Szabadka város tartozik felelőséggel, és az semmiképp sem jelenti
egyúttal az Európai Unió hivatalos álláspontját.
Introduction.................................................................................................................... 32
Market-places in Szeged and its surrounding.......................................................................... 33
Market-places in Subotica and its surrounding........................................................................ 34
Other market-places in surrounding settlements..................................................................... 37
Some characteristics of buyers and buying in markets.............................................................. 38
Concluding thoughts......................................................................................................... 44
Assessment of the situation and the future markets ............................................................... 44
PRILOG - MELLÉKLET - ATTACHMENT .................................................................................... 46
The content of this publication is the sole responsibility of the City of Subotica and can in no way be
taken to reflect the views of the European Union.
Uvod
Tradicija pijačne delatnosti na prostorima severne Srbije i južne Mađarske vuče korene od prvih zabeleženih
pojava robnih razmena kada su ljudi, suočeni sa pojavom da nečega imaju više nego što im treba, a nečega
malo ili uopšte nemaju, spontano formirali mesta na kojima će razmeniti dobra.
Prvi istorijski oblici pijačne delatnosti su vašari, koji su u nekim sredinama i do danas opstali kao deo tradicije
okupljanja ljudi, najčešće nedeljom ili u vreme verskih praznika. Vašari su tipičan primer istorije svakog većeg
naseljenog mesta, danas grada ili opštine, a njihov intenzivniji razvoj beleži se u 18. veku.
Od nastajanja do danas pijace su barometar društveno-ekonomskih prilika u sredinama u kojima egzistiraju.
Dve konstantne osobine pijačne delatnosti, koje se nisu menjale kroz istoriju, su vitalnost i prilagodljivost
različitim uslovima poslovanja.
Tržišne promene, po nepisanom pravilu, prvo uočavaju prodavci na pijacama. Prvenstveno zato što prepoznaju
i koriste prednosti direktnog i neposrednog kontakta sa kupcima, što je još jedna od ključnih osobina pijaca
koja ih diferencira u odnosu na druge, savremene oblike trgovine.
Upravo zbog te osobine, tradicija kupovine na pijacama, koja se na ovim prostorima neguje vekovima, ima i
ozbiljan sociološki aspekt. Pijace jesu tržišta, ali i prostori okupljanja i komunikacije ljudi.
Sve navedene osobine i karakteristike pijaca imaju korene u bogatoj istoriji i tradiciji ove delatnosti. U skladu
sa promenama načina života i tehnološkim razvojem, menjale su se i pijace.
Tokom poslednje dve decenije najveći broj promena u pijačnoj delatnosti nastao je kao direktna posledica
uspostavljanja novih, organizovanih oblika snabdevanja stanovništva različitim artiklima, između ostalog
i svežim životnim namirnicama. Pojava super - i megamarketa kao savremenih oblika trgovine, ponudila
je stanovništvu urbanih sredina alternativu do tada dominantnoj kupovini na pijacama. Prve i najznačajnije
promene desile su se u trgovini na veliko, prvenstveno voćem i povrćem.
4
Projekt sufinansira Evropska unija u sklopu IPA prekograničnog
programa Mađarska - Srbija.
Pijace u Segedinu i okolini
U županiji Čongrad postoje veletržnice locirane pretežno u Segedinu i nekoliko pijaca koje posluju na malo.
Pijace su zasebna preduzeća koje svoje poslovanje obavljaju kao privredna društva - društva sa ograničenom
odgovornošću. Izuzetak je pijaca u Hódmezővásárhelyu, koje je javno preduzeće. Svaka pijaca je u vlasništvu
lokalne samouprave. Na teritoriji županije Čongrad posluju sledece pijace:
D.o.o. “Dorozsmai Nagybani” je osnovano 2004. godine a izgrađeno 2006. Ima ukupno 84000 m2 sa
pokrivenim objektom od 3700 m2, sa 42 poslovna prostora, klimatizovan je i ima umivaonik. Osim toga
pijaca ima ukupno 1310 obeleženih parking mesta, a od toga 850 koji ujedno predstavljaju i označena
prodajna mesta s obzirom da se radi o specijalizovanoj pijaci za trgovinu na veliko, gde se vrši i prodaja iz
sopstvenih vozila. Zimsko radno vreme pijace je od 4 do 16 časova, dok u letnjem periodu pijaca radi non
stop. Tokom najfrekventnijih dana ovu pijacu poseti 1600 lica i 1100 automobila.
D.o.o. “Szegedi Vásár és Piac” je osnovano 1980. godine. U sadašnjoj formi radi od 2001. Hale na pijaci
su izgrađene 2006 i 2010 godine. Pijaca pokriva površinu od 34300 m2, koja je delimično pokrivena. Na pijaci
se nalazi 81 poslovnih prostora. Sam objekat pijace pokriva površinu od 6150 kvadratnih metara. Ukupan
broj svih tipova prodajnih mesta na ovoj pijaci je 597. Pijaca poseduje 250 natkrivenih i 226 otvorenih tezgi,
pored toga poseduje 30 obeleženih prodajnih mesta, gde prodavci mogu parkirati svoja vozila iz kojih će
prodavati robu. Ukupan broj označenih parking mesta je 355. Radno vreme pijace je od 4 do 16 časova.
Pre rekonstrukcije u 2010. broj prodavaca i posetioca je varirao između 1200 i 1300 lica u najfrekventnijim
danima.
D.o.o. “Szegedi Vásár és Piac”, u svom sklopu ima i manjih pijaca: na Szent István trgu, novu pijacu u
Segedinu, Tarján pijacu i Kiskundorozsma pijacu. Ove pijace su namenjene trgovini na malo. Sa grafikona 1.
se može videti da pijaca na Szent István trgu ima 12 objekata koji pokrivaju površinu od 14 m2, nova pijaca u
Segedinu je opremljena sa 24 tezge, dok pijaca Kiskundorozsma ima 45 tezgi. Tarján pijaca ima halu od 300
kvadratnih metara. U sklopu ove pijace je 9 prodavnica.
Grafikon 1. Raspoloživi broj tezgi na pijacama u sklopu “Szegedi Vásár és Piac” pijace
D.o.o. “Cserepes Sori Piac” je osnovano 1990. godine, pokriva površinu od 36000 m2, dok objekti
za prodaju robe pokrivaju površinu od 420 m2. Od ukupno 550 tezgi, 140 je natkriveno, a 410 tezgi je
otvorenog tipa. Pijaca ima ukupno 730 označenih parking mesta. Radno vreme je od 4 do 16 časova, dok
je ponedeljak neradni dan. Godine 2010. je najviša zabeležena dnevna posećenost pijace bila 320 - 340
automobila, odnosno 680 do 700 kupaca. Date godine je iskorišćenost tezgi varirala između 55% i 60%.
Projekt sufinansira Evropska unija u sklopu IPA prekograničnog
programa Mađarska - Srbija.
5
D.o.o. “Szentesi Árpád Nagybani piac“ je osnovano 1999. godine. Ukupna površina koju pokriva iznosi
21000 m2 . Trenutno se od ukupne površine pijace iznajmljuje 20000 m2 za druge svrhe, te se na ovoj
površini ne obavlja pijačna delatnost.
Pijaca “Hódmezővásrhelyi Városellátó és Beszerzési” je javno preduzeće, osnovano 1998. godine,
a rekonstruisano 2005. godine. Pijaca pokriva površinu od 24400 kvadratnih metara, sa ukupnim brojem od
386 prodajnih mesta, to jest 26 poslovnih prostora i 360 tezgi. Procenjuje se da je tokom 2009. i 2010. godine
80% do 85% tezgi bilo u funkciji, dok je prosečna dnevna frekvencija kupaca varirala između 950 i 1100 lica.
Radno vreme pijace je od 12 do 18 časova, dok je ponedeljak neradni dan.
Gradska pijaca “Mako” pokriva površinu od 12400 kvadratnih metara sa 110m2 objekata namenjenih
prodaji proizvoda. Reč je o delimično natkrivenoj pijaci. Od ukupno 90 tezgi, 60 je otvorenog tipa, dok je
30 tezgi natkriveno. Procenjuje se da je tokom 2009. i 2010. godine 65% do 75% tezgi bilo u funkciji, dok
je prosečna dnevna frekvencija kupaca varirala između 380 i 450 lica. Radno vreme pijace u periodu od 1.
maja do 31. avgusta je od 5 do 11 časova. U periodu od 1. septembra do 30. aprila radno vreme je od 6 do
12 časova.
Postoje još dve pijace namenjene manjim proizvođačima poljoprivrednih dobara u gradovima Bordány sa 28
tezgi i u opštini Üllés sa 40 tezgi.
Može se uočiti da se radi o pijacama različite površine, čija je iskorišćenost različita. Najveća pijaca je ujedno
i najbolje iskorišćena, dok su manje pijace iskorišćene od 60-80%. Broj lokala, tezgi i parkirališta je takođe
različit na pojedinim pijacama u zavisnosti od namene a takođe se menja i frekventnost posetilaca.
Pijace u Subotici i okolini
Pijace u Subotici su u vlasništvu: Javnog komunalnog preduzeća (JKP) “Subotičke pijace” i Akcionarskog
društva (a.d.) „Tržnica“ za usluge na tržnicama. Osim toga postoje i pijace u Čantaviru i Bajmoku.
U vlasništvu preduzeća JKP “Subotičke pijace“ su: “Mlečna pijaca”, “Zanatska pijaca”, “Voćna pijaca”,
“Kvantaška pijaca “, “Teslina pijaca,” “Zelenac pijaca” i sezonske pijace na 20 različitih lokacija u Subotici.
Ukupna površina koju pokrivaju pijace ovog preduzeća iznosi 13478 m2 .
U vlasništvu preduzeća a.d. „Tržnica“ Subotica su: pijaca “Mali Bajmok“, “Auto i stočna pijaca“, pijace “Palić“ i
“Aleksandrovo“. Ukupna površina koju pokrivaju ove pijace iznosi 81682 m2 .
Ukupna infrastruktura JKP “Subotičke pijace” i a. d. Tržnice može se videti u tabeli 1.
Vrsta
Tezge
JKP
“Sub.pijace”
653
Tržnice
a.d. Subotice
1 685
Lokali
122
227
Rashladne vitrine
74
14
Rashladne komore
24
-
Montažni objekti
27
20
Označena prodajna mesta
194
452
Boksovi za lubenice
13
7
Tabela 1. Ukupni podaci o infrastrukturi Subotičkih preduzeća - pijaca
6
Projekt sufinansira Evropska unija u sklopu IPA prekograničnog
programa Mađarska - Srbija.
Preduzeće JKP “Subotičke pijace” bolje je opremljeno rashladnim uređajima, jer je više orijentisano na
mlečne i mesnate proizvode. Slično je i sa boksevima za lubenice. Broj montažnih objekata – kioska je sličan
na obe pijace.
Preduzeće “Tržnica” a.d. Subotica raspolaže većim brojem tezgi, označenih prodajnih mesta i lokalima.
Ovakva opremljenost je nužna zbog dve velike pijace koje se pored prodaje poljoprivrednih proizvoda
(proizvoda organskog porekla) bave i trgovinom automobilima i stokom.
Ukupan broj stanovnika koji se snabdeva na svim pijacama u Subotici je 250000, većinom na pijacama u
vlasništvu preduzeća „Tržnica“ a.d. Subotica kao što su auto i stočna pijaca, kao i na pijacama koje pored
poljoprivrednih proizvoda prodaju i druge vrste proizvoda.
Oba preduzeća su i organizatori vašara.
Vašari JKP „Subotičke pijace” se održavaju prema sledećem rasporedu: 3. aprila, 5. juna, 7. avgusta, 2.
oktobra na Paliću, Ludašu, na površini od 12000 kvadratnih metara, bez ograničenja prodajnih mesta,
sa procenjenim brojem od 400 posetilaca. Izuzetak predstavlja vašar 7. avgusta gde se procenjuje broj
posetilaca od 6000 do 7000 stanovnika.
Vašari u organizaciji “Tržnice” a.d. Subotica se održavaju na auto i stočnoj pijaci u Subotici na površini od
36183 kvadratnih metara gde je predviđeno 250 prodajnih mesta. Raspored vašara je: poslednja nedelja
u februaru, treća nedelja u maju, poslednja nedelja u junu, prva nedelja u septembru, poslednja nedelja u
oktobru, i prva nedelja u decembru. Posećenost ovih vašara se procenjuje na 2000 stanovnika.
JKP Subotičke pijace
Opremljenost pijaca u vlasništvu JKP Subotičke pijace se vidi iz tabele 2.
Naziv pijaca
Vrsta
Mlečna
Zanatska
Kvantaška
Teslina
Zelena
Tezge
105
-
12
93
82
Lokali
32
65
13
12
-
Montažni ob. – Kiosci
7
20
-
-
-
Rashladne vitrine
30
17
8
5
14
Rashladne komore
16
6
2
-
-
Skladišta
10
2
2
50
50
Označena prod. mesta
11
28
115
-
40
Boksevi za lubenice
-
-
5
1
2
Tabela 2. Opremljenost pijaca JKP Subotičke pijace
Pijaca u centru grada Subotice je sastavljena iz tri celine: “Mlečne pijace”, “Zanatske pijace” i “Voćne pijace”.
Procenjuje se da je prosečna dnevna frekvencija kupaca na ovom kompleksu pijaca 800 stanovnika.
Projekt sufinansira Evropska unija u sklopu IPA prekograničnog
programa Mađarska - Srbija.
7
“Mlečna pijaca” od 560m2 sa 201 prodajnih mesta i 150 stalnih prodavaca je specijalizovana za prodaju
mlečnih proizvoda. Površina lokala iznosi 128 m2 , rashladnih komora 16 m2, magacinskog prostora 20 m2 a
prodajnih mesta 11 m2 . Prosečna iskorišćenost prostora na pijaci je 98%, što je svakako na visokom nivou.
“Zanatska pijaca” je specijalizovana za prodaju proizvoda starih zanata. Površina pijace je 700 m2 Od toga
lokali zauzimaju 490 m2 , rashladne komore 15 m2 , magacinski prostor 30 m2, obeležena prodajna mesta
28 m2. Ukupan broj prodajnih mesta je 71 a broj prodavaca 121. Prosečna iskorišćenost prostora na pijaci je
90%, što je svakako na visokom nivou.
“Voćna pijaca” je površine 1400 m2 sa 326 prodajnih mesta različitog tipa na kojima prodaje 303 stalnih
prodavaca. Na ovoj pijaci se nalazi 326 tezgi. Prosečna iskorišćenost prostora na pijaci je 93%, što takođe
predstavlja visok stepen iskorišćenosti kapaciteta.
Sve tri pijace zadovoljavaju visoke standarde pijačnog poslovanja sa ukupno 263 obeleženih parking mesta.
“Mlečna pijaca” i “Voćna pijaca” su u potpunosti natkrivene, dok je “Zanatska pijaca” delimično natkrivena.
Sve navedene pijace poseduju kontrolnu vagu i sanitrani čvor.
“Kvantaška pijaca” je mešovitog tipa i predviđena je za prodaju na veliko. Ima 9718 m2 sa 115 prodajnih
mesta i sa 98 stalnih prodavaca. Lokali zauzimaju 125 m2 , rashladne komore 10 m2 , magacinski prostor 20
m2, dok obeležena prodajna mesta 3500 m2 . Sam prodajni plato pijace je betoniran i uređen. Osim toga
pijaca poseduje 55 obeleženih parking mesta, kontrolnu vagu, i sanitarni čvor. Pijaca je ograđena, ali nije
natkrivena. Pijaca poseduje ulaz, sa rampom, za kamione i vozila. Prosečna iskorišćenost prostora na pijaci je
85% , a prosečna dnevna frekvencija je 300 posetilaca.
“Teslina pijaca” je mešovitog tipa sa površinom od 600 m2 sa 105 prodajnih mesta različitog tipa na
kojima prodaje 83 stalnih prodavaca. Površina lokala iznosi 245 m2 , a magacinskog prostora 100 m2 . Pijaca
je ograđena, izbetonirana, prekrivena krovom, snabdevena strujom, vodom, sanitarnim čvorom, kontrolnom
vagom i 15 ventilatora. Pijaca poseduje 25 obeleženih parking mesta. Prosečna iskorišćenost prostora na
pijaci je 89%, a prosečna dnevna frekvencija kupaca je 400 stanovnika.
“Zelenac pijaca” je mešovitog tipa. Ukupna površina je 500 m2, sa 82 prodajnih mesta različitog tipa
na kojima prodaje 74 stalnih prodavaca. Lokali i obeležena prodajna mesta pokrivaju po 100 m2. Pijaca
je ograđena, natkrivena i poseduje sanitarni čvor i kontrolnu skalu. Pijaca je zaštićena poliganomom koji
je dobar izolator toplote i dodatno štiti od vetra. Takođe je postavljena mreža za zaštitu od ptica. Pijaca
poseduje 40 obeleženih mesta za parking. Prosečna dnevna posećenost ove pijace je 500 stanovnika.
Prosečna iskorišćenost prostora pijace iznosi 94%.
Sezonske pijace su organizovane sa ciljem povećanja prodaje sezonskog voća i povrća. Organizuju se na
20 različitih lokacija u Subotici.
Može se zaključiti da se radi o pijacama različite veličine i opremljenosti zavisno od namene. Iskorišćenost
pijaca se kreće od 85 – 100 %. Najfrekventnija su “Mlečna”, “Zanatska” i “Voćna” pijaca kako sa strane
prodavaca, tako i kupaca s obzirom na lokaciju i predmet poslovanja.
Pijace a.d. Tržnice
U vlasništvu a.d. Tržnice su četiri pijace, čija opremljenost se vidi iz tabele 3.
“Mali Bajmok” pijaca je specijalizovana za trgovinu različitom robom sa površinom od 38813 m2, sa 1 943
prodajnih mesta različitog tipa, površinom lokala od 2951 m2 , skladišta od 840 m2 i obeleženih prodajnih
mesta od 100 m2 , 260 obeleženih parking mesta i 1400 stalnih prodavaca. Pijaca je delimično ograđena i
natkrivena, snabdevena sanitarnim čvorom i kontrolnom skalom. Prosečna iskorišćenost kapaciteta je 75 %,
a prosečna dnevna frekvencija kupaca je 2500 do 3000.
8
Projekt sufinansira Evropska unija u sklopu IPA prekograničnog
programa Mađarska - Srbija.
Vrsta
Tezge
Lokali
Mon. objekti- Kiosci
M. Bajmok
1617
222
6
Auto i stočna
-
Palić
64
10
Aleksandrovo
4
4
-
Rashladne vitrine
Skladišta
Obelež. prod. mesta
Boksevi za lubenice
6
140
100
4
350
8
2
1
2
Tabela 3. Opremljenost pijaca a.d. Tržnice
“Auto i stočna pijaca” je specijalizovana za trgovinu automobilima i stokom. Površina je 36183 m2 sa
360 različitih tipova prodajnih mesta gde 250 prodavaca prodaje svoje proizvode. Na pijaci je jedan lokal
od 20 m2 i poseduje 350 obeleženih prodajnih mesta na površini od 2625 kvadratnih metara. Prosečna
iskorišćenost prostora pijace iznosi 65%. Broj obeleženih parking mesta je 35. Pijaca je delimično ograđena,
nije natkrivena i ne poseduje sanitarni čvor niti kontrolnu vagu. Pijaca radi jednom nedeljno i broj posetilaca
se procenjuje na 1000.
“Palić” pijaca je maloprodajna pijaca za voće i povrće od 2472 m2 koja je delimično natkrivena i ograđena
sa 84 prodajnih mesta različitog tipa i 48 stalnih prodavaca. Prosečna dnevna posećenost pijace je 170
stanovnika. Obeležena prodajna mesta pokrivaju 4 m2 . Pijaca ne poseduje obeležena parking mesta,
kontrolnu vagu ili sanitarni čvor. Procenjuje se da je prosečna iskorišćenost prostora pijace 60%.
“Aleksandrovo” je pijaca gde se trguje voćem i povrćem. Površina iznosi 4214 m2 sa 18 različitih prodajnih
mesta. Broj stalnih prodavaca je 4. Lokali pokrivaju 40 m2. Pijaca poseduje samo šest obeleženih mesta
za parking, ne poseduje kontrolnu vagu niti sanitarni čvor, nije ograđena i samo je delimično natkrivena.
Prosečna dnevna frekvencija kupaca je 50 stanovnika. Prosečna iskorišćenost prostora pijace iznosi 20% .
Može se zaključiti da se radi o dve izuzetno velike pijace i dve manje. Stepen koršćenja kapaciteta je nizak
i kreće se od 20-75 %. Većina prodavaca se opredeljuje za „svaštarsku“ pijacu u Malom Bajmoku, koja je i
najposećenija od strane kupaca.
Ostale pijace u okolnim naseljima
Pored Subotičkih pijaca postoje još dve pijace:
Pijaca mešovitog tipa za prodaju povrća i voća u Čantaviru je u vlasništvu društvenog preduzeća D.P.
„Komval“ Čantavir. Površina je 2300 m2, sa 150 tezgi i 15 označenih prodajnih mesta od 78 m2 . Na pijaci su
i dva lokala od 20 m2 i dva montažna objekta. Prosečna iskorišćenost kapaciteta je 75 %, a prosečna dnevna
frekvencija posetilaca oko 500, ali pijaca nije ograđena i nije natkrivena.
Preduzeće D.P. „Komval“ Čantavir je organizator i nekolicine stočnih vašara tokom godine, koje se održavaju
na površini od 13500 m2 sa 200 prodajnih mesta. U proseku 3 000 stanovnika posećuje svaki vašar.
Pijaca u Bajmoku je mešovitog tipa u vlasništvu preduzeća „SLOBODA 95“ d.o.o. za promet robe i pružanje
usluga. Površina je 2400 m2 sa 165 prodajnih mesta različitog tipa na kojima prodaje od 50 do 100 stalnih
prodavaca. Označena prodajna mesta pokrivaju 200 m2. Prosečna iskorišćenost prostora pijace je 50%.
Prosečna dnevna frekvencija kupaca iznosi 500 stanovnika. Pijaca je delimično ograđena i nenatkrivena, sa
sanitarnim čvorom, kontrolnom vagom i 50 obeleženih parking mesta.
Preduzeće „SLOBODA 95“ d.o.o. za promet robe i pružanje usluga je organizator i vašara u Bajmoku koji se
održavaju svake nedelje.
Projekt sufinansira Evropska unija u sklopu IPA prekograničnog
programa Mađarska - Srbija.
9
Neke karakteristike kupaca i kupovine na pijacama
Najvažnije karakteristike kupaca, nivoa, sadržaja, karaktera i stepena zadovoljstva kupovinom na pijacama u
regionu Segedina i Subotice mogu se sumirati po sledećem:
1 . Najbrojnija populacija kupaca na pijacama su zreli, porodični ljudi u rasponu od 35 do 55 godina. Ljudi
stariji od 55 godina su daleko veća grupa kupaca na pijacama u Subotici nego u Segedinu.
60
50
40
Segedin
Subotica
30
20
10
0
18 - 35
36 - 55
više od 55
Grafikon br.2. - Godine starosti posetilaca pijaca
2 . Pol anketiranih posetilaca Subotičkih pijaca dozvoljava zaključak, da pijace na malo dominantno
posećuju žene, dok pol anketiranih posetilaca Segedinske veletržnice pokazuje da dominantno posećuju
muškarci, kao što se vidi na grafikonu 3.
80
70
60
50
Segedin
Subotica
40
30
20
Subotica
10
0
Segedin
MUŠKARCI
ŽENE
Grafikon br.3. - Pol ispitanika posetilaca pijaca i tržnice
3 . Ostale karakteristike kupaca: Više od polovine kupaca na pijacama u Subotici i Segedinu ima završenu
srednju školu. Slični su podaci i o zaposlenosti, dok je broj članova domaćinstava posetilaca različit. U
Segedinu je to prosečno 3.4 a u Subotici 2.9. O visini mesečnih primanja posetilaca pijaca nema pouzdanih
podataka.
4 . Ispitanici u Segedinu nisu značajno menjali navike vezane za kupovinu na pijacama. Naime, čak 87 %
kaže da na pijace odlazi pođednako često kao i ranije. U Subotici u kupovinu na pijacu istim intenzitetom
(pođednako) kao i ranije odlazi 43 % , ređe 39 % a češće 16 % ispitanika. Ovi podaci kazuju da je značaj pijaca
u Subotici je u blagom padu, jer više ispitanika ide ređe na pijacu .
10
Projekt sufinansira Evropska unija u sklopu IPA prekograničnog
programa Mađarska - Srbija.
5 . Razlike se javjaju u broju odlazaka na pijace u toku nedelje. Najveći broj kupaca u Segedinu (53 %) na
pijacu odlazi tri puta nedeljno a u Subotici (58 %) jednom nedeljno. Veća učestalost kupovine na tržnici
u Segedinu je posledica uhodanog nedeljnog ritma (3 puta) snabdevanja manjih trgovačkih radnji svežim
voćem i povrćem.
6 . U pogledu dana posećivanja pijaca su interesantni podaci za Suboticu (Grafikon 4.) Očito se vidi da
subota i nedelja dominiraju kao „pijačni dani”.
70
60
50
40
30
20
10
0
ponedeljak
utorak
sreda
četvrtak
petak
subota
nedelja
Grafikon br.4. - Frekvencija odlazaka na pijacu po danima
7 . Potrošnja novca na pijacama tokom jedne posete u Subotici je relativno niska: 40% posetilaca troši od
500 -1000 din (od 5 do 10 €). Od 1000 do 2000 dinara (10 do 20 €) troši 24 %, a svega 5 % kupaca kupuje za
više od 2000 dinara. Potrošnja na pijacama u Segedinu se većim delom odnosi na kupovinu na veletržnici,
odnosno snabdevanje na veliko, te je logično da je prosečna potrošnja veća od 20 €. Među kupcima najmanje
troše penzioneri i nezaposleni, a najviše zaposleni sa višom ili visokom školskom spremom i porodice sa više
od 3 člana domaćinstva.
8 . Motivi kupovine se razlikuju u Segedinu i Subotici. U Segedinu redosled motiva je sledeći: Svežina
proizvoda, kvalitet, odnos cene i kvaliteta, raznovrsnost ponude, cena i direktan odnos kupac –prodavac.
U Subotici redosled motiva je sledeći: Povoljne cene, susreti sa prijateljima, navike, direktan odnos kupacprodavac, raznovrnost ponude, dobre i lako pristupačne lokacije pijaca.
I ovaj rezultat ukazuje ne samo na razlike u razlozima koji motivišu kupce, nego i način doživljavanja kupovine
na pijacama na veliko u odnosu na pijace na malo. Može se primetiti, da kupci u Segedinu pridavaju veći
značaj racionalnim motivima, dok Subotičani pridavaju značaj navikama, direktnom odnosu sa kupcima
i socijalizaciji. Međutim, u oba grada su kupci pragmatični i racionalni, samo u Segedinu dominira uticaj
veletržnice, a u Subotici uticaj manjih pijaca.
9 . Vrednovanje kvaliteta proizvoda koji se prodaju na pijacama ocenama odličan, dobar ili loš može se
videti na grafikonu 5.
Projekt sufinansira Evropska unija u sklopu IPA prekograničnog
programa Mađarska - Srbija.
11
60
odličan
dobar
loš
50
40
30
20
10
0
povrće
domaće voće južno voće
mlečni
proizvodi
živinsko
meso i
riba
meso i jaja suhomesnati
testenine i
pekarski
kolači
proizvodi
cveće
proizvodi
Grafikon br. 5 - Ocena kvaliteta proizvoda na pijacama
Kupci na pijacama u Segedinu su najzadovoljniji kvalitetom povrća, jer 25 % kupaca ocenjuje kao odličan i
75 % ocenjuje kao dobar. Voće je dobilo samo 2 % ocena odličan i 98 % ocena dobar.
1 0 . Izbor odnosno posećenost pijaca i ocene pojedinih pijaca u Subotici može se videti na
grafikonu 6 i 7.
60
50
40
30
20
10
0
MLEČNA
MALI
BAJMOK
KVANTAŠKA ZELENAC
TESLINA
PALIĆ
BAJMOK
ČANTAVIR
/Ispitanicima je ostavljena mogućnost da navedu tri pijace na kojima se najčešće snabdevaju/
Grafikon br.6.- Izbor pijace u Subotici
12
Projekt sufinansira Evropska unija u sklopu IPA prekograničnog
programa Mađarska - Srbija.
5
4.5
4
3.5
3
2.5
2
1.5
1
0.5
0
MLEČNA
ZELENAC
MALI
BAJMOK
TESLINA
KVANTAŠKA
PALIĆ
BAJMOK
Grafikon br.7. - Prosečna ocena pijaca u Subotici
Kupci u Segedinu su dali globalnu ocenu svih pijaca. Čak 99 % kupaca je ocenama 4 (80 %) i 5 (18 %)
vrednovalo infrastrukturnu opremljenost, ponudu, kvalitet i cene na pijacama u Segedinu.
1 1 . Kvalitetom kupljenje robe na pijacama je u potpunosti zadovoljno 45 % kupaca u Subotici i jedna
četvrtina (25 %) u Segedinu. Problema sa kvalitetom kupljene robe je imalo čak 75 % ispitanika u
Segedinu i 47 % u Subotici, ali ne takvih da zbog toga više ne kupuju na pijacama ili veletržnicama.
1 2 . U pogledu pravaca razvoja skoro svi kupci u Segedinu smatraju važnim prilagođavanje vremena
funkcionisanja pijaca radnom vremenu zaposlenih i dalje poboljšanje uslova prodaje. Istovremeno kupci ne
smatraju važnim standardizaciju kvaliteta robe, kao ni reklamne i promotivne kampanje.
Za razliku od kupaca u Segedinu kupci u Subotici kao najvažniji pravac razvoja pijaca markiraju uspostavljanje
standarda kontrole kvaliteta roba. Subotički kupci takođe smatraju važnim poboljšanje uslova prodaje i
prilagođavanje radnog vremena pijaca novim potrebama potrošača.
Jedno od kontrolnih pitanja, ubačeno u upitnik za ispitanije u Subotici, „obogaćivanje ponude proizvodima
iz organske proizvodnje i regionalnim brendovima domaće hrane” kao mogući pravac razvoja pijaca dobio
je ocenu izuzetno značajno ili značajno od 39 % anketiranih kupaca u Subotici, a pokazuje zainteresovanost
preko 50 % kupaca i to prvenstveno oni sa većim prihodima.
1 3 . Učestalost kupovina pojedinih grupa proizvoda je ispitivano u Subotici. Rezultati mogu se videti na
grafikonu br. 8. a učestalost kupovine se može videti na grafikonu br. 9.
Projekt sufinansira Evropska unija u sklopu IPA prekograničnog
programa Mađarska - Srbija.
13
80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
povrće domaće voće južno voće sveže pileće
meso i jaja
mleko i
mlečni
proizvodi
pekarski
proizvodi
riba
cveće
meso i testenine
suhomesnati
proizvodi
Grafikon br.8. - Koje vrste namirnica najčešće kupujete na pijaci ?
ponekad
često
svaki put
40%
35%
30%
25%
20%
15%
10%
5%
0%
domaće voće
južno voće
povrće
mleko i
mlečni
proizvodi
sveže pileće
meso i
meso i jaja suhomesnati
proizvodi
riba
pekarski
proizvodi
testenine i
kolači
cveće
Grafikon br.9. – Učestalost kupovine pojedinih vrsta namirnica na pijaci
Od interesa su i podaci koji ukazuju na odnos kupaca i prodavaca, što se može videti na grafikonu br. 10.
14
Projekt sufinansira Evropska unija u sklopu IPA prekograničnog
programa Mađarska - Srbija.
30%
20%
10%
0%
proizvođača
vama
prodavca
vama
svejedno mi
poznatog
poznatog
je
proizvođača
prodavca
Grafikon br.10. - Od koga kupujete na pijacama ?
1 4 . Prema stavovima kupaca na pijacama nedostaje dovoljno parking prostora, čuvanje bicikala,
bankomati, prostor za promocije, degustacije i klupe za odmor. Svi ovi stavovi ukazuju i na moguće pravce
razvijanja pijaca.
1 5 . Razmišljanje o daljem razvoju pijaca u Subotici više nije moguće bez ozbiljne analize sve izraženije
konkurencije super i megamarketa, s obzirom da 85 % ispitanih kupuje stalno ili povremeno proizvode
tipične za pijace i u supermarketima zbog povoljnih cena (84%), standardnog kvaliteta robe (8’%), komforniju
kupovinu po modelu sve na jednom mestu (74%), bezgotovinskog plaćanja (66%) i radnog vremena
(40%). Ispitanici u Segedinu kupovinu u supermarketima favorizuju zbog radnog vremena (40%), kupovine po
modelu – sve na jednom mestu (36 %) i bezgotovinskog plaćanja (27%), dok su povoljne cene (17 %) tek na
četvrtom mestu.
Jedan deo razlika u stavovima ispitanika u Segedinu u odnosu na Subotičane se može tumačiti činjenicom
da mogućnost organizovane kupovine na veliko (postojanje veletržnice, „prva ruka”) značajno neutrališe ili
potpuno eleminiše cenovne razlike između pijaca i supermarketa.
Značajan broj kupaca, naročito tokom poslednje dve godine obeležene posledicama svetske ekonomske
krize, u supermarketima (pored bezgotovinskog plaćanja) koristi još jednu veliku prednost velikih lanaca
trgovine - mogućnost kupovine na odloženo plaćanje!
Zanimljivo je da neke druge prednosti koje nude supermarketi, kao što su na primer veliki, dobro organizovani
i besplatni parkinzi, nisu visoko vrednovane kao prednost – i u Segedinu i u Subotici dobili su samo 7 %
glasova i pri dnu su lestvice razloga koji motivišu kupce da idu u supermarkete. Tim pre jer su prostori za
parkiranje u drugom pitanju označeni kao jedan od ključnih nedostataka pijaca!
Projekt sufinansira Evropska unija u sklopu IPA prekograničnog
programa Mađarska - Srbija.
15
Zaključna razmišljanja
Pijačna delatnost je danas istovremeno i tržišna i komunalna delatnost koja, naročito u urbanim sredinima,
omogućuje velikom broju stanovnika snabedvanje svežim životnim namirnicama, naročito povrćem i voćem
koje su dve najprodavanije grupe artikala na pijacama.
Istovremno, kao tradicionalni i specifični kanali distribucije životnih namirnica, pijace su jedan od regulatora
u procesu formiranju tržišnih cena velikog broja artikala i služe kao svojevrstan balans u tržišnoj utakmici koju
poslednjih desetak godina sve intenzivnije nameću super i megamarketi kao novi, savremeni oblici trgovine
na veliko i malo. Sve izraženija konkurencija na tržištu uslovljava i niz promena vezanih za motive i navike
kupaca koji se svežim voćem, povrćem i drugim životnim namirnicama snabdevaju na pijacama. Rezultati
istraživanja ukazuju na niz primera takvih promena i nude mogućnosti za njihovo amortizovanje.
Iako je jedan od prioritetnih ciljeva menadžmenta pijačnih uprava da sačuva i ističe prednosti tradicije i
niza drugih pozitivnih specifičnosti pijaca u odnosu na druge oblike trgovine, pijačna delatnost se mora
prilagođavati aktulenom načinu života i novim zahtevima kupaca.
Od promena tradicionalnog radnog vremena preko poboljšanja uslova prodaje do obogaćivanja ponude
novim artiklima koji će održavati konkuretnost, jedinstvenost ponude i atraktivnost ovih prostora. Izvesno je
i da u sve izraženijoj tržišnoj utakmici između pijaca i supermarketa, kupci imaju sve kritičniji odnos prema
uslovima prodaje na pijacama i asortimanu, odnosno izboru ponude roba koja se prodaje na pijacama.
Ocena situacije i budućnost pijaca
Moto: Globalizacija i potrošačko društvo nas kanališe u pravcu masovne potrošnje. Znamo cene, ali ne i
vrednosti. Pijacu mnogi smatraju terenom niskih cena.
Pokušajmo vrednost staviti u prvi plan na pijacama. Formirajmo svest naših potrošača da se ugledaju na
sugrađane koji traže pri kupovini vrednost a ne jeftinu robu.
Sadašnje stanje :
1 . U Subotici i okolini dominiraju pijace koje funkcionišu u klasičnoj formi sa preprodavcima (piljarima),
sa proizvođačima poljoprivrednih proizvoda i domaćih prerađevina (turšije, ajvara, pekmeza, mlečnih
proizvoda, suhomesnatih proizvoda, narodne radinosti i sl.) kao stalnim ili povremenim prodavcima, koji
plaćaju korišćenje pijačne infrastrukture, poštuju propise i kontrolu bezbednosti proizvoda.
2 . Subotički kupci su prevashodno orijentisani na svoje pijace i svoje prodavce, a posećivanje pijace koriste
i za jedan oblik društvenog života – susreta sa poznanicima, jer pijaca još uvek predstavlja važan element
socijalne mreže date sredine.
3 . U Segedinu i okolini pored klasičnih pijaca funkcioniše veletržnica i mreža manjih prodajnih objekata
pa menjaju način snabdevanja stanovništva, što utiče na funkcionisanje pijaca i odnos kupaca prema pijaci i
prodavcima.
4 . Kao element širenja uticaja globalizacije u većim naseljenim mestima, pre svega gradovima, supermarketi
sa svojim profesionalnim nastupom, strategijom i taktikom privlačenja kupaca sužavaju ulogu i značaj pijaca
u snabdevanju stanovništva. Kupovinu pretvaraju u racionalan čin i kidaju socijalnu mrežu date sredine.
5 . Supermarketi se pre svega oslanjaju na krupnije robne proizvođače (vrlo često iz inostranstva), koje
mogu velike količine proizvoda standardnih osobina isporučiti prema zahtevima i rasporedu supermarketa. S
druge strane računaju na kupce, koji se žele snabdeti sa širokim asortimanom potrošne robe a usput i svežim
povrćem i voćem, hlebom, osvežavajućim pićem i sl.
16
Projekt sufinansira Evropska unija u sklopu IPA prekograničnog
programa Mađarska - Srbija.
6 . Proizvođači poljoprivrednih proizvoda i prerađevina iz okoline naselja koji su orijentisani na pijace ili
snabdevanje piljara manje su izloženi troškovima posredovanja. Pojavljivanjem na tržištu ulažu svoje radno
vreme, snose rizik realizacije proizvoda, ali internalizuju deo prihoda što bi im posrednici otuđili. Krupniji
proizvođači orijentisani na supermarkete kao posrednike prema potrošačima više su izloženi i otuđenju
jednog dela njihovih prihoda. Naime supermarketi, koji imaju relativno visok broj obrta obrtnog kapitala,
praktikuju plaćanje dobavljača sa značajnim zakašnjenjem, a osim toga na nekim mestima naplaćuju od
isporučioca proizvoda čak i zauzimanje prodajnog prostora robom.
7 . Pored poljoprivrednih proizvođača, treba imati u vidu i egzistenciju drugih u zavisnosti od funkcionisanja
tržišta: zaposlenih na tržištima, pomoćne radne snage, transportera i sl.
8 . I jedan i drugi navedeni oblik posredovanja u logističkom lancu hrane i u budućnosti može da nađe
svoje mesto.
Šta činiti:
1 . Na snabdevanje pijaca su pre svega orijentisana radno intenzivna gazdinstva manjih površina i
kapaciteta. Bilo bi značajno da se udruže u proizvođačko – prodajne zadruge i da se u njihovom članstvu
nađe i pijaca sa svojim magacinima, lokalima i drugim mogućnostima za efikasniju realizaciju „post harvest“
operacija: lagerovanje, dozrevanje voća, hlađenje, pakovanje, organizacija pijace, marketing, logistika od
njive do kupca.
2 . Razvoj pijaca sa aspekta lokalnih zajednica je važno zbog strukture gazdinstava i visoke zastupljenosti
sitnih – slučajno robnih proizvođača u našoj poljoprivredi. Pijace treba da iskoriste svoje tradicije za kvalitetno
snabdevanje stanovništva i da potpomažu socijalno podnošljivu sigurnost sitnih proizvođača iz okruženja, jer
još dugo moramo računati sa socijalnom ulogom sitnih radno intenzivnih gazdinstva.
3 . Pijace moraju unaprediti svoje uslove prodaje počev od obezbeđenja mesta za parkiranje, pa preko
tezgi, skladišta, lokala, komunalne infrastrukture i pomoćnih objekata.
4 . Lokalima, kioscima za peciva, domaćih specijaliteta, sladoled, poslastičarski proizvoda i sl. poboljšati
uslove funkcionisanja, da se tradicije pijace kao „sastajališta“ – „susretišta“ potrošača i proizvođača očuvaju.
5 . Treba izvršiti sociografsku obradu – istražiti i opisati životne prilike i opšte stanje života vezano za pijace
i snabdevača pijaca.
6 . Treba izvršiti ispitivanje i osvetliti kritične tačke proizvođača orinetisanih na okolne pijace, sa akcentom
na njihove mogućnosti prilagođavanja novim izazovima, zahtevima za multifunkcionalnost i čuvanje čovekove
sredine.
7 . Treba utvrditi mogućnosti i načine unapređenja menedžmenta kvaliteta preduzeća koje upravljaju
pijacama.
8 . Treba kontinuirano unapređivati kontrolu kvaliteta, bezbednost i sledljivost hrane i ostalih artikala (od
pijace preko prodavca, isporučioca, do proizvođača).
Projekt sufinansira Evropska unija u sklopu IPA prekograničnog
programa Mađarska - Srbija.
17
Bevezető
A piaci tevékenység tradíciója Észak-Szerbia és Dél-Magyarország területén az első feljegyzett árucsere
gyökeréig vezethető vissza, amikor a csere abból a természetszerű helyzetből keletkezett, hogy az embereknek
a szükségleti cikkek némelyikénél az egyikből több, a másikból kevesebb volt. A csere tehát kezdetben a
többlet és a hiány kiegyenlítését célozta, mely eredményeként árucserére alkalmas helyek alakultak ki.
A piaci tevékenység első történelmi formái a vásárok, melyek egyes területeken a népi hagyomány részeként,
a mai napig fennmaradtak. Régen az emberek gyülekezési formái voltak általában vasárnapokon illetve vallási
ünnepeken kerültek megrendezésre. A vásárok tipikus jellemzői minden nagyobb település, város vagy község
történelmének illetve történelmi fejlődésének, melyek intenzív fejlődése a 18. században indult el.
Keletkezésüktől a mai napig, a piacok az adott közösségben uralkodó társadalmi-gazdasági helyzet mutatói. A
piaci tevékenységnek két fő tulajdonsága van, melyek a történelem folyamán nem változtak, ezek a vitalitás,
valamint a különböző üzleti feltételekhez való alkalmazkodás képessége. A piaci változásokat, az íratlan piaci
szabályok alapján először a piaci eladók veszik észre.
Elsősorban, mert felismerik és kihasználják a vevőkkel való direkt, közvetlen és azonnali kapcsolat előnyeit,
mely szintén egy fontos tulajdonsága a piaci árucserének, mely tulajdonság megkülönbözteti a kereskedelem
egyéb modern formáitól.
E tulajdonságának köszönhetően, az évszázadok óta ápolt piaci vásárlás hagyománya jelentős szociológiai
szemponttal is bír. A piacok elsődleges funkciója természetesen az árucsere, de mégis fontos találkozási és
kommunikációs hely.
Mindezek a felsorolt piaci tulajdonságok és jellemzők igen régre nyúlnak vissza a történelemben. A technológiai
fejlődéssel és az életmódváltozással összhangban azonban változtak a piacok is.
Az elmúlt két évtizedben, a piaci tevékenység terén bekövetkezett változások az új kereskedelmi formák
kialakulásának valamint a lakosság különböző fogyasztási cikkekkel, többek között friss élelemmel való
szervezett ellátásának a következményei. A modern kereskedelmi formák, mint a szuper- és megamarketek
megjelenése, új vásárlási alternatívát kínált fel az addig piacon vásárló városi lakosságnak. Az első és jelentős
változások a nagykereskedelem terén történtek, mégpedig a gyümölcs és zöldségkereskedelemben.
18
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési
Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
Piacok Szegeden és környékén
Csongrád megyében elsősorban Szegeden helyezkednek el a nagykereskedelmi piacok, emelett működik
néhány kiskereskedelmi piac is. A piacok külön vállalkozások, melyek gazdasági szervezetként, korlátolt
felelősségű társaságként végzik tevékenységüket. Kivételt képez a hódmezővásárhelyi piac, mely közvállalat.
Mindegyik piac a helyi önkormányzat tulajdonában van. Csongrád megye területén a következő piacok
működnek:
A Dorozsmai Nagybani Piac Kft., 2004-ben alakult meg és 2006-ra került teljesen kiépült állapotba.
Alapterülete összesen 84000 m2, 3700 m2 alapterületű fedett létesítménnyel, 42 irodahelységgel,
légkondicionált helységekkel, illetve mosdóhelyiséggel felszerelt. Mindemellett a piac 1310 kijelölt
parkolóhellyel rendelkezik, melyből 850 egyben kijelölt kereskedelmi eladóhely, mivel ez egy speciális
nagykereskedelmi piac, ahol az értékesítés saját járműből történik. A piac téli munkaideje 4-től 16 óráig
tart, a nyári időszakban viszont éjjal-nappal üzemel. A legforgalmasabb napokon a piacon 1600 fő illetve
1100 gépjármű is jelen van.
Az 1980-ban megalakult a Szegedi Vásár és Piac Kft., jelenlegi formájában 2001 óta üzemel. A
piaccsarnokok 2006-ban és 2010-ben kerültek kiépítésre. A piac alapterülete 34300 m2, mely részben fedett.
E területen 81 irodahelység helyezkedik el. Maga a piaci objektum 6150 m2. A különböző típusú eladóhelyek
összes száma 597. A 250 fedett és 226 nyitott standon kívül 30 megjelölt eladóhely van, ahol az árusok saját
járműveikből értékesítik a termékeiket. A kijelölt parkolóhelyek száma összesen 355. A piac munkaideje
4-től 16 óráig tart. A 2010-ben végzett rekonstrukciós munkálatok előtt a forgalmasabb napokon az eladók
és látogatók száma 1200 és 1300 között mozgott.
A Szegedi Vásár és Piac Kft. több kisebb piacot foglal magába: a Szent István téri piacot, a szegedi Új piacot,
a Tarján piacot valamint a Kiskundorozsmai piacot. Ezek a piacok kiskereskedelmi tevékenységre vannak
előlátva. Az 1. grafikonról leolvasható, hogy a Szent István téri piacnak 12 objektuma van, melyek egyenként
14 m2 területen fekszenek, a Újszegedi piac 24 standdal van felszerelve, míg a Kiskundorozsmai 45 standdal
rendelkezik. A Tarján piac csarnoka 300 m2-es, mely 9 boltot foglal magába.
1. grafikon - A Szegedi Vásár és Piac Kft. keretében működő piacok rendelkezésre álló standjai
szám szerint
A Cserepes Sori Piac Kft. 1990-ben alakult meg. 36000 m2-es területen fekszik, melyből az áru eladására
szolgáló objektumok 420 m2- t tesznek ki. Az 550 rendelkezésre álló standból 140 fedett, 410 pedig nyitott
típusú. A piac 730 kijelölt parkolóhellyel rendelkezik. Nyitvatartási ideje 4-től délután 16 óráig tart, a hétfő
pedig munkaszüneti nap. 2010-ben a legmagasabb mért napi forgalom 320-340 gépjármű, illetve 680-700
vevő volt. Ugyanazon évben a standok kihasználtsága 55-60% volt.
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési
Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
19
A Szentesi Árpád Nagybani Piac Kft. 1999-ben alakult meg. 21000 m2 alapterületű, melyből 20000 m2
ki van adva egyéb célokra, így ezen a területen nem folyik piaci kereskedelmi tevékenység.
A Hódmezővásárhelyi Városellátó és Beszerzési Piac közvállalat, 1998-ban alakult és 2005-ben került
átalakításra. A piac 24400 m2 területet fed le 386 elárusító hellyel, azaz 26 üzlethelységgel és 360 asztallal.
A 2009-es és 2010-es felmérés alapján az asztalok 80-85%-a működött, míg az átlagos napi vásárlói forgalom
950 és 1100 fő között ingadozott. A piac munkaideje 12-18 óráig tart, míg a hétfő munkaszüneti nap.
A Makó Városi piac 12400 m2 területet fed le 110 m2 eladási felülettel. Itt részben fedett piacról
beszélhetünk. Az összesen 90 asztalból 60 nyitott típusú, míg 30 asztal fedett. A felmérések alapján 2009-es
és 2010-es évben az asztalok 65-75%-a működött, amíg az átlagos napi vásárlói forgalom 380-450 fő volt. A
piac munkaideje május 1-től augusztus 31-ig 5-11 óráig tart. Szeptember 1-től április 30-ig a munkaidő 6-12
óra.
A kistermelők számára még két piac működik: Bordányban 28 asztallal és Üllésen 40 asztallal.
Megállapítható, hogy különböző méretű piacokról van szó, melyeknek a kihasználtsága is különbözik. A
legnagyobb piac egyben a legkihasználtabb is, míg a kisebb piacok 60-80%-os kihasználtsággal működnek.
Az üzlethelységek, parkolóhelyek száma szintén különböző az egyes piacokon, ami a szolgáltatástól is függ,
valamint a látogatottság frekvenciája is változó.
Szabadkai és környékbeli piacok
Szabadka területén működő piacok a Szabadkai Piacok Kommunális Közvállalat valamint a Tržnica
Részvénytársaság tulajdonában vannak. Ezen kívül Csantavéren és Bajmokon is vannak piacok. A Szabadkai
Piacok Kommunális Közvállalat tulajdonában a következő piacok vannak: Tejpiac, Kézműves piac, Gyümölcspiac,
Nagybani piac, Teszla piac, Zöldike piac valamint szezonális piacok Szabadka 20 különböző területén. E vállalat
piacai összesen 13478 m2-t fednek le.
A szabadkai Tržnica Részvénytársaság tulajdonában vannak a: Kisbajmoki piac, Autó és jószágpiac, valamint a
Palicsi és Sándori piacok, melyek összesen 81682 m2 alapterületűek.
A Szabadkai Piacok Kommunális Közvállalat és a Tržnica Részvénytársaság infrastruktúráját az 1. számú
táblázat mutatja.
Típus
Standok
Szabadkai Piacok
Tržnica
Kommunális Közvállalat Részvénytársaság
653
1 685
Boltok
122
227
Hűtő vitrinek
74
14
Hűtőberendezések
24
-
Montázs obj. – kioszkok
27
20
Megjelölt eladóhelyek
194
452
Dinnye tárolók
13
7
1.számú táblázat A Szabadkai Piacok Kommunális Közvállalat és a Tržnica Részvénytársaság infrastruktúrájára vonatkozó adatok
20
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési
Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
A Szabadkai Piacok Kommunális Közvállalat főképp a tej- és húsipari termékek értékesítésére összpontosít,
ezért hűtőberendezésekkel jobban felszerelt.
A szabadkai Tržnica Részvénytársaság számos standdal, megjelölt eladóhellyel illetve üzlethelyiséggel
rendelkezik. A jó felszereltség fontos, mivel a két nagyobb piacon a mezőgazdasági termékek (bio termékek)
eladásán kívül gépjármű és jószágkereskedelem is folyik.
A szabadkai piacok összesen 250000 lakost látnak el, legnagyobb részüket a szabadkai Tržnica Részvénytársaság
tulajdonában levő piacok, az autó és jószágpiac, valamint a mezőgazdasági és egyéb árukat értékesítő piacok.
Mindkét vállalat egyben vásárokat is szervez.
A Szabadkai Piacok Kommunális Közvállalat vásárai az alábbi időpontokban kerülnek megrendezésre: április
3-án, június 5-én, augusztus 7-én, október 2-án, Palicson, Ludason, 12000 m2-es területen, korlátlan számú
eladóhellyel. Ezeken a vásárokon a látogatók becsült száma 400 fő. Kivételt képez az augusztus 7-i vásár,
melyet 6000-7000 ember is látogat.
A szabadkai Tržnica Részvénytársaság vásárai a szabadkai autó és jószágpiacon kerülnek megrendezésre
36183 m2-es területen, melyen 250 megjelölt eladóhely van. A vásárok időpontjai: február utolsó hete,
május harmadik hete, június utolsó hete, szeptember első hete, október utolsó hete, valamint december
első hete. E vásárok látogatottsága 2000 fő.
Szabadkai Piacok Kommunális Közvállalat
A 2. számú táblázat a Szabadkai Piacok Kommunális Közvállalat tulajdonában levő piacok felszereltségét
szemlélteti.
A piac megnevezése
Típus
Tejpiac
Kézműves
Nagybani
Teszla
Zöldike
Standok
105
-
12
93
82
Boltok
32
65
13
12
-
Montázs obj. – kioszkok
7
20
-
-
-
Hűtő vitrinek
30
17
8
5
14
Hűtőberendezések
16
6
2
-
-
Raktárhelyiségek
10
2
2
50
50
Megjelölt eladóhelyek
11
28
115
-
40
Dinnye tárolók
-
-
5
1
2
2. számú táblázat A Szabadkai Piacok Kommunális Közvállalat piacainak felszereltsége
A Szabadka központjában levő piac három részből áll: tejpiac, kézművespiac illetve gyümölcspiac. A becslések
szerint az átlagos napi vevőforgalom ebben a komplexumban 800 látogató.
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési
Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
21
A Tejpiac 560 m2 alapterületen fekszik és 201 eladóhellyel rendelkezik. Ezen a piacon 150 állandó eladó van,
akik tejtermékek eladására specializálódtak. A csarnok 128 m2 alapterületű, 16 m2-en hűtőberendezések
vannak, 20 m2-en raktárhelységek, 11 m2-en pedig eladóhelyek. A piaci terület átlagos kihasználtsága 98 %,
mely igen magas érték.
A Kézművespiac a kézművesek termékeinek eladására szakosodott. A piac alapterülete 700 m2. Ebből
a kereskedelmi helyiségek 490 m2-t, a hűtőberendezések 15 m2-t, a raktárhelyiségek 30 m2-t, a megjelölt
eladóhelyek pedig 28 m2-t tesznek ki. Az eladóhelyek össz száma 71, az eladóké pedig 121. A piac kihasználtsága
90%, ami igen magas.
A Gyümölcspiac 1400 m2 alapterületű, 326 kereskedelmi eladóhellyel és 303 állandóan jelen levő eladóval.
E piacon 326 stand van. A piaci terület átlagos kihasználtsága 93%, mely szintén magas mutató.
Mindhárom piac megfelel a piaci működést szabályozó magas szabványoknak. E három piac összesen 263
megjelölt parkolóhellyel rendelkezik. A Tejpiac és a Gyümölcspiac teljesen fedett, míg a Kézműves piac
részlegesen befedett. Az említett piacok mindegyike rendelkezik ellenőrző mérleggel és mosdóval.
A Nagykereskedelmi piac vegyes jellegű és, mint azt a neve is mutatja, nagykereskedelemre van előrelátva.
Alapterülete 9718 m2, 115 eladóhellyel illetve 98 állandó kereskedővel rendelkezik. A helyiségek 125 m2-t,
a hűtőberendezések 10 m2-t, a raktárhelyiségek 20 m2-t, míg a megjelölt eladóhelyek 3500 m2-t foglalnak
el. Maga a piaci kereskedelmi terület betonozott és rendezett. Mindemellett a piac 55 kijelölt parkolóhellyel,
ellenőrző mázsával és mosdóval ellátott. A piac zárt terület, de nem fedett. Sorompóval ellátott bejárata van a
személy- és tehergépjárművek részére. A piaci terület kihasználtsága 85%, a vevőforgalom pedig 300 fő/nap.
A Teszla telepi piac vegyes jellegű, alapterülete 600 m2, 105 kereskedelmi eladóhellyel, melyeken 83
kereskedő árulja portékáit. A csarnok 245 m2 alapterületű, a raktárhelyiség pedig 100 m2. A piaci terület zárt,
betonozott, vízzel, mosdóval, elektromos energiával, ellenőrző mérleggel és 15 ventilátorral ellátott. A piac
25 megjelölt parkolóhellyel rendelkezik. Átlagos kihasználtsága 89%, még az átlagos napi forgalma 400 fő.
A Zödike piac szintén vegyes jellegű. Alaperülete 500 m2, 82 eladóhellyel, melyeken 74 állandó eladó kínálja
az árut. A helyiségek és a megjelölt eladóhelyek 100 m2-t foglalnak el. A piac körbekerített és fedett, kiszolgáló
tisztálkodó helyiségekkel illetve kontrollskálával ellátott. A piac védőhálóval felszerelt, mely véd a madaraktól.
40 kijelölt parkolóhellyel rendelkezik. Az átlagos napi látogatottsága 500 lakos, míg a kihasználtsága 94%.
A szezonális piacokat 20 különböző helyszínen szervezik meg Szabadkán azzal a céllal, hogy serkentsék a
szezonális gyümölcs és zöldségfélék árusítását.
A fent leírtak alapján levonható a következtetés, miszerint a szabadkai piacok rendeltetésüktől függően
különböző nagyságúak és felszereltségűek. Kihasználtságuk 85-100% között mozog. A legforgalmasabbak a
Tejpiac, a Kézművespiac illetve a Gyümölcspiac, úgy az eladók, mint a vevők számát tekintve.
A Tržnica Részvénytársaság piacai
A Tržnica Rt. tulajdonában négy piac van, melyek felszereltségét a 3. számú táblázat szemlélteti.
A Kisbajmoki piac (közkedvelt nevén ócskapiac) különböző árukkal való kereskedelemre szakosodott.
Alapterülete 38813 m2, melyből 1943 m2-en eladóhelyek vannak, 2951 m2-en különböző üzletek, 840 m2en raktárhelyiségek és 100 m2-en megjelölt eladóhelyek. A piac 260 kijelölt parkolóhellyel rendelkezik,
részben bekerített és lefedett, mosdóval és kontrollskálával ellátott. 1400 állandóan jelenlevő árussal üzemel.
A kihasználtsága 75%, illetve az átlagos napi mozgás 2500-3000 fő.
22
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési
Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
Típus
Standok
Boltok
Montázs obj. – kioszkok
Kisbajmok
1617
222
6
Autó- és jószág
-
Palics
64
10
Sándor
4
4
-
Hűtő vitrinek
Raktárhelyiségek
Megjelölt eladóhelyek
Dinnye tárolók
6
140
100
4
350
8
2
1
2
3. számú táblázat A Tržnica Rt. piaciainak a felszereltsége
Az Autó- és jószágpiac, mint ahogyan a neve is mutatja autó és jószágkereskedelemre van specializálódva.
Alapterülete 36183 m2, 360 megjelölt eladóhelyen 250 eladó kínálja portékáit. A piac átlagos kihasználtsága
65%. 35 parkolóhellyel rendelkezik, részlegesen bekerített, fedetlen nem rendelkezik mosdóval, sem
ellenőrző mérleggel. Heti egy alkalommal üzemel, a vevők száma körülbelül 1000 fő.
A Palicsi kiskereskedelmi gyümölcs és zöldségpiac 2472 m2 alapterületen üzemel. Félig fedett és bekerített
területen, 84 eladóhelyen, 48 árus dolgozik átlagosan. A megjelölt eladóhelyek egyenként 4 m2-t foglalnak
el. A piac átlagos napi forgalma 170 fő. Nem rendelkezik kijelölt parkolóhellyel, sem ellenőrző mérleggel,
sem pedig mosdóval. A piac átlagos kihasználtsága 60%.
A Sándori piacon gyümölcs és zöldségkereskedelem folyik. Alapterülete 4214 m2, 18 eladóhellyel
rendelkezik, ahol az állandóan jelenlevő árusok száma 4. Csak 6 kijelölt parkolóhellyel rendelkezik. Nem
rendelkezik ellenőrző mérleggel, sem mosdóval. Nincs körbekeritve illetve részlegesen fedett. A napi átlagos
vevőforgalom 50 fő. A piaci terület kihasználtsága 20%.
Megállapíthatjuk, hogy a piacok kapacitásának kihasználtsága igen alacsony, 20-75 %. A legtöbb árus a
Kisbajmoki piacot választja, mivel itt fordul meg a legtöbb vevő.
A környező települések piacai
A szabadkai piacok mellett, a környékbeli településeken is működnek nagyobb piacok:
A 2 300 m2 alapterületű csantavéri vegyes tipusú gyümölcs és zöldségpiac a Komval Közvállalat irányítása
allatt áll. 150 standdal, két 20 m2-es üzlettel illetve két montázsépülettel rendelkezik. 78 m2-en 15 megjelölt
eladóhely áll az eladók rendelkezésére. A kapacitás kihasználtsága 75%-os, a napi vevőforgalom 500 fő.
Jószágvásárokat az egész év folyamán a csantavéri Komval Közvállalat szervezi. A vásártér 13500 m2
alapterületű, 200 eladóhellyel rendelkezik. A vásárokat átlagosan 3000 lakos látogatja.
A „SLOBODA 95” Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tulajdonában levő bajmoki piac vegyes típusú. Alapterülete
2400 m2, 165 különböző típusú eladóhellyel rendelkezik, melyeken 50-100 állandó kereskedő értékesíti
portékáit. A megjelölt eladóhelyek 200 m2-en helyezkednek el. A piac kihasználtsága 50%-os. A napi átlagos
vevőforgalom 500 vásárló. A piac részlegesen elkerített és fedetlen, mosdóval illetve mázsával ellátott.
Mindemellett 50 kijelölt parkolóhellyel rendelkezik.
A „SLOBODA 95“ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. végzi a heti bajmoki vásárok megszervezését is.
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési
Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
23
A piacokon való vásárlók és vásárlások néhány jellemzője
A vásárlók legfontosabb jellemzője, karaktere és a vásárlással való elégedettségi szintje a szegedi és szabadkai
régióban a következőképpen összegezhető:
1 . A legtömegesebb vásárlói populáció a piacokon a 35 és 55 év közötti családos emberek. Az 55 év
feletti emberek jelentősen nagyobb vásárlói populációt alkotnak a szabadkai piacokon mint a szegedieken.
2. grafikon – A piacok látogatóinak kora
2 . A szabadkai piacok látogatóinak nemek alapján történő felmérése azt a következtetést engedi meg,
hogy a kiskereskedelmi piacokat főleg a nők látogatják, míg a szegedi nagybani piacok nemek alapján történő
felméréséből kiderül, hogy ott a látogatók többségében férfiak amint az a 3. grafikonon is látható.
3. grafikon – A piacok látogatóinak nemek alapján történt felmérése
3 . A vásárlók egyéb jellemzői: A szabadkai és szegedi piacok vásárlóinak több mint fele középiskolai
végzettségű. Hasonlóak a foglalkoztatottsági adatok is, azonban a háztartások tagjainak száma már különböző.
Szegeden ez átlagosan 3,4 Szabadkán pedig 2,9. A piac látogatók havi jövedelméről nincsenek pontos adatok.
4 . A szegediek, akik a felmérésben rész vettek
jelentősen nem változtattak a vásárlói szokásaikon.
Ugyanis a 87%-uk azt nyilatkozta, hogy ugyanolyan gyakran jár piacra mint korábban. Szabadkán vásárolni
a piacokra azonos gyakorisággal a megkérdezettek 43%-a jár, 39%-a kevesebbet, gyakrabban pedig 16%-a.
Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a piacok jelentősége Szabadkán kis mértékben csökken, ugyanis több
megkérdezett nyilatkozta, hogy ritkábban jár piacra mint korábban.
24
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési
Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
5 . Különbségek jelentkeznek a hét folyamán történő piaclátogatásokban. A vásárlók nagy része Szegeden
(53%) piacra három alkalommal jár hetente, Szabadkán (58%) egy alkalommal hetente. A szegedi piacokon
való gyakoribb vársárlás a már bejáródott heti ritmus (3 alkalommal) következménye, az elárúsítóhelyek friss
áruval való feltöltését illetően.
6 . A napok szempontjából történő látogatást illetően érdekesek a szabadkai adatok (4. grafikon). Feltűnő,
hogy a szombat és a vasárnap dominál mint ,,piacos nap”.
4. grafikon – A napok alapján történő látogatások gyakorisága Szabadkán
7 . Az egy alkalommal történő látogatás alkalmával elköltött pénz összeg Szabadkán relatív alacsony: a
vásárlók 40%-a 500-1000 dinárt (5-10 €) költ. 1000- 2000 dinárt (10-20 €) költ a vásárlók 24%-a és mindössze
5% vásárol 2000 dinár feletti összegért. A szegedi piacokon való fogyasztás nagyrészt a nagybani piacokra
vonatkozik azaz a nagybani ellátásra, tehát logikus, hogy az átlag költség magasabb 20 €-nál. A vásárlók
közül a nyugdíjasok és munkanélküliek költenek legkevesebbet, legtöbbet pedig azok az alkalmazottak, akik
felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, illetve a több mint 3 tagú családok.
8 . A vásárlási motivációk különböznek Szegeden és Szabadkán. Szegeden a motivációs sorrend a
következő: a termék frissessége, minősége, az ár és a minőség aránya, a kínálat sokszínűsége, az árak és az
eladó-vásárló közvetlen kapcsolata. Szabadkán a motivációs sorrend a következő: kedvező árak, ismerősökkel
való találkozás, szokások, az eladó-vásárló közvetlen kapcsolata, a kínálat sokszínűsége, a piacok megfelelő
lokációja és megközelíthetősége.
Ezek az eredmények is rámutatnak a különbségekre a vásárlók motivációjának okára, de a nagybani
és a kiskereskedelmi piacokon történő vásárlások megélésére is. Látható, hogy a szegedi vásárlók a
racionális motívumoknak tulajdonítanak nagyobb jelentőséget, míg a szabadkaiak a szokásoknak, a
vásárlókkal való közvetlen kapcsolatnak és a társadalmi beágyazódottságnak. Azonban mindkét városban
a vásárlók pragmatikusak és racionálisak csak Szegeden a nagybani piac hatása uralkodik, míg Szabadkán a
kiskereskedelmi piacoké.
9 . A piacokon kapható termékek minőségének értékelését kitűnő, jó és rossz minősítéssel az 5.grafikonon
láthatjuk.
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési
Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
25
5. grafikon – A piaci termékek minőségének értékelése
A szegedi piacok vásárlói a zöldségfélék minőségével a legelégedettebbek, ugyanis 25%-uk kitűnőnek
minősítette és 75%-uk jónak. A gyümölcsöket csak 2%-ban értékelték kitűnőnek és 98%-ban jónak.
10.
A piacok látogatottsága illetve az adott piac kiválasztás Szabadkán a 6. és 7. grafikonon látható.
/A megkérdezetteknek lehetőségük volt a három leggyakrabban látogatott piac felsorolására/
6. grafikon – A szabadkai piacok közüli választás
26
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési
Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
7. grafikon – A szabadkai piacok általános értékelése
A szegedi vásárlók általános értékelést adtak az összes piacra. A vásárlók 99%-a négyesre (80%) és ötösre
(18%) értékelte a szegedi piacok infrastrukturális felszereltségét, kínálatát, minőségét és árait.
11.
A megvásárolt áru minőségével tökéletesen elégedett a vásárlók 45%-a Szabadkán és egynegyede
(25%) Szegeden. A megvásárolt áru minőségével problémája volt a megkérdezettek 75%-ának Szegeden és
45%-ának Szabadkán, de nem akkora mértékben, hogy többet ne vásárolnának a piacokon.
12.
A fejlődés irányát tekintetbe véve a szegedi vásárlók elsősorban a piacok munkaidejének
alkalmazkodását tartják fontosnak a munkások munkaidejéhez viszonyítva, valamint az árusítás feltételeinek
javítását emelik ki. Ugyanakkor nem tartják fontosnak az áru minőségének egységesítését, sem a reklám
kampányokat valamint a hirdetéseket sem.
Ellentétben a szegedi vásárlókkal a szabadkai vásárlók a legfontosabbként az áru minőségellenőrzésére
vonatkozó szabványok kialakítását tartják. A szabadkai vásárlók ugyancsak fontosnak tartják az árusítás
feltételeinek javítását valamint a piacok munkaidejének alkalmazkodását az újonann kialakult vásárlói
ígényekhez.
A kérdőívben szereplő kérdések egyike a szabadkaiak számára: kínálat bővítése organikus termékekkel
és regionális márkajelzésű hazai termékekkel, mint fejlesztési irányzat, a kiemelt fontosságú vagy fontos
értékelést kapta a megkérdezettek 39%-tól. A vásárlók 50%-a, elsősorban a nagyobb jövedelemmel
rendelkező réteg is érdeklődést mutatott.
13.
Az egyes termékek csoportjának vásárlási gyakoriságát is vizsgáltuk Szabadkán. Az eredmények a
8. grafikonon, a gyakoriság pedig a 9. grafikonon láthatóak.
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési
Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
27
8. grafikon – Mely termékeket vásárolja leggyakrabban a piacon?
9. grafikon – Egyes termékek vásárlásának gyakorisága a piacon
Érdekesek azok az adatok is amelyek a vásárlók és kereskedők viszonyára vonatkoznak a 10. grafokonon.
28
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési
Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
10. grafikon – Kitől vásárolnak a piacokon ?
14.
A vásárlók álláspontja alapján hiányos a parkolási lehetőség, a kerékpár megőrzés, a bankautomaták
száma, a promóciós és kóstoltató helyek, valamint a padok, pihenőhelyek gyakorisága. Ezek az álláspontok
útmutatók a piacok fejlődésének irányvonalához.
15.
A piacok továbbfejlesztéséhez Szabadkán elengedhetetlen a nagy bevásárlóközpontok mind
nagyobb konkurenciájának komoly elemzése, tekintettel arra, hogy a megkérdezettek 85%-a állandóan vagy
alkalmanként a jellegzetes piaci árut ezekben a nagy bevásárlóközpontokban vásárolja a megfelelő árak miatt
(84%), a folyamatos áru minőség miatt (8%), a kényelmesebb vásárlás miatt a mindent egy helyen modell
alapján (74%), a készpénz nélküli vásárlás miatt, (66%) és a munkaidő miatt (40%).
A szegedi megkérdezettek a bevásárlóközpontokban való vásárlást részesítik előnyben a munkaidő miatt
(40%), a mindent egy helyen vásárlás modell alapján (36%) és a készpénz nélküli vásárlás miatt (27%), míg
a megfelelő árak (17%) csak a negyedik helyen vannak.
Az álláspontok közötti különbségek a szabadkai és szegedi megkérdezettek között azzal a ténnyel
magyarázhatóak, hogy a szervezett nagybani vásárlás lehetősége (a nagybani piacok kiléte, ,,első kézből”)
jelentősen neutralizálja vagy teljesen megszünteti az árbeli különbségeket a piacok és nagy bevásárlóközpontok
között.
A vásárlók jelentős része, különösen az utóbbi két év folyamán akiket a világméretű gazdasági válság
sodort nehéz helyzetbe, a nagy bevásárló központokban kihasznál még egy (a készpénz nélküli vásárláson
kívül) jelentős előnyt – a késedelmes fizetési lehetőséget!
Érdekes, hogy más előnyök amelyeket az ilyen bevásárlóközpontok kínálnak, mint például a nagy, jól szervezett
és ingyenes parkolóhelyek, nem lettek különösebben értékelve mint előny. Szabadkán és Szegeden is csak
7%-ban kerültek említésre és a bevásárlóközpontban való vásárlás motivációs listájának alján helyezkednek
el. Ez annál is inkább érdekes, mivel a parkolási lehetőségek hiányossága a piacoknál feltett kérdéseknél mint
kulcsfontosságú hiányosság szerepelt!
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési
Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
29
Záró gondolatok
A piaci tevékenység ma egyidejűleg kereskedelmi és kommunális tevékenység, különösen a városi közegekben,
lehetőséget nyújtva a nagyszámú lakosságnak a friss áruhoz való jutáshoz, különösen zöldségekhez és
gyümölcsökhöz, amely a két legkeresettebb árucikk a piacokon.
A piac egyidejűleg hagyományos és specifikus élelmiszer értékesítési csatorna. Egyike a piaci árak
szabályozóinak az árucikkek jelentős mennyiségére van hatással és, mint olyan egyfajta egyensúlyt képez
a piaci versenyben, amelyet az utóbbi években egyre intenzívebben diktálnak a nagy bevásárlóközpontok,
mint új, időszerű kis- és nagykereskedelmi alakzatok. Az egyre inkább növekvő piaci verseny számos változást
feltételez, amelyek a vásárlók igényeihez és szokásaihoz kötődnek, akik a friss zöldségeket és gyümölcsöket a
piacokon szerzik be. A kutatás eredményei rámutatnak számos ilyen változásra és lehetőséget kínálnak azok
amortizálására.
Annak ellenére, hogy a piacok menedzsmentjének az egyik elsődleges célja, hogy megőrizze és kiemelje a
hagyományok előnyeit és azt, hogy a piacok számos más pozitív jellegzetességgel bírnak a kereskedelem
más formáihoz viszonyítva, a piaci tevékenységnek alkalmazkodnia kell az időszerű életvitelhez és a
vásárlók új követelményeihez.
A hagyományos munkaidő változtatásától, az értékesítés feltételeinek javításán keresztül a kínálat új árukkal
való bővítéséig, amely a versenyképességet fenn tudja tartani, az egyedi kínálatig és a helyek attraktivitásáig.
Bizonyítást nyert, hogy a piacok és bevásárlóközpontok közötti mind inkább kiélezett versenyben a vásárlók
viszonyulása egyre kritikusabbá válik a piacon történő árusítás feltételeit és kínálatát illetően, azaz a piacon
árusított termékek közötti válogatásban.
Helyzetértékelés és a piacok jövője
Mottó: A globalizáció és a fogyasztói társadalom a tömeges fogyasztás irányába terel bennünket. Ismerjük
az árakat, de az értékeket nem. A piacot sokan az alacsony árak terepének tartják.
Próbáljuk meg az értékeket előtérbe helyezni a piacokon. Alakítsuk ki saját fogyasztóink tudatát, hogy példát
mutathassanak a polgártársaiknak, hogy vásárláskor az értéket és nem pedig az alacsony árat vegyék
figyelembe.
Jelenlegi állapot:
1 . Szabadkán és környékén azok a piacok vannak túlsúlyban, amelyek klasszikus formában működnek,
viszonteladókkal, mezőgazdasági termelőkkel és házi termékek készítőivel (savanyúságok, ajvár, lekvár,
tejtermékek, húskészítmények, kézműves termékek, stb.), valamint állandó és idény jellegű elárusítókkal, akik
fizetik a piaci infrastruktúra használatát, tiszteletben tartják a szabályokat és a termékbiztonsági előírásokat.
2 . A szabadkai vásárlók elsősorban a saját piacaikhoz és a saját eladóikhoz kötődnek, a piaclátogatást
pedig bizonyos módon, a társadalmi élet részeként élik meg, amely során találkoznak az ismerőseikkel, azaz
a piac még mindig egy adott környezet szociális hálójának a fontos eleme.
3 . Szegeden és környékén a klasszikus piacok mellett a nagybani piacok és a kisebb elárusítóhelyek lánca
működik, ezzel változtatva a lakosság ellátási szokásain, amely hatással van a piacok működésére, valamint a
vásárlók viszonyára a piacokhoz és kereskedőkhöz.
4 . A globalizációs hatás terjedésének elemeként a nagyobb településeken, elsősorban a városokban,
a nagy bevásárlóközpontok professzionális fellépésükkel, a vásárlóvonzási stratégiájukkal és taktikájukkal,
leszűkítik és jelentéktelenné teszik a piacokat az áruellátásban. A vásárlást racionálissá teszik és megszüntetik
az adott környezet szociális hálóját.
5 . A nagy bevásárlóközpontok elsősorban a nagyobb termelőkre alapoznak (gyakran külföldiekre),
akik nagy mennyiségű, standard árut tudnak leszállítani a nagy bevásárlóközpont igényeinek és ütemének
megfelelően. Másrészt, számítanak azokra a vásárlókra, akik széles fogyasztói kínálattal akarják magukat
ellátni, mint pl. friss zöldséggel, gyümölcssel, kenyérrel, üdítőkkel, stb.
30
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési
Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
6 . A környékbeli termelőket és zöldségárusokat, akik termékeikkel piacorientáltak, kevésbé érinti a
közvetítési költség. A piacon való megjelenésükkel a saját munkaerejüket fektetik be, viselik a termékértékesítés
kockázatát, ezáltal megtartják a jövedelem azon részét, melyet a közvetítők elvehetnének tőlük. A nagyobb
termelők, akik a nagy bevásárlóközpont felé, mint közvetítő felé orientáltak, nagyobb mértében vannak kitéve
a jövedelmük egy részének eltulajdonítására. Ugyanis a nagy bevásárlóközpontok, akiknek igen nagymértékű
forgótőkéje van, késleltetett fizetést alkalmaznak, sőt egyes helyeken a szállítóval gyakran megfizettetik az
elárusító helyet is.
7 . Figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdasági termelőkön kívül, a piacgazdálkodástól mások egzisztenciája
is függ: a piacon dolgozóké, a kisegítő munkásoké, a szállítmányozóké és a kapcsolt ágazatokban dolgozóké.
8 . Az élelmiszerek logisztikai láncában történő közvetítésnek mindkét formája a jövőben is megtalálhatja
saját helyét.
Javaslatok:
1 . A piacok ellátására elsősorban a munkaintenzívebb, kisebb területű és kapacitású gazdaságok
orientáltak. Fontos lenne, ha egyesülnének bizonyos termelői-, értékesítői egyesületekbe és ezek
tagjaiként szerepelnének a piacok is, saját raktáraikkal, helységeikkel és más lehetőségekkel a hatékonyabb
megvalósítás, „post harvest” operáció megvalósítása érdekében: raktározás, gyümölcsérlelés, hűtés,
csomagolás, piacszervezés, marketing, a „földtől a vevőig” tartó logisztikai folyamat.
2 . A piacok fejlődése, a helyi közösségek szemszögéből, fontos a gazdaságok struktúrája miatt és a
kistermelők magas száma miatt a mezőgazdaságunkban. A piacoknak ki kell használniuk a lakosság minőséges
ellátására vonatkozó hagyományát, valamint elő kell segíteniük a kistermelők szociális biztonságát, ugyanis
még sokáig kell számítanunk a ,,kétkezi” munkát intenzíven használó kisgazdaságok szociális szerepére.
3 . A piacoknak fejleszteniük kell feltételeiket, kezdve a parkolóhelyektől az eladó pultokon, raktározáson,
üzlethelységeken át, a kommunális infrastruktúráig és kisegítő objektumokig.
4 . Az üzlethelységek, péksüteményes üzletek, házi különlegességek forgalmazói, fagylaltosok és cukrászok
számára javítani kell a működési feltételeken, hogy megőrizhessük a piac ,,találkozóhely” jellegét.
5 . El kell végezni egy szociográfiai vizsgálatot – fel kell kutatni és leírni az élethelyzeteket és általános
életminőséget, amelyek a piacokhoz és ellátóikhoz kötődnek.
6 . Fel kell mérni és rávilágítani a környékbeli piacokra orientált termelők kritikus pontjaira, hangsúlyozva
az új kihívásokkal járó lehetőségeket, a multifunkcionális követelményeket és a környezetvédelmet.
7 . Meg kell alapozni a piacokat irányító vállalat menedzsmentjének lehetőségeit és fejlődését.
8 . Folyamatosan fejleszteni kell a minőségellenőrzést, a biztonságot és az élelmiszer követését, valamint
a többi árucikkét (a piacoktól az eladókon keresztül, a szállítókig és termelőkig).
A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési
Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
31
Introduction
Tradition of the market sector in the region of Northern Serbia and Southern Hungary has its roots in the first
re‌corded appearance of commodity exchange when people, confronted with the situation of having more of
some goods than they needed or less/none of others, spontaneously formed places for exchange.
First historical types of market activity are fairs which have remained in some areas part of the tradi‌tion that
gathers people mostly on Sundays or during religious holidays. Fairs are a typical example of the history of
every major settlement, today a town or municipality, and their dynamic development was marked in the
18th century.
Since their formation and until today, markets have been a certain barometer of social-economic opportuni‌ties
in communities in which they exist. Two constant features of market activity, that have remained un-changed
throughout history, are vitality and adaptation to different business conditions.
Market changes have first been noticed by salesmen on markets. Primarily because they recognized and
used the advantages of direct and immediate contact with costumers, which are actually one of the crucial
market characteristics that differentiate it in relation to other - modern trading types.
Precisely because of this characteristic, tradition of purchasing on markets, which has been nurtured in this
region for centuries, has a serious social aspect. Market places are markets, but also meeting places and
places for communication between people.
All these market qualities and characteristics have roots in the rich history and tradition of this activity.
Market places have changed according to the different lifestyle and technological development.
During the last two decades most changes in market activity have been created as a direct consequence of
newly established and organized forms for supplying population with various articles, among other, with
fresh groceries. With the appearance of super and mega markets as modern trading types, citizens of urban
areas have been offered an alternative to, until then, dominant shopping on markets. First significant changes
have been registered in wholesale trade, primarily in wholesale trade concerning fruits and vegetables.
32
The project is co-financed by the European Union through the
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme .
Market-places in Szeged and its surrounding
In Csongrád County, most wholesale markets are located in Szeged and several markets oper‌ate on retail
bases. Markets are separate firms that carry out their business as companies – limited liability companies.
The market in Hódmezővásárhely is an exception, which is a public company. Each market is owned by local
governments. On the territory of Csongrád County the following market-places can be found:
“Dorozsmai Nagybani” Ltd. was established in 2004 and built in 2006. Its covers an area of 84,000 m2
with a covered facility of 3,700 m2, containing 42 shops, air-conditioning and lavatories. Furthermore, there
are 1,310 marked parking lots, 850 of which also represent marked points of sale, since this is a specialized
market-place for wholesale trade, where sales are also done from vehicles. Working time in the winter is
from 4am to 4pm while in the summer the market works non-stop. During the busiest days 1,600 people
and 1,100 vehicles visit this market.
“Szegedi Vásár és Piac” Ltd. was established in 1980. It operates in its current form since 2001. Halls
were built in 2006 and 2010. The market takes up an area of 34,300 m2, and is partially covered. There are
81 shops in the market. The building itself covers an area of 6,150 m2. The total number of all types of sales
units is 597. The market-place has 250 covered and 226 open booths, in addition it has 30 marked points of
sale, where vendors can park their vehicles. The total number of marked parking lots is 355. Working time
of the market is from 4am to 4pm. Before the reconstruction in 2010, the number of vendors and visitors
range between 1,200 and 1,300 people on the busiest days.
“Szegedi Vásár és Piac” Ltd. also contains smaller markets: on Szent István Square, a new market in Szeged,
Tarján market and Kiskundorozsma market. These markets are designed for retail trade. As shown in Figure
1. the market-place on Szent István Square has 12 facilities covering an area of 14 m2, the new market in
Szeged is equipped with 24 booths, while the Kiskundorozsma market has 45 booths. Tarján market has a
hall of 300 m2. Within this market there are 9 shops.
Figure 1. The available number of stalls at the market-places of “Szegedi Vásár és Piac”
“Cserepes Sori Piac” Ltd. was founded in 1990, it covers an area of 36,000 m2, while facilities for sale of
goods cover an area of 420 m2. From a total of 550 booths, 140 are covered and 410 are open. The market
has a total of 730 marked parking lots. Opening hours are from 4am to 4pm, while Monday is a non-working
day. In 2010 the highest recorded daily traffic on the market was 320 to 340 cars, or 680 to 700 customers.
That year the use of stands varied between 55% and 60%.
The project is co-financed by the European Union through the
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme .
33
“Szentesi Árpád Nagybani” Ltd. was established in 1999. It covers 21,000 m2. Currently from the total
area of the market 20,000 m2 are rented for other purposes, so market activities are not performed here.
“Hódmezővásrhelyi Városellátó és Beszerzési” market is a public company founded in 1998 and
re‌constructed in 2005. It covers an area of 24,400 m2 with a total of 386 points of sale, that is, 26 shops
and 360 booths. It is estimated that during 2009 and 2010, 80% to 85% of the stands were in use, while the
average daily frequency of customers varied between 950 and 1,100 people. Working hours are from 12 to
6pm, while Monday is a non-working day.
“Mako” Town Market covers an area of 12,400 m2 with 110 m2 of objects for sale of products. It is a
partially roofed market. From a total of 90 booths, 60 are open, while 30 are covered. It is estimated that
during 2009 and 2010, 65% to 75% of the stands were in operation, while the average daily frequency of
customers varied between 380 and 450 people. Opening hours in the period from 1st May to 31st Au‌gust are
from 5am to 11am. In the period from 1st September to 30th April working hours are from 6am to 12 o’clock.
There are two other markets for small producers of agricultural commodities in the town of Bordány with 28
booths and in the municipality of Üllés with 40 booths.
It may be noted that there are market-places of various sizes and their usage is different. The biggest market
is the most used, while smaller market-places are used up to 60-80%. The number of shops, booths and
park‌ing lots are also different depending on the purpose of certain markets, and the frequency of visitors
also varies
Market-places in Subotica and its surrounding
Market-places in Subotica are owned by: Public Utility Company (PUC) “Subotičke pijace” and Public Lim‌ited
Company (Co.) “Tržnica” for providing services on market-places. There are also markets in Čantavir and
Bajmok.
PUC “Subotičke pijace” owns: “Mlečna pijaca”, “Zanatska pijaca”, “Voćna pijaca”, “Kvantaš pijaca “, “Teslina
pijaca”, “Zelenac pijaca” and seasonal markets in 20 different locations in Subotica. The total area covered by
the markets of this company is 13,478 m2.
“Tržnica” Co. owns the following market-places: “Mali Bajmok”, “Auto i stočna pijaca”, “Palić” and
“Aleksandrovo”. The total area covered by these markets is 81,682 m2.
Table 1. shows the total infrastructure of PUC “Subotičke pijace” and “Tržnica” Co.
Type
Booths
PUC
“Sub.pijace”
653
Tržnice
Co. Subotice
1 685
Shops
122
227
Refrigerated display cases
74
14
Cold rooms
24
-
Prefabricated buildings
27
20
Marked points of sale
194
452
Boxes for watermelons
13
7
Table 1. Summary of data on infrastructure on market-places in Subotica
34
The project is co-financed by the European Union through the
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme .
PUC “Subotičke pijace” is better equipped with cooling devices because it is more focused on dairy and
meat products. It is similar with boxes for watermelons. The number of prefabricated buildings is similar
on both markets.
“Tržnica” Co. Subotica has more booths, marked points of sale and shops. Such equipment is necessary
because of two big markets, which beside agricultural products (products of organic origin) also trade with
cars and cattle.
The total number of residents who are supplied from all the markets in Subotica is 250,000, mostly from
market-places owned by “Tržnica” Co. Subotica regarding the car and cattle market, and other markets that
also provide other types of products beside agricultural goods.
Both companies are also organizers of the fairs.
Fairs of PUC “Subotičke pijace” are held according to the following schedule: 3rd April, 5th June, 7th Au‌gust,
and 2nd October in Palić, Šupljak on an area of 12,000 m2, without marked points of sale and with an
estimated number of 400 visitors. The only exception is the fair on 7th August where the estimated number
of visitors is 6,000 to 7,000.
Fairs organised by “Tržnica” Co. Subotica are held on the car and cattle market in Subotica on an area of
36,183 m2 with 250 points of sale. Schedule of fairs is the following: last Sunday in February, third Sunday
in May, last Sunday in June, first Sunday in September, last Sunday in October and first Sunday in Decem‌ber.
It is estimated that 2000 people visit these fairs.
Market-places of PUC “Subotičke pijace”
Equipment of market-places owned by PUC “Subotičke pijace” can be seen from Table 2.
Name of market-place
Type
Mlečna
Zanatska
Kvantaška
Teslina
Zelena
Booths
105
-
12
93
82
Shops
32
65
13
12
-
Prefabricated buildings
7
20
-
-
-
Refrigerated display cases
30
17
8
5
14
Cold rooms
16
6
2
-
-
Warehouses
10
2
2
50
50
Marked points of sale
11
28
115
-
40
Boxes for watermelons
-
-
5
1
2
Table 2. Equipment of PUC “Subotičke pijace” markets
The market-place in the centre of Subotica is composed of three parts: “Mlečna pijaca”, “Zanatska pijaca”
and “Voćna pijaca”. It is estimated that the average daily frequency of customers in this complex market is
800 people.
The project is co-financed by the European Union through the
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme .
35
“Mlečna pijaca” of 560 m2 with 201 sales points and 150 permanent vendors is specialized in the sale
of dairy products. The area of shops is 128 m2, of cold rooms 16 m2, 20 m2 of storage spaces and 11 m2 of
points of sale. The average utilization of space in the market is 98%, which is certainly high.
“Zanatska pijaca” specializes in the sale of traditional crafts goods. The area of the market is 700 m2 of
which shops occupy 490 m2, cold rooms 15 m2, warehouses 30 m2 and marked points of sale 28 m2. The total
number of points of sale is 71 and the number of sellers is 121. The average utilization of space on the market
is 90%, which is certainly high.
“Voćna pijaca” takes up an area of 1,400 m2 with 326 different types of points of sale where 303 permanent
vendors sell their goods. There are 326 booths on this market. The average utilization of space in the market
is 93%, which is also a high percent of capacity utilization.
All three markets meet the high standards of market activities with a total of 263 marked parking lots. “Mlečna
pijaca” and “Voćna pijaca” are fully roofed, while “Zanatska pijaca” is covered only partly. All these markets
have a control scale and lavatory.
“Kvantaš pijaca” is of mixed type and is designed for wholesale trade. Its area is 9,718 m2 with 115 points
of sale and with 98 permanent vendors. Shops occupy 125 m2, cold rooms 10 m2, and warehouses 20 m2,
while marked points of sale 3,500 m2. The sales plateau of the market is paved and arranged. More-over, the
market-place has 55 marked parking lots, a control scale and lavatory. The market-place is fenced, but it is
not covered. The market has an entry with a ramp for trucks and vehicles. The average utilization of space in
the market is 85% and the average daily frequency is 300 visitors.
“Teslina pijaca” is of mixed type with an area of 600 m2 with 105 different points of sale, where 83
per‌manent vendors sell their goods. The area of shops is 245 m2 and of warehouses 100 m2. The marketplace is fenced, paved, roofed, and equipped with electricity, water, toilet facilities, a control scale and 15
fans. It has 25 marked parking lots. The average utilization of space in the market is 89% and the average daily
frequency of customers is 400 people.
“Zelenac pijaca” is of mixed type. The total area is 500 m2, with 82 points of sale of different type, where
74 permanent vendors sell their goods. Shops and marked points of sale cover 100 m2. The market-place is
fenced and roofed; it has toilet facilities and a control scale. The market-place is protected with poliganom,
which is a good heat insulator and additional protection from wind. There are also nets for pro‌tection from
birds. The market has 40 marked parking lots. Average daily visiting of the market is 500 people. The average
utilization of space in this market is 94%.
Seasonal markets are organized in order to increase sales of fresh fruit and vegetables. They are organized in
20 different locations in Subotica.
It can be concluded that these are markets of different size and variously quipped depending on their purpose.
Utilization of markets varies between 85 - 100%. The highest frequency is on “Mlečna pijaca”, “Zanatska
pijaca” and “Voćna pijaca” both from the side of sellers and buyers due to its location and business activity.
Market-places of “Tržnica” Co.
“Tržnica” Co. owns four market-places the equipment of which can be seen in Table 3.
“Mali Bajmok” market specializes in trading different goods with an area of 38,813 m2, with 1,943 points
of sale of various types, shops on an area of 2,951 m2, warehouses on 840 m2 and marked points of sale
on 100 m2, 260 marked parking lots and 1,400 permanent vendors. The market-place is partially fenced
and covered, equipped with toilet facilities and a control scale. The average capacity utilization is 75%, and
average daily frequency of customers is 2,500 to 3,000.
36
The project is co-financed by the European Union through the
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme .
Type
Booths
Shops
Prefabricated buildings
M. Bajmok
1617
222
6
Auto i stočna
-
Palić
64
10
Aleksandrovo
4
4
-
Refrigerated display
cases
Warehouses
Marked points of sale
Boxes for watemelons
6
-
8
-
140
100
4
350
2
1
2
Table 3. Equipment of market-places owned by “Tržnica” Co.
“Auto i stočna pijaca” is specialized in trading cars and cattle. Its area is 36,183 m2 with 360 points of
sale of different types, where 250 vendors sell their products. There is one of 20 m2 and 350 marked points
of sale on 2 625 m2. The average utilization of market space is 65%. The number of marked parking lots is
35. The market-place is partially fenced, it is not covered and has no toilet or control scale. The market is
open once a week and the estimated number of visitors is 1,000.
“Palić” market is a retail market for fruits and vegetables on 2,472 m2, which is partially covered and
fenced, with 84 points of sale of different types and 48 permanent vendors. Average of daily visitors is 170
people. Marked points of sale cover 4 m2. Market has no marked parking lots, control scale nor toilet. Its
estimated average space utilization is 60%.
“Aleksandrovo” is a market where fruits and vegetables are sold. It takes up an area of 4,214 m2 with 18
points of sale of different types. The number of regular sellers is 4. Shops cover 40 m2. The market-place
only has six marked parking lots, it has neither a control scale nor toilet, and it is not fenced and is only
partially covered. Average daily frequency of buyers is 50 people. The average utilization of market space
is 20% .
It can be concluded that these are two very large markets and two smaller ones. The percent of capac‌ity
utilization is low and ranges between 20-75%. Most vendors are committed to the flee market in Mali
Bajmok, which is the most visited by customers.
Other market-places in surrounding settlements
Beside market-places in Subotica, there are two more markets:
A market-place of mixed type for sale of vegetables and fruits in Čantavir is owned by “Komval” Čantavir
public company. Its area is 2,300 m2 with 150 booths and 15 marked points of sale on 78 m2. There are two
shops of 20 m2 and two prefabricated buildings. The average capacity utilization is 75%, and average daily
frequency of visitors is about 500, but the market is not fenced and is not covered.
“Komval” Čantavir Company is also the organizer of some cattle fairs during the year, held on an area of
13,500 m2 with 200 sales points. An average of about 3,000 people visit this fair .
The market-place in Bajmok is of mixed type, it is owned by “SLOBODA 95” Ltd. and is specialized for trade
of goods and services. Its area is 2,400 m2 with 165 points of sale of different type where between 50 and
100 perma‌nent vendors sell their goods. Marked points of sale cover 200 m2. The average utilization of
space is 50%. Average daily frequency of customers is 500 people. The market is partially fenced, it is not
covered , has toilet facilities, a control scale and 50 marked parking lots.
Company “SLOBODA 95” Ltd. for trade of goods and services is the organizer of fairs held in Bajmok every
week.
The project is co-financed by the European Union through the
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme .
37
Some characteristics of buyers and buying in markets
The most important characteristics of customers, the level, content, nature and degree of their satisfaction
with purchasing on markets in the region of Szeged and Subotica can be summarized as follows:
1 . The largest population of customers in markets are mature people with families ranging from 35 to 55
years. People older than 55 are a far larger group of customers in Subotica than in Szeged.
Figure 2. Age of customers in market-places
2 . The part of the survey representing the gender of visitors on markets in Subotica allows the conclusion
that the retail markets are dominantly visited by women, while the survey of customers at markets in Szeged
shows that men are predominant there, as shown in Figure 3.
Figure 3. Gender of surveyed visitors of markets
3 . Other characteristics of customers: More than half of customers on markets in Subotica and Szeged
have secondary school degree. Employment data are quite similar, while the number of family members of
visitors varies. In Szeged it’s 3.4 on average, in Subotica 2.9. There are no reliable data on the monthly income
of market visitors.
4 . Respondents in the Szeged have not significantly changed their habits of shopping at outdoor markets.
Specifically, 87% said that they go to the market as often as before. In Subotica, 43% of respondents go to
the market as often as before, 39% less often and 16% more often. These data indicate that the importance
of markets in Subotica is slightly inclined, as more respondents go to the market less often than more often.
38
The project is co-financed by the European Union through the
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme .
5 . There are differences in the number of visits to the market during the week. Most of the customers
in Szeged (53%) go to the market three times a week, while in Subotica (58%) only once a week. Higher
frequency of shopping at a market in Szeged is a consequence of the habit of weekly rate (3 times) of supplying
their shops with fresh fruit and vegetables by owners of small retail shops.
6 . In terms of days of visiting the market, there are interesting data in Subotica (Figure 4.) clearly showing
that Saturday and Sunday are predominant “market days”.
Figure 4. Frequency of visits to the market by days
7 . The amount of money spent during a visit to a market in Subotica is relatively low: 40% of visitors
spend 500 - 1,000 RSD (from 5 to 10 €). From 1,000 to 2,000 RSD (10 to 20 €) is spent by 24% and only 5% of
all buyers spend more than 2,000 dinars. Consumption at markets in Szeged is mostly related to pur‌chases
at the wholesale markets or supply in bulk, and it is logical that the average spending is more than €20.
Among the buyers pensioners and the unemployed spend the least, while employees with college or higher
education and families with more than 3 members in the household spend the most.
8 . The motives for buying are different in Szeged and Subotica. In Szeged the sequence of motives is
as follows: product freshness, quality, value for money, diversity of supply, price and direct buyer-seller
re‌lationship. In Subotica the sequence of motives is the following: low prices, meeting friends, habits, direct
buyer-seller relationship, and diversity of supply, good and easily accessible location of markets.
This result indicates not only the differences in the reasons that motivate customers, but also the expe‌rience
of purchasing on wholesale markets compared to retail markets. It may be noted that buyers in Szeged give
greater importance to rational motives, while customers in Subotica value habits, direct rela‌tionship with
customers and socialization.
However, in both towns buyers are pragmatic and rational, only in Szeged wholesale markets have dominant
influence, while in Subotica smaller markets are dominant.
9 . Evaluation of product quality sold in markets with grades - excellent, good or bad can be seen in Figure
5.
The project is co-financed by the European Union through the
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme .
39
Figure 5. The assessment of product quality on markets
Customers in Szeged are most satisfied with the quality of vegetables, since 25% of customers assessed as
excellent and 75% assessed as good. Fruit received only 2% excellent rating and 98% good rating.
10.
Choice and frequency of visiting markets and grades of certain markets in Subotica can be seen in
Figure 6. and 7.
/Respondents were allowed to name the three markets where they supply/
Figure 6. Choice of markets in Subotica
40
The project is co-financed by the European Union through the
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme .
Figure 7. Average grade of markets in Subotica
Customers in Szeged have made a global evaluation of all markets. 99% of customers graded 4 (80%) and 5
(18%) assessing the infrastructure, supply, quality and prices on markets in Szeged.
1 1 . 45 % of customers in Subotica and 25% in Szeged are fully satisfied with the qual‌ity of goods
purchased on the markets. As many as 75% of respondents in Szeged and 47% in Subotica have had
problems with the quality of purchased goods, but not to such an extent that they would not buy on
markets again. 12.
In terms of direction of further development, almost all customers in Szeged considered it
im‌portant to adapt the working hours of markets to the working hours of employees, and to further
improve the conditions of sale. At the same time buyers do not consider that it is important to standardize
the quality of goods, as well as the advertising or promotional campaigns.
Unlike customers in Szeged, customers in Subotica mar‌kets marked the establishment of standards for
quality control of goods as the most important direction of development. Customers in Subotica also
consid‌ered the improvement of trade conditions and the adjustment of working hours of markets to the
needs of consumers important.
One of the control questions, inserted into the questionnaire in Subotica, “enrichment of the supply
with products from organic farming and regional brands of domestic food” as a possible direction of
develop‌ment of the market got a score very important and important from 39% of surveyed customers in
Subotica, and shows interest of more than 50% of buyers, primarily those with higher incomes.
1 3 . The frequency of purchasing certain product groups was surveyed in Subotica. Results can be seen
in Figure 8, while the frequency of purchases can be seen in Figure 9.
The project is co-financed by the European Union through the
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme .
41
Figure 8. What types of products do you buy commonly in the market?
Figure 9. Frequency of purchase of certain types of products on the market
The data that indicate the relationship between buyers and sellers are ff interest are, as can be seen in
Figure 10.
42
The project is co-financed by the European Union through the
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme .
Figure 10. Who do you buy from at the markets?
1 4 . According to the views of customers there is a lack of parking lots, bike storages, ATMs, space for
promotions and tasting and benches near market-places. All these views point to possible directions for
developing markets.
1 5 . Thinking about the further development of markets in Subotica is not possible without a serious
analysis of an increasingly competitive super and mega markets, since 85% of respondents regularly or
oc‌casionally buy products typical to the market in supermarkets due to favorable price (84%), standard
qual‌ity of goods (80%), more comfortable purchase by the model of all in one place (74%), non-cash
payments (66%) and working hours (40%).
Respondents in Szeged, prefer shopping in supermarkets because of working hours (40%), purchasing by
the model of all in one place (36%) and non-cash payments (27%), while low prices (17%) are only in the
fourth place.
Part of the differences in perceptions of respondents from Szeged and Subotica can be explained by the fact
that the possibility of wholesale purchase (the existence of wholesale market, “first hand”) substan‌tially
neutralizes or completely eliminates the price differences between market-places and supermarkets.
A significant number of customers, especially during the last two years marked by the consequences
of the global economic crisis, in the supermarkets (in addition to non-cash payments) uses another big
advantage of big chain stores – the opportunity to purchase with delayed payment.
It is interesting that some of the other benefits offered by supermarkets, such as for example the large,
well-organized and free parking space, are not highly valued as advantages –receiving only 7% of the votes
both in Szeged and Subotica and being at the bottom of the ladder for reasons that motivate consumers to
go to the supermarkets. The more so because parking lots in other issues were identified as one of the key
shortcomings of market-places.
The project is co-financed by the European Union through the
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme .
43
Concluding thoughts
Market activity today is a commercial and communal service at the same time, which, especially in urban
areas, allows supplying a large number of people with fresh food, especially fruits and vegetables, which are
the two best-selling groups of items in market-places. At the same time, as a traditional and specific channel
of food distribution, markets are one of the regulators in the formation of market prices of a large number of
items and serve as a kind of balance in the market competition that has been intensified in the last ten years
due to super and mega markets as new and modern forms of wholesale and retail.
The increasing competition leads to a number of changes concerning the motives and habits of customers
who purchase fresh fruit, vegetables and other food on markets. The results of some researches indicate a
number of examples of such changes and offer opportunities for resolving them.
Although one of the main concerns of market management is to preserve and highlight the advan‌tages
of tradition and many other positive characteristics of market-places compared to other forms of trade,
market business must be adapted to current lifestyle and new demands of customers.
From the alteration of traditional working hours through improving trade conditions to enrich supply with
new products that will maintain competitiveness, uniqueness of supply and the attractiveness of the space.
It is certain that in ever increased competition between markets and supermarkets, customers have an
increasingly critical attitude towards the conditions of sale in markets and the product range, or the choice
of offered goods sold in markets.
Assessment of the situation and the future markets
Slogan: Globalization and consumer society lead us towards mass consumption. We know prices, but not the
value. Many consider markets for the terrain of low prices. Let’s try to put value to the forefront at the markets. Let’s form the awareness of our customers to look to local inhabitants who are looking for value rather
than for cheap goods during purchase.
Current Situation:
1 . In Subotica and its surrounding the dominating markets are those that work in the classical form with
resellers (groceries), with producers of agricultural products and domestic products (pickles, pepper chutney,
jam, dairy products, meat products, handicrafts etc.), as well as with regular or occasional sellers who pay for
the use of market infrastructure, comply with regulations and product safety control.
2 . Customers from Subotica are primarily oriented to their markets and their vendors, and visit markets
as a form of social life – meeting friends, because market-places are still important ele‌ments of the social
network of a community.
3 . In Szeged and its surrounding, in addition to classic markets, there are wholesale markets and a network
of small retail outlets, which change the way the population is supplied, affecting the functioning of markets
and the attitude of customers towards market and vendors.
4 . As an element of the increase of globalization, supermarkets with their professional performance,
strategy and tactics attract customers in major urban areas, especially in towns, narrowing the role and
im‌portance of markets in supplying the population. They turn shopping into a rational act and tear the social
network of the community.
5 . Supermarkets are primarily relying on larger commodity producers (often foreign), which are capable
of delivering products in large quantities of standard features in accordance with the requirements and
schedules of supermarkets. On the other hand, they are counting on customers who want to get a wide
range of consumer goods and meanwhile also fresh fruits and vegetables, bread, refreshing drinks and the
like.
44
The project is co-financed by the European Union through the
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme .
6 . Producers of agricultural goods and processed products from the vicinity of settlements, which are
oriented to the market or supplying resellers, are less exposed to the costs of mediation. Appearing on the
market they invest their working time, bear the risk of product realization, but internalize part of the rev‌enue
that would have been alienated by resellers. Larger producers oriented to supermarkets as intermedi‌aries
to consumers are more exposed to alienation of a part of their income. Namely, supermarkets, which have
a relatively high number of trades of working capital, practice paying suppliers with significant delay, and in
some places they even charge the supplier of products taking up retail space for their goods.
7 . It should be noted that in addition to agricultural producers the existence of others also depends on
the functioning of the market: employees in the market-places, workers, conveyors and alike.
8 . Both of the above-mentioned forms of mediation in the logistic chain of food may find their place in
the future.
What to do:
1 . Labour-intensive farms of smaller size and capacity are primarily oriented to supplying the market. It
would be important to join them in production-sales cooperatives and among their members also to have
a market-place with its warehouses, shops and other possibilities for more effective implementation of
,,post harvest” operations: storing, ripening fruits, refrigeration, packaging, market organisation, marketing,
the logistics from the field to the customers.
2 . Development of markets in terms of local communities is important because of the structure of farms
and the high representation of small commodity producers in our agriculture. Markets should bene‌fit from
their tradition of high-quality supplying and to promote socially tolerable security of small produc‌ers from
the region, since we have to reckon with the social role of small labor-intensive farms for a long time.
3 . Market-places need to improve their conditions of sale from providing parking lots, over booths,
warehouses, shops, utility infrastructure and ancillary facilities.
4 . The conditions of functioning must be improved to shops selling bakery products, biscuits, home‌made
specialties, ice-cream, confectionery products and alike, in order to preserve the tradition of market-places
as places for meeting consumers and producers.
5 . A socio-graphic analysis should be executed – to explore and describe the living conditions and gen‌eral
state of life concerning the market and market suppliers.
6 . The critical points of producers oriented to the surrounding markets should be investigated and
revealed, with emphasis on their ability to adapt to new challenges, demands of multi-functionality and
environmental protection.
7 . The opportunities and ways to improve the quality management of companies managing markets
must be identified.
8 . Quality control, safety and traceability of food and other items should be improved continuously (from
the market through the seller and supplier to the manufacturer).
The project is co-financed by the European Union through the
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme .
45
PRILOG - MELLÉKLET - ATTACHMENT
Proizvođači organskih prehrambenih proizvoda u regionu
Organikus termelők a régióban
Organic producers in the region
IME I PREZIME /NAZIV
NÉV / CÉGNÉV
NAME / COMPANY NAME
Antal Cindel
Arpad Čikoš
Biserka Farago
Vidoje Milošević
Vladimir Slavnić
Geza Dravai
Dragan Ivošević
Edit Činčik
Emil Kenjereš
Zvonko Matoš
Zoltan Nemet
Ivan Kucurski
INSTITUT ZA RATARSVO I
POVRTARSTVO NOVI SAD
Janoš Farago
Srbija - Szerbia - Serbia
ADRESA - SEDIŠTE VRSTA PROIZVODNJE
CÍM - SZÉKHELY
TERMELÉS FAJTÁJA
ADDRESS - OFFICE PRODUCTION TYPE
Mažuranićeva 13,
biljna/növényi/herbal
Bajmok
Aranj Janoša 4,
biljna/növényi/herbal
Totovo Selo
Vojvode Putnika 24,
Novi Kneževac
Novosadskog sajma
22, Novi Sad
Novosadski put 1,
Srbobran
Salaš 199A, Kelebija
Beogradski put 4,
Subotica
Vojvođanskih
brigada 59, Ada
Subotička 5, Male
Pijace
Dragiše Mišovića
26, Subotica
Jožefa Hegediša 8,
Palić
Ivana Milutinovića
128, Vrbas
Maksima Gorkog
30, Novi Sad
Veliki put 212,
Orom
biljna/növényi/herbal
biljna/növényi/herbal
biljna/növényi/herbal
biljna/növényi/herbal
biljna/növényi/herbal
biljna/növényi/herbal
biljna/növényi/herbal
biljna/növényi/herbal
biljna/növényi/herbal
biljna/növényi/herbal
konverzija/átalakítás/
conversion
organski/szerves/organic
biljna/növényi/herbal
organski/szerves/organic
biljna/növényi/herbal
konverzija/átalakítás/
conversion
organski/szerves/organic
konverzija/átalakítás/
conversion
organski/szerves/organic
konverzija/átalakítás/
conversion
organski/szerves/organic
Josip Mamužić
Mamužićev put 68, biljna/növényi/herbal
Ljutovo
Laslo Berenji
Željeznička 8, Bački
Vinogradi
Svetog Save 18,
Novi Kneževac
Nade Dimić 21,
Novi Sad
Ingus Kaštelj bb,
Hajdukovo
Marin Lelea
Rozalija Lukač
SUNCOKRET doo
STATUS
ÁLLAPOT
STATUS
konverzija/átalakítás/
conversion
konverzija/átalakítás/
conversion,
organski/szerves/organic
konverzija/átalakítás/
conversion
konverzija/átalakítás/
conversion
konverzija/átalakítás/
conversion
organski/szerves/organic
konverzija/átalakítás/
conversion
konverzija/átalakítás/
conversion
konverzija/átalakítás/
conversion
organski/szerves/organic
biljna/növényi/herbal
biljna/növényi/herbal
biljna/növényi/herbal
prerada/feldolgozás/
processing
The project is co-financed by the European Union through the
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme .
konverzija/átalakítás/
conversion
organski/szerves/organic
Mađarska - Magyarország - Hungary
U Mađarskoj ne postoji posebna evidencija organske poljoprivrednih proizvoda.
“Biokontroll Hungária Nonprofit Kft” www.biokontroll.hu proverava i potvrđuje rad učesnika sektora
mađarske ekološke prehrambene industrije.
Magyarországon az organikus gazdálkodással foglalkozó termelőkről nincs külön nyilvántartás.
A “Biokontroll Hungária Nonprofit Kft” www.biokontroll.hu ellenőrzi és tanúsítja a magyarországi ökológiai élelmiszer-gazdasági szektor szereplőinek munkáját.
In Hungary, the producers were engaged in organic farming there is no specific register.
The “Biokontroll Hungária Nonprofit Kft” www.biokontroll.hu verifies and certifies organic food in the
Hungarian economic sector work.
Udruženja u Srbiji - TÉSZ Szerbiában - Organization in Serbia
NAZIV UDRUŽENJA/ TÉSZ NÉV/ NAME OF ORGANIZATION
ASOCIJACIJA ZA RAZVOJ OPŠTINE SUBOTICA
OMLADINSKA MREŽA MALIH REGIJA I NASELJA
SAVEZ AGRARNIH UDRUŽENJA SEVERNE VOJVODINE
“CENTAR ZA ODRŽIVI RAZVOJ” UDRUŽENJE
UDRUŽENJE ZA OČUVANJE I RAZVOJ BIODIVERZITETA SUBOTIČKOHORGOŠKE PEŠČARE
UDRUŽENJE GRAĐANA “EKOLOŠKI FORUM ŽENA STAROG ŽEDNIKA”
UDRUŽENJE ODGAJIVAČA GOVEDA SEVERNE VOJVODINE
“ŽABLJI SALAŠ - BEKA TANYA” DRUŠTVO LJUBITELJA PRIRODE
UDRUŽENJE ZA RAZVOJ NASELJA PEŠČARSKE VISORAVNI
UDRUŽENJE POLJOPRIVREDNIKA SUBOTICA
UDRUŽENJE “VINOGRADARA I VINARA SUBOTIČKE REGIJE”
“PČELA” UDRUŽENJE PČELARA
“ŽEDNIK” UDRUŽENJE ODGAJIVAČA
“GOLUB” LOVAČKO DRUŠTVO
UDRUŽENJE ZEMLJORADNIKA SEVERNE VOJVODINE
“SUBOTIČKA JAGODA” UDRUŽENJE PROIZVOĐAČA JAGODA
UDRUŽENJE PIJAČNIH PRODAVACA
“TERRA S” UDRUŽENJE
UDRUŽENJE ODGAJIVAČA SITNIH ŽIVOTINJA SUBOTICA
KLUB ODGAJIVAČA RASNIH GOLUBOVA I ŽIVINE ČANTAVIR
UDURŽENJE SELJAKA STARI ŽEDNIK
UDRUŽENJE ZA UZGOJ RASE SVINJA MANGULICA
“POLEN” DRUŠTVO PČELARA - BAJMOK
“BIO-NAUČNI KLASTER” UDRUŽENJE
„KLASTER AGROINDUSTRIJA“ UDRUŽENJE
REGIONALNA KANCELARIJA ZA RURALNI RAZVOJ SUBOTICA
“KLASTER ČARI PRIRODE” UDRUŽENJE
“KADARKA” UDRUŽENJE
MESTO/HELYSÉG/PLACE
SUBOTICA
SUBOTICA
PALIĆ
SUBOTICA
PALIĆ
STARI ŽEDNIK
ČANTAVIR
PALIĆ
BAČKI VINOGRADI
SUBOTICA
SUBOTICA
SUBOTICA
NOVI ŽEDNIK
ČANTAVIR
PALIĆ
SUBOTICA
SUBOTICA
SUBOTICA
SUBOTICA
ČANTAVIR
STARI ŽEDNIK
ŠUPLJAK
BAJMOK
SUBOTICA
SUBOTICA
SUBOTICA
SUBOTICA
PALIĆ
The project is co-financed by the European Union through the
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme .
Udruženja u Mađarskoj - TÉSZ Magyarországon - Organizations in Hungary
NAZIV UDRUŽENJA/ TÉSZ NÉV/ NAME OF ORGANIZATION
HÓD-TÉSZ HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TERMÉNYT. ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖV
MEZŐHEGYESI ÁLLAMI MÉNESBIRTOK RT. HÓD-TÉSZ TERMÉNYTÁROLÓ SZÖVETKEZET
MAKÓKER-TÉSZ MAKÓ TÉRSÉGI ZÖLDSÉGTERMELŐK ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETE
MEZŐGAZDASÁGI, MÉHÉSZETI ÜZLET
MÓRAKERT BESZERZŐ, ÉRTÉKESÍTŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET
KISTÉR-TÉSZ KISTELEK ÉS TÉRSÉGE TERMELŐI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET
DABIC DÉL-ALFÖLDI BIO-INNOVÁCIÓS CENTRUM KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG
(DABIC KHT.)
CSONGRÁD MEGYEI AGRÁR INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÓ ÉS OKTATÁSSZERVEZŐ
KHT. (CSONGRÁD MEGYEI AGRÁR KHT.)
SZÉL KERTÉSZET
KUNKERT TERMELII ÉRTÉKESÍTI SZÖVETKEZET
RÖSZKERT TERMELII ÉRTÉKESÍTI SZÖVETKEZET CSONGRÁD
HORTICO ZÖLDSÉGTERMELII ÉRTÉKESÍTI SZÖVETKEZET
FORRÁSKER-TÉSZ SZÖVETKEZET 10.
PAPRIKAKERT TÉSZ KFT.
HÍRÖS PAPRIKA SZÖVETKEZET
OLAJOSMAG TERMELŐ CSOPORTOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
JUHTENYÉSZTŐ TERMELÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET
ZÖLD-TERMÉK TERMELÕI ÉRTÉKESÍTÕ SZÖVETKEZET
GORZSAI PAPRIKA SZÖVETKEZET
KŐRÖS-KERTÉSZ SZÖVETKEZET
ERDÉSZETI SZAPORÍTÓANYAG TERMELŐ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ KFT
“BOKROSI HANGYA ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELŐI, BESZERZŐ,
RAKTÁROZÓ, ÉRTÉKESÍTŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ ÖNKÉNTES SZÖVETKEZET”
“GRÓF KÁROLYI LÁSZLÓ I. CSANYI ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS
ÉRTÉKESÍTŐ, FELDOLGOZÓ HANGYA SZÖVETKEZET”
“FORRÁSKÚTI GAZDA BESZERZŐ, ÉRTÉKESÍTŐ, SZOLGÁLTATÓ
SZÖVETKEZET”
DÉL-ALFÖLDI KERTÉSZEK ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELŐI ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETE (3)
“DÉLZÖLD-2003. GYÜMÖLCS-ZÖLDSÉGTERMELŐK ÉRTÉKESÍTŐ
SZÖVETKEZETE”
“FREETERM ZÖLDSÉG-, GYÜMÖLCSTERMELŐI ÉRTÉKESÍTŐ ÉS
SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET”
“MAKÓI HAGYMAKERTÉSZEK 2003. TERMELŐI ÉRTÉKESÍTŐ
SZÖVETKEZET”
HOMOKHÁTI SPÁRGATERMELŐK ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETE
FLORATOM-KER TERMELŐI ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET
MAROS-KERTÉSZ SZÖVETKEZET
“ZÖLDSÉGES-MUTTER KERESKEDELMI BESZERZŐ ÉS
SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET”
SZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE TERMELŐ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET
The project is co-financed by the European Union through the
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme .
MESTO/HELYSÉG/PLACE
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
MAKÓ
SZENTES
MÓRAHALOM
KISTELEK
SZEGED
SZEGED
HÓDMEZÕVÁSÁRHELY
CSENGELE
RÖSZKE
MÓRAHALOM
FORRRÁSKÚT
SZATYMAZ
KECSKEMÉT
BAJA
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
ÜLLÉS
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
KISKŐRÖS
ÁSOTTHALOM
TISZAALPÁR
CSANYTELEK
FORRÁSKÚT
SZENTES
ZÁKÁNYSZÉK
BORDÁNY
MAKÓ
ÁSOTTHALOM
SZEGED
MAKÓ
ÁSOTTHALOM
SZEGED
Pijacne uprave - Piac igazgatóságok - Market management
NAZIV FIRME/
CÉG NÉV/
NAME OF ENTERPRISE
ADRESA/
CÍM/
ADDRESS
TELEFON/
TELEFON/
TELEPHON
PUBLIC SERVICE COMPANY „SUBOTICKE PIJACE“
JOINT STOCK COMPANY (JSC)
“TRZNICA” ON SERVICES IN THE
MARKET-PLACES
“DOROZSMAI NAGYBANI” LTD.
SUBOTICA,
ĐURE ĐAKOVIĆA 23/1
SUBOTICA,
MATIJE GUPCA 50
+381 24 555 013 WWW.SUPIJACE.CO.RS
SZEGED,
KETTŐSHATÁRI ÚT 2-4
“SZEGEDI VÁSÁR ÉS PIAC” LTD.
SZEGED,
MARS TÉR M PAVILON 62
“CSEREPES SORI” LTD.
SZEGED,
CSEREPES SOR 2
“SZENTESI ÁRPÁD NAGYBANI”
SZENTES,
LTD.
SZARVAS ÚT 3/B
PC “HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI VÁRO- HÓDMEZŐVÁSÁRHELY,
SELLÁTÓ ÉS BESZERZÉSI”
SZABADSÁG TÉR 96
CITY MARKET-PLACE “MAKO” LTD. MAKÓ,
DEÁK F ERENC U. 41/A
MARKET-PLACE FOR SMALL SIZED BORDÁNY,
AGRICULTURAL VENDORS
VIRÁG U. 13.
MARKET-PLACE FOR SMALL SIZED ÜLLÉS,
AGRICULTURAL VENDORS
ÁRPÁD DŰLŐ 68/2
WEB SAJT/
WEBLAP/
WEB SITE
+381 24 555 377 WWW.SUBOTICKATRZNICA.RS
+36 62 461 095
WWW.DORNAGYPIAC.HU
+36 62 472 204
WWW.SZVP.HU
+36 62 420 394
WWW.CSEREPESSORIPIAC.HU
+36 63 444 501
WWW.ARPAD.HU
+36 62 241 756
WWW.VAROSELLATOHMVHELY.HU
+36 62 212 329
WWW. MAKOIPIAC.HU
+36 62 205 406
-
+36 62 282 061
WWW.ZOLDTERMEK.HU
The project is co-financed by the European Union through the
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme .
IMPRESSUM
GRAD SUBOTICA
Trg Slobode 1.
24 000 Subotica
www.subotica.rs
Kancelarija za lokalni ekonomski razvoj,
Email: [email protected]
Tel: +381 24 626 874
Fax: +381 24 525 242
SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS
Széchényi Tér 10-11.
6720 Szeged
www.szeged.eu
Fejlesztési iroda
Tel: +36 62 564 158
Fax: +36 62 564 344
Web:
www.eco-coop.eu
Email:
[email protected]
Good neighbours creating common future
www.eco-coop.eu
Download

2 - ECO-COOP