CHÝRNIK
7. ročník
5. číslo
máj 2010
cena 0,33 € (9,94 Sk)
Novozámocký mestský internetový portál nájdete na adrese: www.izamky.sk.
– Program kultúra národnostných menšín - 2009“
KUPUJTE NAŠE SLOVENSKÉ VÝROBKY!
Kontakt: e-mail: [email protected], tel: 035/6422197
Rozšírenie ďalších podnikateľských služieb
Nové tetovacie štúdio na Kukučínovej ulici
v Nových Zámkoch
V Nových Zámkoch, prakticky na Hlavnom námestí,
presnejšie na Kukučínovej
ulici č. 2 (blízko Daňového
úradu) otvorili v týchto dňoch
nové tetovacie štúdio OZZYTATTOO STUDIO. Ako
nás informoval jeho majiteľ
a zároveň konateľ a pracovník v jednej osobe Ľubomír
ny. Ako nás ďalej informoval
naslovovzatý odborník na tetovanie Ľubomír Marík alias
OZZY, je tu možnosť v ponuke v rámci poskytovaných
služieb aj obnova starého tetovania. Okrem toho sa tu robí
aj bežne tetovanie tzv. čierne,
čiernotieňované, ale i plnofarebné a to nielen z poskytnu-
Umelec Ľudovít Marík pri práci.
Marík, široký diapazón tetovacích služieb poskytuje pre
záujemcov v dňoch - v pondelok, utorok, v stredu a vo
štvrtok. Štúdio je otvorené
v uvedených dňoch vždy od
13,00 hodiny do 17,00 hodi-
tých vzorov, ale aj z prinesených. Ľubomír Marík robí tiež
portréty a tzv. zakrývačky ako
i tetovanie za púhých 20 eur.
Ľubomír Marík má dlhoročnú
prax a preto je záruka, že vám
vytvorí tetovanie k plnej vašej
spokojnosti, výbornej kvality,
za prijateľnú cenu a za relatívne krátky čas. Pritom ak máte
narodeniny, meniny, alebo iné
výročie, poskytuje až 20 percentnú zľavu, ako bonus. Ešte
raz podčiarkujeme, že jednotlivé vzory si môžete vybrať
zo širokej ponuky, prípadne
priniesť si vlastné, pričom nie
zdôrazňujeme, že fantázii sa
medze nekladú. Umelec Ľubomír Marík sa venuje tetovaniu už dlhší čas, keď začínal
u odborníka, tetovača z Los
Angeles, pôsobiaceho na Slovensku. Preto jeho umelecký
rukopis je ojedinelý, a hoci
štúdio otvoril iba nedávno,
má už stálu klientelu a oča-
Majiteľ, konateľ i pracovník v jednej osobe.
je problém zladiť prinesenú
vzorku, či obraz k vašim predstavám a fantázii. Paleta ponúk
je skutočne široká, od tríbalov,
zvierat, písma, rôznych znakov, biomechaniky, znamení,
až po portréty. Pritom ešte raz
káva osobne v ňom aj ďalších
záujemcov. Samozrejme, zaručuje stopercentnú sterilitu
i diskrétnosť. Kontaktovať sa
môžete prípadne aj na telefónnom čísle: 0904 664 748.
Milan Kupecký
CHÝRNIK
2
Zhromaždenie matičiarov v Dolnom Ohaji
V polovici apríla t. r. sa konalo v Dolnom Ohaji valné zhromaždenie Miestneho odboru
Matice slovenskej. Prítomní na
Vojtech Porubský pri prejave.
ňom boli, okrem iných Jozef
Liskai z martinského členského ústredia Matice slovenskej,
koltský predseda MS František Polakovič, Ján Martinček,
starosta obce Pavol Slobodník
a ďalší hostia. Hneď na úvod
bolo dojímavé vystúpenie 6ročného Martina Galbavého,
ktorý predniesol báseň „Ja som
malý, ale Slovák.“
Zasadnutie, ktoré sa nieslo v duchu hesla Niet krajších
slov ako skutky, otvoril a viedol Imrich Dobročáni, správu
o činnosti predniesol miestny
predseda MS Vojtech Porubský, ktorý zároveň pripomenul,
že tento rok je rokom Jozefa
Cígera Hronského. Ďalej informoval, že v tomto roku nás čaká
SFSM vo viacerých mestách,
pričom všetky tieto akcie budú
venované spomínaným dvom
výročiam, pričom miestni matičiari už začali s prípravou na
tohoročné oslavy 200. výročia
narodenia Juraja Holčeka. Na
budúci rok sa budú konať oslavy tohto významného rodáka
v jeho rodnej obci Budmerice,
kde sa zároveň uskutoční 8.
ročník detskej súťaže v prednese „Slovenčina moja, krásne ty
zvuky máš“.
Predseda V. Porubský z viacerých významnejších akcií
spomenul vystúpenia ohajského spevokolu, napríklad v Jablonici, na akcii Dolnoohajský
dvor, na Podhájskych dňoch
ľudových remesiel, ďalej na
Vatrách zvrchovanosti v Štúrove, na prehliadke speváckych
súborov Ozveny, na fašiangovom pochovávaní basy, na vystúpení v Močenku, v Štúrove
a v pútnickom mieste Staré
Hory.
Okrem mnohých ďalších
akcií, ktorých spoluorganizátormi boli, či zúčastnili sa na
nich boli - Európsky kongres
Matíc v Martine, odhalenie
sochy M.R.Štefánika v Leviciach, Prečo mám rád slo-
venčinu v Nových Zámkoch,
na folklórnych slávnostiach
v Dulovciach, v Hrušove na
(pokračovanie na str. 3)
Pohľad na predsednícky stôl.
Úspešná realizácia Európskej charty regionálnych a menšinových práv
Rada vlády Slovenskej republiky
preukázala obrovskú mieru
zodpovednosti a nadhľadu
Podpredseda vlády SR pre vedomostnú spoločnosť, európske záležitosti, ľudské práva a menšiny
Dušan Čaplovič viedol rokovanie Rady vlády SR pre národnostné menšiny a etnické skupiny. Poradný orgán vyjadril podporu rôznym aktivitám realizovaným v réžii vládnych inštitúcií.
Rada vlády Slovenskej republike zobrala na vedomie
Správu o priebehu a výsledkoch ďalšieho kola monitorovania úrovne implementácie
Európskej charty regionálnych
alebo menšinových jazykov na
Slovensku, ďalej Informáciu
o implementácii novely zákona
o štátnom jazyku v praxi, Správu o činnosti úradu splnomocnenca vlády SR pre rómske
komunity za rok 2009 a Informáciu o záveroch medzinárodnej Konferencie o boji proti extrémizmu realizovanej v rámci
predsedníctva SR v programe
dekáda začleňovania rómskej
populácie 2005 – 2015. Posledným bodom rokovania
bola informácia o pripravovanom sčítaní obyvateľov, domov
a bytov v roku 2011.
Vicepremiér SR Dušan Čaplovič po rokovaní rady vlády ocenil názory zástupcov
jednotlivých národnostných
menšín a etnických skupín,
ktoré prezentovali vzťahy k pripravovanému sčítaniu obyvateľstva, v ktorom majú menšiny záujem získať podporu čo
najväčšieho počtu obyvateľov.
Menšiny si uvedomujú, že vý-
sledky sčítania obyvateľstva
v máji 2011 budú mať rozhodujúci vplyv na ich vzdelávací,
sociálny a kultúrny rozvoj.
Na rokovaní sa novým členom Rady vlády SR národnostné menšiny a etnické skupiny
stal zástupca Spolku Srbov na
Slovensku Stane Ribič, ktorý
zdôraznil, že ambíciou Srbskej
menšiny na Slovensku je spolu s ostatnými menšinami prispievať k všestrannému rozvoju Slovenskej republiky, ktorá
je spoločným domovom.
Michal Kaliňák, hovorca
podpredsedu vlády SR
CHÝRNIK
3
(pokračovanie zo str. 2)
Gorazdovom Močenku, na
podujatí talent roka v Šuranoch a na niektorých ďalších.
Vo voľbách bol zvolený opätovne do funkcie staronový
predseda, členovia výboru
v zložení - Eva Smolíková, Jozef Ostrožlík, Ondrej Halás,
Mária Sobehartová, Alžbeta
Kečkéšová, Matej Bajla, Jana
Slobodníková, Imrich Dobročáni, Mária Černáková
a Edita Križanová, ako i delegáti na Valné zhromaždenie
MS v Martine.
V rámci podujatia udelili
Zlatú medailu sv. Cyrila a Metoda Vojtechovi Slobodníkovi,
vedúcemu Spevokolu Juraja
Holčeka, odovzdali knihu Na
krídlach večnosti dlhoročnej
režisérke Margite Dobročániovej a Jozefovi Liskaimu
k jeho okrúhlemu životnému
jubileu tanier s logom Dolného Ohaja.
V rámci diskusie vystúpili
medzi inými aj starosta obce
Pavol Slobodník a Frantrišek
Polakovič, ktorí vyzdvihli veľmi dobrú spoluprácu oboch
organizácií v Kolte i v Dolnom Ohaji. Na záver odznela
Kuzmányho Kto za pravdu
horí.
Mgr. Jozef Hatala
Minister Jaroslav Baška navštívil SOŠ
Slovenský minister národnej
obrany Jaroslav Baška navštívil
nedávno Strednú odbornú
šlolu v Nových Zámkoch. Na
stretnutí sa popri pedagógoch
zúčastnilo približne 120 žiakov, ktorí ministrovi počas
stretnutia kládli nespočetné
množstvo otázok týkajúcich
sa napríklad vjenských misií
v Kosove, Bosne a Hercegovine, na Cypre a v Afganistane,
kde doteraz pôsobia naši vojaci. Počas sedemnástich rokov
pôsobenia v rôznych misiách
sa ich vo viac ako 31 operáciách po celom svete vystriedalo
približne 13 000.
Žiaci sa zaujímali aj o základné podmienky prijatia do
armády, respektívie do slovenských ozborojených síl. Okrem
iného, od riaditeľa SOŠ dostal
pán minister ako upomienkový
darček drevený slovenský znak
– dielo študentov, propagačný
materiál školy ako i tričko s logom školy. Na oplátku daroval
minister riaditeľovi školy knihu Vojenské dejiny Slovenska
1939-1945. Beseda bola veľmi
zaujímavá a podnetná, návšteva významná.
V jej závere sa pán minister
zapísal do šlolskej kroniky touto vetou:
„Študentom SOŠ v Nových
Zámkoch želám veľa zdravia,
šťastia a študijných úspechov.
Kolektívu učiteľov prajem pevné
nervy a radosť z úspechov študentov.“
J. S.
Medzinárodný vedecký seminár
V našom regióne sa pred pár
dňami konal medzinárodný
vedecký seminár, ktorý zorganizovala Východoeurópska
agentúra pre rozvoj n.o. v zastúpení jej riaditeľa JUDr. Jozefa Zaťka. Hlavnou témou
seminára, ktorého ústredným
heslom bolo „Víno a človek“
bolo zameranie sa na moderné
prístupy manažmentu v oblasti
vinárstva, ďalej odborná diskusia k aktuálnym otázkam súvisiacich s využitím vína a jeho
významu pre spoločenský život, ako i o jeho zdravotných
účinkoch na jednotlivca a tiež
ako významného odvetvia poľnohospodárskej výroby. Konkrétnym cieľom bolo - zistenie
nových trendov pestovania
viniča a výroby vína, marketing a obchod regionálnych
vinárskych produktov, analýza ekonomických aspektov
pestovania hrozna a výroby
vína vo vzťahu k spoločnosti
a k prosperite regiónu, historický prehľad vinohradníctva a vinárstva, víno v ľudovej tvorbe,
v umení a v liturgii, konzumácia vína a jeho priaznivé účinky
na ľudský organizmus, vzájomná výmena vedeckých a praktických poznatkov z oblasti
vinárstva, rozvoja vinárstva
a s ním spojených vzájomných
súvislostí. Na seminári sa zúčastnili delegáti zo šiestich krajín Európy, konkrétne z troch
vysokých škôl - z Poľska, Litvy,
Srbska, Maďarska, Českej republiky, Slovenska. Zúčastnil
sa na ňom aj evanielický farár
z Komárna, Mgr. Miroslav
Hargaš, garantom seminára
boli prof. Bulla z Nitry a profesor Navickas z Litvy.
-kup-
Nitriansky samosprávny kraj
Knižnica A. Bernoláka v Nových Zámkoch
Literárny klub GENERÁCIE
Vás srdečne pozýva na stretnutie s
Williamom Shakespearom
(známym i neznámym)
24. apríla 2010 o 17.00 hod.
spoločenská sála Knižnice A. Bernoláka v Nových Zámkoch, Turecká 36
Réžia: Václav Strejček
Hudobný blok: J. S. Bach
Dávid Takács (klavír)
CHÝRNIK
4
Zo susedného
Ostrihomu
Z osláv Dňa učiteľov
Každý deň stretnúť človeka...
„Nesľubuj, že vykonáš, nehonos sa, že si vykonal, ale
ponechaj svojim skutkom,
aby za teba hovorili.“ – je ci-
vané učiteľom SOŠ na Nitrianskej ceste. Známu pieseň Môj
rodný dom zaspieval učiteľom
zabávač a ľudový rozprávač
Ľudový rozprávač Matej Bajla obveseľoval prítomných nielen slovom, ale aj
pesničkami.
tát učiteľa národov Jána Amosa
Komenského, ktorého výročie
narodenia si na Deň učiteľov
každoročne pripomíname.
„Milí učitelia, želám vám, aby
ste učili tak, aby vás vaši žiaci
mali radi aj o 20 rokov.“ – takto
sa učiteľom novozámockých
základných škôl v Nových
Zámkoch prihovoril Jožo
Pročko. Stalo sa tak po vystúpení so Zuzanou Tlučkovou
a Mariánom Labudom veno-
Matej Bajla. Predseda matičiarov v Kolte, bývalý učiteľ
slovenského jazyka a literatúry
František Polakovič zarecitoval
báseň Jána Kostru Každý deň
stretnúť človeka....Na záver sa
všetci účinkujúci umelci zapísali do Kroniky školy. Dojímavá bola veršovanka Maťka
Bajlu, ktorý venoval učiteľkám
a učiteľom:
Paniam učiteľkám, pánom učiteľom k sviatku
básničku to celkom krátku,
keď už dneska sviatok pekný
máte,
nech nám stále tak ako dnes
vyzeráte,
žiakom svojim nech dávate
múdrosť do života,
úsilie vaše nech vám nikdy nestroskotá.
Vaši žiaci nech vás stále radi
majú,
nech vás ľúbia, nehnevajú, poslúchajú,
z rodičov nech každý vás má
rád,
pán minister nech konečne vám
zvýši plat,
v ťažkých chvíľach nech vždy
máte pevné nervy,
pedagogického optimizmu, no
a veľa vervy.
Máte prácu veľmi krásnu, no
náročnú,
od vás žiada celú dušu skutočnú.
Klaniam sa s úctivosťou vašej
práci všetkým vám,
že som mohol byť dnes medzi
vami, veľkú radosť mám.
Nech sa vaša práca ťažká zmení v zlato
z úprimného srdca praje
všetkým váš zabávač ujo Maťo.
J.S.
Ostrihom je rodiskom uhorského kresťanstva, obetavé životné dielo kráľa Svätého Štefana ožaruje Ostrihom, prvé
hlavné mesto s veľkou minulosťou i užšiu vlasť.
Prvý svätý kráľ sa tu narodil
a od tej doby je to sväté mesto:
„sväté a bezmocné”.
Ostrihom si zaslúžil vždy
zvýšenú pozornosť v maďarskej histórii.
V dobe Árpádovcov to bolo
hlavné mesto našej vlasti, ako
sídelné mesto ostrihomského
arcibiskupa aj strediskom katolíkov Uhorska.
Aj kvôli nádhernej polohe
a jedinečnej atmosfére mesta
na Dunaji priťahuje návštevníkov.
Kľud takmer obkolesí prichádzajúceho cestovateľa a tento
pokoj nenaruší ani mrviaca sa
masa v Bazilike alebo premávka na moste Márie Valérie.
Naša myseľ sa upokojí, duša
si oddýchne, a stane sa otvorená na prijatie krásy starobylého
mesta.
László Szilas ml.
Inzerujte u nás!
Naďalej môžete využívať naše
stránky aj na oslovenie svojich
potencionálnych klientov!
Firmy
podnikatelia,
môžete si priamo v sídle našej redakcie, na Várdayho
č. 21 (bývalý Váhostav), na prízemí
(PC-KOCKA) objednať, a to nielen
riadkovú ale i plošnú inzerciu,
alebo zvoliť aj inú formu inzercie,
reklamy a propagácie. V Šuranoch
máme zberňu inzercie na Komenského ulici (bývalý Dom služieb,
naproti „malého Antalíka“) v sídle
Triangelu (pani Veronika Vachulíková). Navštívte nás a dajte o sebe
a o svojej firme vedieť cestou
vašich-našich okresných novín
Chýrnik-Hírnok.
(redakcia)
CHÝRNIK
5
Štvrtý ročník
vo výlove rýb
Základná organizácia Slovenského zväzu rybárov v Dolnom
Ohaji uskutočnila nedávno
4.ročník vo výlove rýb. Rybárov
privítal predseda miestnej zá-
onkológiu.
Prvé miesto obsadil Juraj Sulina z Hulu s 279 bodmi, druhý
bol Tomáš Eiben zo Šurian, ktorý získal 276 bodov a na tretej
Nitriansky samosprávny kraj
Knižnica A. Bernoláka v Nových Zámkoch
Literárny klub GENERÁCIE
Vás srdečne pozýva na stretnutie
so spisovateľom, publicistom,
šéfredaktorom Euroreportu a politológom
na tému
(čo nám dala ačo nám vzala ... aešte všeličo iné)
27. apríla 2010 o11.00 hod
spoločenská sála Knižnice A. Bernoláka vNových Zámkoch, Turecká 36
Výlov sa konal v tichom a príjemnom prírodnom prostredí.
kladnej organizácie Ing. Vladimír
Juhás. Účasť bola bohatá, prišlo
celkom 64 rybárov, pričom počas
pretekov miestni rybári pripravili
pre všetkých zúčastnených, vrá-
priečke sa umiestnil Jozef Bódi
st., taktiež zo Šurian. Získal 180
bodov a tiež prémiu za najväčšieho uloveného kapra s dĺžkou
60 centimetrov. Celkom bolo vy-
Traja najúspešnejší: Juraj Sulina, Tomáš Eiben a Jozef Bódi.
tane hostí rybacie špeciality ako
haláslé a pečené ryby a tiež občerstvenie. Bohatá tombola obsahovala 30 cien, ako 1. cena bol
horský bicykel. Uskutočnila sa
tiež humánna zbierka na detskú
hodnotených osem rybárov, ktorí ulovili 12 kaprov a dvoch karasov. Za odmenu dostali rybárske
ceny, ktoré využijú pri výlove rýb.
Jozef Hatala, Dolný Ohaj
Rybárske
preteky
V nedeľu 2. mája sa uskutoční na Mederčine v Nitrianskom hrádku II. ročník rybárskych pretekov. Účasť na nich
prisľúbili aj - primátor mesta
Šurian Imrich Várady, MUDr.
Pavol Demo a publicista Milan
Kupecký. Účasť doktora Demu
na pretekoch bude tak trocha
„pracovná“, pretože v ich rámci
sa uskutoční dobrovoľná zbierka na detskú onkológiu. Zároveň ocenia bezmála dvadsať
darcov krvi za dlhoročné darcovstvo rôzneho stupňa. Súčasťou pretekov, ktorých sa zúčastní vyše stovky pretekárov
prakticky zo všetkých kútov
Slovenska, bude aj žrebovanie
tomboly. Preteky začnú v skorých ranných hodinách, pričom
ich štart je naplánovaný o 7,00
hod. a potrvajú do 14,00 hod.,
kedy organizátori vyhodnotia
a odmenia najúspešnejších.
Teda lov rýb na udicu bude
slávnostne otvorený v nedeľu
skoro ráno primátorom mesta. Ich garantom sú manželia
Kriškoví - Mária a Jozef, alias
„mama a papa Kriškoví“.
-kup-
CHÝRNIK
6
Po stopách historických
pamiatok
FARSKÝ KOSTOL
V SZENTGYÖRGYMEZŐ
Z ruín kostola starého prepošstva v Szentgyőrgymező
gróf Miklós Csáky ostrihomský arcibiskup dal postaviť
dnešný kostol v r. 1755. O tridsať rokov neskôr ostrihomský
kanonik zo Szentgyörgymező
Ferenc Draveczky s kniežacou
štedrosťou minul 3000 forintov na obnovenie kostola. Po
jeho smrti v r. 1831, nakoľko
stolec prímasa nebol obsadený,
sa podarilo plebánovi Károlyovi Büttnerovi už veľmi nutnú väčšiu opravu vybaviť len
po dlhom vyjednávaní až v r.
1836. Bola obnovená vonkajšia
a vnútorná stena kostola, ako aj
skoro vôbec nepoužiteľný organ. V r. 1856 okrem viacerých
menších opráv na obnovenie
stien a veže primas János Scitovszky poukázal 800 forintov.
12. februára 1868, v ranných
hodinách zúrila silná víchrica,
ktorá strechu kostola odtrhla na ploche ôsmich siah, čo
patrón, už vtedy primas János
Simor dal opraviť. V r. 1881
vďaka štedrosti prímasa Jánosa
Simora, dostala veža celkom
novú strechu tvaru pyramídy. V r. 1882 štedrosť patróna
kostol znovu využil, nakoľko
bola jeho každá časť vynovená.
Úspory prichádzajúce z ročných príjmov v r. 1833 pod vedením akademického maliara
Károlya Jakobeyho bol kostol
vymaľovaný.Na klenbe sa nachádzajúci obraz Svätej Trojice
vyhotovil menovaný umelec,
tam sa nachádzajúce obrazy
štyroch evanjelistov, ktoré vyhotovil mladý akademický maliar, Antal Szirmai. Medzitým
nutné drobné opravy, obnovy,
ako napr. v r. 1894 vyrobené
dubové dvere, boli financované z pokladnice kostola. Do
steny vedľa vchodu osadené
mramorové svätenice v r. 1981
boli financované Andrásom
Bárdim. Na plátno maľovaný
stmavnutý a silne sa rozpadávajúci obraz patróna Sv. Juraja v r. 1897 veriaci nahradili
ozdobnou sklomaľbou za 336
forintov, čiastočne financovaný
z pokladnice kostola. Sklomaľba bola vyhotovená v Budapešti v Uhorskom kráľovskom
krajinskom ústave sklomaľby
(Magyar Királyi Országos
Üvegfestészeti Műintézetben).
Podstatne napomohol získanie
obrazu Ferenc Oltósi, nielen
vlastným darom, ale sprostredkoval i príspevok dvoch miestnych peňažných ústavov: sporiteľne a priemyselnej banky.
Celkom novú farbu rúcha
dostal náš kostol v r. 1900, keď
primas Kolos Vaszary ho dal
zreštaurovať za 6000 korún.
FARSKÝ KOSTOL
SVÄTÉHO IGNÁCA
Z LOYOLY VO VODNOM
MESTE (VIZIVÁROS)
Béla IV. v r. 1239 dal povolenie arcibiskupovi Róbertovi,
aby pod Hradným vrchom,
ktoré obývalo služobníctvo,
založil mesto. Tak sa popri kráľovskom meste vytvorilo Malé,
Vodné, Vnútorné alebo Dolné
Mesto (Kis-, Vízi-, Belső-, Alsóváros). Pravdepodobne už
v dobe mongolského nájazdu
ho obkolesovali priekopy, palisády. Vybudovanie hradných
múrov a iných väčších staveb-
ných prác sú spojené s menom
arcibiskupa Csanáda Telegdiho
(1330–1349). Umelecká pamiatka, ostrihomský farský kostol podľa talianskeho barokového štýlu je najskorším domácim
príkladom a je najjednotnejšou,
barokové umenie najvernejšie
reprodukujúcou budovou. Jeho
veže boli vybudované v rokoch
1728-38. Veže pochádzajú z r.
1788, priečelie prebudovali
v r. 1840, kostol bol vysvätený
v r. 1788 na počesť Sv. Ignáca
z Loyoly. V kostole pôsobili
jezuiti, neskôr, po zrušení ich
rádu (1773) stal sa v r. 1788 farským kostolom arcibiskupského Vodného Mesta. Keď hlavná
kapitula v r. 1820 sa vrátila späť
do Ostrihomu, do vybudovania
primaciálnej baziliky (1856)
sa stal hlavným veľchrámom.
Kostol v r. 1944-45 bol vážne
poškodený. Kostol sa stal nepoužívateľným. Počnúc júlom
1957 do novembra 1958 trvala
rekonštrukcia kostola s pomocou Medzinárodnej charity.
Z darov veriacich bol postavený
nový hlavný oltár z červeného
mramoru. Vysviacku vykonal
kalocsský arcibiskup József
Grősz. Skoro po 14 rokoch prestávky začali s duchovnou prácou. Nový obraz hlavného oltáru predstavuje blahoslavenie Sv.
Ingáca z Loyoly (patrón). Obraz
Imre Gála vyhotovený v r. 1957
je kópiou Obrazu slziacej panny
Márie z Trnavy (1820), baroková socha Márie z (XVIII. storočia), je upevnená nad stolcom
kňaza, a bočný oltár Sv. Kríža,
uzavretá spovednica, a drevená
socha Nepoškvrnenej Panny
(pod chórom) a držiak večného
svetla, boli obnovené zo starého
inventára.
László Szilas ml.
Symbióza
včiel a ich
chovateľov
s prírodou
Včely a včelári sú najkrajším vzorom nažívania človeka s prírodou. V tomto
ukážkovom spôsobe trvalo
udržateľného rozvoja a spolunažívania sa možno stretnúť v obci Gbelce, kde je už
dlhší čas predsedom Tomáš
Moodrócky a tajomníkom
známy ochranca prírody
a krajiny Jozef Medveď.Prvá
písomná zmienka o registrovaných včelároch z Köbölkútu neskôr z Gbeliec je z roku
1924. V tomto čase sa zúčastnil prvej Československej
poľnohospodárskej výstavy
v Prahe pán Ľudovít Žitva.
Reprezentoval
Slovenskú
včelársku obec typom úľov
Balogh. Na tomto medzinárodnom fóre obdržal pán
Žitva senior čestné uznanie
a striebornú plaketu Českého včelárskeho spolku.Včelári z Gbeliec boli registrovaní
v Základnej Organizácii Československého Zväzu Včelárov v Nových Zámkoch.
V roku 1938 nahlásili gbelskí včelári rozšírenú nemoc
včiel. Išlo o hnilobu včelieho plodu, ktorému podľahlo
120 rodín. Po roku 1945 boli
gbelskí včelári registrovaní
v Štúrove. Na veľký nátlak
občanov - včelárov právne
vznikla ZO ČSSV v Gbelciach v roku 1961. Prvým
predsedom bol pán František
Kučera, prvým tajomníkom
bol pán Albert Žitva. Organizácia združovala 8 obcí s 239
včelármi a 1944 včelími rodinami.
-nagy-
CHÝRNIK
7
Včelári zo Šurian a okolia na
výstave v Brne
V období, keď včielky začínajú vyletovať zo svojich úľov,
sa aj včelári zo Šurian a okolia
vybrali na výstavu do Brna.
Najviac ich samozrejme zau-
dúcnosti Boh vyniesť posledný
súd nad včielkami, určite by
kvôli usilovnosti všetky prišli
do neba. Už cestou do vytúženého cieľa vítali návštevníkov
Prezident Slovenska Ivan Gašparovič v rozhovore s včelárkami Martou Korompayovou a Janou Slobodníkovou
jímalo včelárstvo, no neobišli
ani vystavovateľov s iným zameraním. Veď v prvý jarný deň
– v nedeľu – totiž na výstavisku
začal 11. medzinárodný veľtrh
hospodárskej techniky, 10. medzinárodný veterinárny veľtrh,
11. medzinárodný lesnícky
a horársky veľtrh, medzinárodná výstava rybárskych potrieb
a svetová výstava vývoja horárstva a lovectva. Nechýbali
ani vystavovatelia z celého Slovenska i z Čiech. Tajomník šurianskej základnej organizácie
Ľubomír Vančík zorganizoval
takýto zájazd už niekoľkokrát,
podobne ako v tomto prípade,
zájazdu do Trenčína.
Cestou do Brna včelárov
pútali rôzne billboardy, nielen
popri ceste, ale aj nad diaľnicou. Stačilo sa pozrieť hore,
kde vzduchom často lietajú pomocníčky včielky a mohli sme
si prečítať napríklad: „Do nebe
vede jen jednosměrka.“ Vtedy
mi napadlo: Keby mal v bu-
rôzne protiklady: vľavo veľký
jabloňový sad, vpravo vystavané mesto; vľavo dvojdomá
rastlina lieska obyčajná, vpravo
vysoké paneláky, kombinované s malými domčekmi a ďalej
popri ceste plno upútaviek. Na
výstavisku v Brne bývajú pravidelné módne prehliadky. Na
priesvitnom zábradlí, lemujúcom cestu sa síce nevynímali
včely, ale maľované vtáky, no
pred výstaviskom sa na dvojkolesových vozíkoch mladí reprezentatívni ľudia premávali
ako včeličky s rôznymi letákmi.
Takúto výstavu treba navštíviť,
ako i pavilón D, kde bola včelárska výstava, ktorú sme si
všetci pozorne prezreli, bola
veľmi úspešná a podnetná. Odniesli sme si všetci z nej veľa
dojmov a poučenia.
Vracajúc sa domov, jedna strana nad Dunajom bola
osvietená slnkom, druhá bola
zamračená. Tak ako je to aj so
včelárením: Keď zamrzne napr.
agát, nie je agátový med alebo
niekedy kvety kvitnú, ale nemedujú, no včelári sa vedia utešiť svojou vierou a – ako sa hovorí - dobrá viera všetko zdolá.
Pri tom všetkom im pomáha aj
sv. Ambróz – patrón včelárov,
ktorého slová „boli ako med
a včely počas jeho kázania prilietali a sadali na jeho pery“,
preto ho nazývajú aj doktorom
medonosným. Nuž, svätý Ambróz, pomáhaj im aj v tomto
včelárskom roku.
Jana Slobodníková
Vedomostná
súťaž
o olympizme
K prioritným úlohám Slovenskej olympijskej akadémie,
ktorá je zložkou Slovenského
olympijského výboru, patrí
olympijská výchova. Jednou
z foriem propagácie olympijských myšlienok medzi mládežou je pravidelné organizovanie vedomostnej súťaže
o olympizme pre základné,
stredné a vysoké školy. Vyhlasovateľom vedomostnej súťaže
o olympizme pre stredné školy
je Slovenská olympijská akadémia – SOA. Podmienkou
súťaže sú prihlásené trojčlenné družstvá študentov. Dátum
a miesto konania regionálnych
kôl prebieha v sídle olympijských klubov v marci. Finále sa
konalo v apríli. Z nášho okresu
sa do vedomostnej súťaže prihlásili tieto družstvá: Stredná
odborná škola poľnohospodárska Šurany, Gymnázium
Šurany a Stredná priemyselná
škola Komárno. Súťaž prebehla
v štyroch kolách: vedomostný písomný test, Slovensko
na ZOH 2010 vo Vancouveri,
Londýn – geografia, OH 2012
v Londýne, Športovci zo Slovenska na OH 1908 a 1948
v Londýne. Novozámčan Jozef
Mesiarkin viedol priebeh tejto
vedomostnej súťaže. Všetky tri
družstvá boli dobre pripravené,
ale najlepšie vedomosti preukázali študenti zo šurianskeho
Gymnázia. Celkové poradie
bolo nasledovné: Gymnázium
Šurany - 33 bodov, SPŠ Komárno - 26 bodov, SOŠ Šurany
- 25 bodov. Víťazné družstvo
tvorili: Michal Banás, Marian
Polák a Silvia Melišková, ktorí
nás reprezentovali v celoslovenskom kole.
Mgr. Jozef Hatala
MURENA ŠURANY, spol. s r. o.
PREDAJŇA STAVEBNINY
a STAVEBNÁ FIRMA
PONÚKA – PREDAJ:
-široký sortiment stavebného materiálu
-stavebné náradie
-dovoz zakúpeného
materiálu
-vykládka hydraulickou
rukou
-rôzne zľavy
STAVEBNÉ PRÁCE
-kompletné stavby
-rekonštrukcie, opravy
-fasády, zatepľovanie,
omietky
-obklady, dlažby
-strechy, bytové jadrá
(možnosť platby platobnými
kartami a na splátky!)
Kontakt:
tel.: 035/6500915, 035/6500916
e-mail: [email protected]
Adresa:
ul. Ž. Bosniakovej č. 5
942 01 Šurany
(pri železničnej stanici)
www.murenasurany.sk
CHÝRNIK
8
K pripravovanej, alebo aj - do pripravovanej
knihy o futbale v Šuranoch
Milan Kupecký „Každý
z nás to vidí a vníma
ináč...“
(pokračovanie z predchádzajúceho čísla)
Spolu sme šantili, pásli husi,
kozy...hrávali sme neraz proti
sebe i spolu, ako sme sa pred
zápasom vybrali... Bolo to zaujímavé, možno si to mnohí ešte
dnes dobre pamätajú...Veď napokon dialo sa to tak všade na
vidieku a nie tak dávno.
Pamätám si, ako ma ako malého chlapca brával otec na futbal, hrávalo sa vtedy na prvom
oficiálne postavenom ihrisku,
povedľa bývalého Čádyoveho
mosta, ktoré malo prívlastok
štadión. Odtiaľ sa potom „presťahovalo“ za humná môjho
rodného Podzámečku (kde
podľa ešte žijúcich pamätníkov aj drotár zablúdil). Okrem
Podzámečku, Levickej, Hoštákov a Fabrickej ulice vyrastalo
viacero dobrých futbalistov
aj v priľahlej osade Argentína,
- napríklad známy futbalový
brankár Jano Danko, Fero Mucha, Viliam Augustín, Oskar
Lehocký, Viliam Lehocký....
V súvislosti s Argentínou sa
povráva, že Šuranci majú najdlhší most na svete, ktorý vedie zo Šurian až do Argentíny.
Tu kdesi sa zrodila moja túžba
hrať futbal.
A čo sa týka avizovanej knihy, mám na podobné publikácie frustrujúci názor. Informácie do takejto „spoločnej
pokladnice“ sú vždy ovplyvňované tým kto ich zostavuje, financuje a podobne. Sú doslova
postihnuté výrazným subjektivizmom, prechádzajú cenzúrou, či selekciou, bez patričnej
objektivity zostavovateľov. Na
základe doterajších skúsenosti
a to i vo všeobecnosti, pretože
mám bohatý archív zaujímavých kníh aj z nášho regiónu,
ktoré som si prečítal a tak si
dovolím tvrdiť, že v mnohých
prevažne obciach i mestách
sú tieto knihy vždy poznačené výrazným subjektívnym
pohľadom toho-ktorého starostu či primátora, respektíve
zastupiteľstva, ktoré je práve
pri moci. Takéto diela potom
ľudia volajú posmešne ako Pišinoviny, Šutoviny, Kuťkoviny
atď. Nečudo veď tých štyridsať
rokov zanechalo v nás veľa nedobrého v prístupe k skutočným hodnotám - objektivite,
pravde, ku kresťanstvu, úcte,
demokracie, keď tieto atribúty naďalej žobrú kdesi za dverami...Tak nejako je to s tými
postkomunisticýkmi kádrami,
exhibicionistami a kariéristami, ktorí si veľa, neraz i bez
mandátu, uzurpujú...a vydávajú aj podobné diela, nie však
za svoje, ale z peňazí štátneho
rozpočtu, proste z našich daní.
Môj negativizmus pramení
možno aj z toho, že som humorista, recesista a pozerám na
veci a udalosti okolo seba s určitým, patričným nadhľadom.
Preto možno skôr by mi sedela
úloha kritika alebo recenzistu,
pretože sa mi takéto virtuálne,
nepravdivé veci, skreslené faktá
a účelové informácie zdajú až
príliš smiešne. A možno aj preto má Slovensko tak diskutabilnú, až protirečivú históriu. Ale
to už je tak...a „iná káva“.
(pokračovanie v budúcom čísle)
CHÝRNIK
9
Treba potlačiť všetky tieto extrémne javy
Medzinárodný deň odstránenia všetkých
foriem rasovej diskriminácie
Slovenská republika, tak ako celý demokratický svet si každoročne pripomína Medzinárodný deň odstránenia všetkých foriem rasovej diskriminácie. Podpredseda vlády SR pre vedomostnú spoločnosť, európske záležitosti, ľudské práva a menšiny Dušan Čaplovič využíva aj túto významnú
príležitosť na to, aby vo svojom mene, ako aj v mene vlády Slovenskej republiky, potvrdil rozhodné stanovisko vlády SR o nulovej tolerancii k takým
hnutiam, myšlienkam, názorom, či jednotlivcom na území Slovenskej republiky, ktoré sú založené na ideológii etnickej nadradenosti, rasovej menejcennosti, neonacizmu a neofašizmu. Zároveň pri tejto príležitosti vyzýva na jasné a jednoznačné odmietnutie a potlačenie týchto extrémnych
javov v našom stredoeurópskom regióne.
Extrémizmus či extrémistické
počínanie je nielen hrozbou zdravej a rozvíjajúcej sa spoločnosti, demokratických princípov či
ústavných hodnôt, ale narúša aj
primárnu autoritu ľudských práv
a základných slobôd a prináša so
sebou napätie založené na znevažovaní rozdielnosti. Zároveň má
veľmi negatívny vplyv na spoločnosť, v ktorej následne silnejú
xenofóbne nálady a netolerantné
postoje. Je preukázané, že so stúpajúcou intenzitou takéhoto počínania stúpa aj počet násilných
trestných činov. Tieto skutočnosti
nemožno prehliadať a je potrebné
sa voči nim aktívne postaviť.
Našou povinnosťou je voči extrémistickým prejavom nielen
účinne represívne bojovať a potierať ich, ale predovšetkým je potrebné hľadať preventívne riešenia
v podobe širokej pozitívnej osvety, vzdelávania a výchovy k úcte
k princípom právneho štátu,
ústavným hodnotám, k pozitívam
multikultúrnej a tolerantnej spoločnosti, rovnosti pred zákonom
a pod.
Základným systematickým nástrojom vlády Slovenskej republiky v oblasti prevencie a redukcie
negatívnych javov v spoločnosti,
akými sú diskriminácia, rasizmus,
xenofóbia či intolerancia akéhokoľvek druhu je Akčný plán
predchádzania všetkým formám
diskriminácie, rasizmu, xenofóbie,
antisemitizmu a ostatným prejavom intolerancie. Akčný plán na
obdobie rokov 2009-2011 je už
piatym akčným plánom od roku
2000. Nadväzuje na dosiahnuté
výsledky predchádzajúcich ob-
dobí a zároveň reflektuje súčasné
aktuálne potreby spoločnosti.
Naďalej sa zameriava na prevenciu a redukciu negatívnych javov
v spoločnosti, akými sú rasizmus,
xenofóbia a iné prejavy intolerancie ako aj na všetky dôvody diskriminácie. Napriek dosiahnutému
pokroku je naďalej potrebné vyvíjať systematickú činnosť v tejto
oblasti v súčinnosti s plnením
medzinárodných záväzkov Slovenskej republiky ako aj reálnych
potrieb spoločnosti.
(int)
CHÝRNIK
10
Východoeurópska agentúra pre rozvoj n.o.
(EEDA n. o.) je významnou inštitúciou
Osobitný prínos pre
agentúru zo strany jej
riaditeľa Jozefe Zaťku
Nezisková organizácia Východoeurópska agentúra pre
rozvoj n.o. vznikla 19. 10. 2009.
Počet jej členov by sa síce dal
spočítať na prstoch jednej ruky,
a predsa sa od doby vzniku zaangažovali do viacerých sfér.
Veľkú úlohu v nej zohráva riaditeľ Jozef Zaťko a členovia agentúry. Pri práci mu pomáha aj
manželka Oľga, dcéra Veronika
a syn Tomáš. Zorganizovali už
medzinárodnú
konferenciu
Význam ľudského potenciálu
v regionálnom rozvoji v Podhájskej 1. – 2. decembra 2009,
ktorej sa zúčastnili zástupcovia
akademickej obce, štátnej správy aj samosprávy nielen zo Slovenska, ale aj z Českej republiky, Poľska, Maďarska, Srbska,
Ruskej federácie a Litvy. Z tejto medzinárodnej vedeckej
konferencie vyšiel zborník pod
totožným názvom. Hneď v začiatkoch založenia agentúry
sa J. Zaťko a ďalší zástupcovia
EEDA n.o. zúčastnili 6. ročníka
česko-slovenských dní v Plzni.
O tejto organizácii sa môžete
dočítať na stránke www.eeda.
sk v rubrike Napísali o nás. Jej
zástupcovia majú veľa kontaktov, napr. s duchovnými,
spolupracujú s univerzitami
v Slovenskej republike, Českej republike a Poľsku. Okrem
rôznych spoluprác s domácimi,
európskymi a svetovými inštitúciami a organizáciami a rozvoja aktivít na podporu rozvoja
východoeurópskeho priestoru
tejto neziskovej organizácii ide
o zvyšovanie mobility pracovnej sily východoeurópskeho
priestoru, o podporu študij-
ných stáží, o organizovanie
medzinárodných kultúrnych
a športových aktivít, o poskytovanie zdravotnej starostlivosti, sociálnej pomoci a humanitárnej starostlivosti, o tvorbu,
rozvoj, ochranu, obnovu a prezentáciu duchovných a kultúrnych hodnôt, o ochranu
ľudských práv a základných
slobôd, o podporu vedy a výskumu, o vydavateľskú činnosť, o využitie obnoviteľných
zdrojov energie, o trvalo udržateľný rozvoj vidieckych oblastí, o podporu regionálneho
marketingu a reklamy a o iné
zámery, týkajúce sa aj podpory budovania infraštruktúry
v školskej, zdravotníckej, kultúrnej a sociálnej oblasti.
Mgr. Jana Slobodníková
Predstavujeme
riaditeľa
neziskovej
organizácie
Jozefa Zaťka
Keď prídete k nemu na
návštevu, musíte prejsť popri
rotweilerkách Aste, Rite a malej westíčke Linde. Jozef Zaťko
(48-ročný) pracoval 28 rokov
v štátnej službe. Ako terajší
podnikateľ ubytoval už veľa
významných osobností, napr.
biskupa Kojnoka, otca Jozefa Spišáka, poľských kňazov,
rôznych zahraničných diplo-
matov.
Pátrom
Sebastianom
z Ríma, ktorému Slovenská
republika udelila štátne občianstvo zo zahranično-politického záujmu v jeho penzióne na Podhájskej odslúžil
už niekoľko svätých omší. Je
to duchovná obživa aj pre rekreantov. Ako jediný zo Slovenska dostal v roku 2008
v Plzni prestížne ocenenie za
upevňovanie česko-slovenských vzťahov. Pri odovzdaní
tejto prestížnej ceny boli prítomné ďalšie významné osobnosti z Českej a Slovenskej
republiky: J.E. Veľvyslanec SR
v ČR Peter Brňa, hajtmanka
Plzenského kraja doc.MUDr.
Milada Emmerová, vtedajší
arcibiskup Trnavský mons.
Sokol, biskup Plzeňský mons.
Radkovský, prezident Združenia zahraničných Slovákov
Mgr. Skalský atď.
Jozef Zaťko ako laureát ceny odovzdával takéto
ocenenie z roku 2008 v roku
2009 Nadácii Oľgy Havlovej
a potom Slovenskej asociácii
cestovného ruchu Slovenskej
republiky v Prahe v zastúpení
Kláry Badínkovej. Tento región reprezentuje aj najlepšou
pálenkou. V roku 2009 získala
jeho pálenka na súťaži v Srbsku 2. a 3. miesto a v roku 2008
zlatú medailu. V tomto roku
pripravuje v rámci Východoeurópskej agentúry pre rozvoj
n.o. rôzne projekty sociálneho zamerania s cieľom pomoci
ľuďom. Spolupracuje s obcami
v rámci Mikroregiónu Termál.
Nezabúda ani na starších ľudí,
na mládež. Takáto spolupráca
a humanitárna pomoc je veľmi
potrebná. Na margo svojho
penziónu povedal: „Je otvorený pre všetkých dobrých ľudí.
Každý si tam nájde to svoje,
trebárs aj teplo domova.“ Zaujímavosťou je vyznanie biskupa Kojnoka, ktorý bol v tomto
penzióne ubytovaný, že vyše
50 rokov nebol na poriadnej
dovolenke. Tu našiel druhý
domov a vrátil sa sem znovu
v tomto roku v januári na medzinárodný seminár, kde mal
aj príspevok. Meno JOZEF
z hebrejčiny znamená „Boh
pridá, rozhojní“ a tomu nášmu
skutočne sadlo, keďže sa angažuje v rôznych sférach. Minulý
rok sa podieľal na doprevádzaní sírskeho prezidenta počas
návštevy na Slovensku a bol aj
pozvaný do Sírie. Okrem Sírie
navštívil veľa krajín, je scestovalý. V rámci diplomacie má
veľmi dobré nadštandardné
vzťahy so zahraničím, ktoré
pomáhajú pre tento región.
Teraz pracuje na tom, aby
si sprostredkoval slovenský
muzikál „ Sen noci svätojánskej “ (text: Jozef Černek ,
hudba Peter Emmer) v podaní
Dramatického krúžka Gymnázia Ľ.J. Šuleka v Komárne
do Vojvodiny v Srbsku obcí
Báčsky Petrovec a Selenča Záštitu nad projektom ,,Sen noci
svätojánskej,, prevzal Ivan
Gašparovič, prezident Slovenskej republiky a podporu mu
vyjadril aj podpredseda vlády
Slovenskej republiky Dušan
Čaplovič.
-zol-
HÍRNÖK
6
Inšpirujte sa veľkou
jarnou akciou Husqvarna
Akčná
cena
HUSQVARNA R 145SV
Kosačka s variabilnou rýchlosťou pojazdu, systémom TrioClip a oceľovým
kosiacim zariadením.
„ Motor Briggs & Stratton – objem valca 190 cm³ – šírka kosenia 44 cm
– výška kosenia 20 – 91 mm – objem koša 53 l.
Akčná cena:
449 €
/ 13.526,57 Sk
489 €
Bežná cena:
/ 14.731,61 Sk
MESAČNÁ SPLÁTKA: 22,45 € / 676,33 Sk*
(folytatás az 5. oldalról)
mondjuk minden bélyeget,
amelyen teszem azt lepke van,
vagy ló, vagy virág, esetleg
festmény, templomok, a sor
végtelen.
Aki egy kicsit is elmélyed
a gyűjtésben, az gyorsan rájön,
hogy se egy-egy ország, se egy
témát teljesen összeszedni nem
lehet. Hiú ábránd a teljes gyűjtemény, csak „lezárt“ gyűjtemény létezik. Az ember persze
igyekszik lehetőségeihez mérten minnél jobban közelíteni
a teljességhez.
Én ezt a teljességet igyekszem elérni Magyarország
1850-2000 időszakban, aztán Vatikán 1926-2000 (azért
1926-tól mert akkor alakult
meg a mai Vatikán). Ezek az
országgyűjtemények. Témában pedig gyűjtöm a világ
leghasznosabb, legszebb és
legokosabb állatát, a lovat bemutató bélyegeket.
Melyik a legértékesebb bélyege?
Akčná cena
Bonus
HUSQVARNA 323R-II
Ľahký krovinorez s výkonným motorom E-Tech II. Ergonomické rukoväte
pre pohodlný postoj.
„ Objem valca 24,5 cm³ – výkon 0,9 kW – hmotnosť 5,1 kg
(bez príslušenstva).
Súčasťou ponuky sú chrániče sluchu a ochranné okuliare v celkovej hodnote
25,90 € / 780,26 Sk.
Akčná cena:
429 €
/ 12.924,05 Sk
469 €
Bežná cena:
/ 14.129,09 Sk
MESAČNÁ SPLÁTKA: 21,45 € / 646,20 Sk*
*Priama platba 10 %, počet splátok 20, RPMN od 13,02 %.
Predaj na splátky len v predajniach označených logom Husqvarna nancovanie.
Husqvarna nancovanie je zabezpečené spoločnosťou Essox SK, s.r.o. Ceny sú len doporučené
vrátane DPH. Akcia platí do 31. 5. 2010. Konverzný kurz 1 Euro = 30,1260 Sk.
Spoločnosť Husqvarna neustále pracuje na vývoji výrobkov, a preto si vyhradzuje právo zmeniť
design, špecifikáciu a vybavenie bez predchádzajúceho upozornenia. Husqvarna je registrovaná
ochranná známka. Copyright © 2010 Husqvarna AB (publ). Všetky práva vyhradené.
Navštívte našu predajňu:
Egy komoly gyűjtőnek vannak értékes bélyegei, és valószínűleg vannak drága bélyegei is.
A kettő nem ugyanaz. Az alapelv az, hogy egy gyűjtő nem az
értéke, ha úgy tetszik nem az
ára miatt tart becsben egy-egy
bélyeget, hanem azért, mert
annak az egynek a megszerzésével is közelebb került a /soha
el nem érhető/ teljességhez.
Mi kell ahhoz, hogy „képben
legyen“ a gyűjtő?
Mint minden hobbinak,
a bélyeggyűjtésnek is vannak
nélkülözhetetlen kellékei. Ilyenek az országkatalógus, világkatalógus, bélyegszaklapok.
Óriási segítség az internet (bár
én gyakorlatilag számítógépes analfabéta vagyok), azért
a magyar és cseh bélyegárve-
rező cégek kínálatait tudom
figyelni, és néhanapján valamit
sikerül venni is. Szlovákiában
gyakorlatilag nincs filatelista
élet, így ha gyarapítani szeretném gyűjteményemet, vagy
az interneten próbálkozom,
vagy elmegyek Budapestre
egy nemzetközi árverésre, és
próbálok sikeres lenni. Ritkán
sikerül.
Az eddig elmondottak a bélyeggyűjtés úgymond műszaki
és anyagi feltételei voltak. Az
elmélyült gyűjtésnek van azonban még egy, szerintem nélkülözhetetlen feltétele, ez pedig
a megértő és segítő családi háttér - magyarán egy támogató
feleség, aki a férje hobbija miatt
nem morog, nem csak megtűri,
hanem együtt örül az esetleges
sikereknek. Büszkén mondhatom, az én feleségem ilyen! -sp-
CHÝRNIK – HÍRNÖK. Vydáva vydavateľstvo H+S. Vychádza ako mesačník v obciach a mestách novozámockého regiónu. Povolené: OVS OÚ, reg. č. 265/2003. Redakčná rada: Mgr. Jozef Hatala, šéfredaktor, Mgr. Jana Slobodníková, Ing. Vít Drgoň, Ján Nagy,
Milan Kupecký, Zoltán Komlósi. Adresa: Redakcia CHÝRNIK – HÍRNÖK, Várdayho č.
21, 940 01 Nové Zámky. E-mail: [email protected] Tel.: 0915/667 036 , 0907/905
537. Nevyžiadané príspevky redakcia nevracia, ani ich nehonoruje. Tlač: Necarte Komárno. Grafická úprava: Finding.
CHÝRNIK – HÍRNÖK. Kiadja a H+S kiadó. Havilapként jelenik meg az érsekújvári
régió falvaiban és városaiban. Engedélyezve: OVS OÚ, 265/2003 reg. szám alatt. Szerkesztőség: Mgr. Jozef Hatala, főszerkesztő, Mgr. Jana Slobodníková, Ing. Vít Drgoň, Ján
Nagy, Milan Kupecký, Zoltán Komlósi. Cím: Chýrnik – Hírnök szerkesztősége, Várdayho 21, 940 01 Érsekújvár. E-mail: [email protected] Telefonszám: 0915/667 036,
0907/905 537. A nem igényelt írásokat a szerkesztőség nem küldi visszaés nem honorálja.
Nyomda: Necarte Komárom. Grafikai megjelenítés: Finding.
HÍRNÖK
5
Egy vérbeli
bélyeggyűjtő
Régebben minden gyerek
bélyeget gyűjtött, ma már
a fiatalok között egyre kevesebb a gyűjtők száma. Épp
ezért keveset tudunk a bélyeggyűjtés mibenlétéről.
Piszton Ottó bélyeggyűjtő
körökben ismert és elismert
személy, tőle kérdezősködök
erről az érdekes hobbiról.
Mikor kezdett bélyeget gyűjteni?
Az én gyerekkoromban, az
50-es évek végén, 60 évek elején még nagyon sok gyerek
gyűjtött bélyeget, órákig tartó
cseréket folytattunk darabot
darabért alapon. Később az
album „elsüllyedt“ a sok limlom között. 1968-ban került
ismét a kezembe - és akkor, 18
évesen másként láttam az albumom tartalmát. Persze az egész
bélyeggyűjtésről nem tudtam
semmit, majd ´69-ben elkerültem Pozsonyba főiskolára, ahol
akkoriban igen élénk filatelista
élet folyt. Attól kezdve szinte
minden vasárnap délelőtt ott
voltam az akkori Olympia kávéházban, ahol a „bélyegesek“
összejöttek. Így kezdődött,
és ha jól számolom, akkor ez
a szenvedélyem már 41éve tart
és nemigen akar elmúlni.
Úgy tudom, elég ismert bélyeggyűjtő berkekben.
Első hallásra talán furcsának tűnik, de a bélyeggyűjtés
csoportos tevékenység. Létezik egy „gyűjtői társadalom“
melyben ismerjük egymást,
tudjuk ki mit gyűjt és segítjük
egymást. Idővel minden gyűjtőnek kialakul a „híre“ - a kiál-
lításokon részt vevőket többen
ismerik.
Hogy magamnál maradjak,
a 40 év alatt eljutottam oda,
hogy ha Szlovákiában vagy
Magyarországon bélyeggyűjtő
körökben elhangzik a nevem,
tudják kiről van szó.
Inšpirujte sa veľkou
jarnou akciou Husqvarna
Milyen kiállításokon vett
részt?
Egy olyan gyűjtőnek mint
én, aki nulláról indult, nem
örökölt bélyeggyűjteményt,
annak bizony sokáig tart amíg
résztvevőként eljut egy igazi
bélyegkiállításra.
Nekem ez pontosan 20 évig
tartott. 1988-ban vettem részt
az első bélyegkiállításon, azóta pedig több mint ötvenen
- nyolc országban. A kiállítások terén /ez nem dicskvés,
hanem tény/ elértem a maximumot, ugyanis két éve eljutottam mint kiállító a Bécsben
tízévente egyszer megrendezésre kerülő WIPA nevezetű
bélyeg-világkiállításra, amely
álmaim netovábbja volt. Ettől
magasabb rangú kiállítás nem
létezik. Kis túlzással elmondhatom, részt vettem a pekingi
olimpián is. Minden olimpia
alkalmából rendeznek ugyanis
egy sporttémájú világkiállítást
bélyegekből, és ezen az én bélyegeim is részt vettek.
Bonus
Financovanie
10 ×10
HUSQVARNA LC 48V
Kosačka s tromi spôsobmi kosenia: zber, BioClip (mulčovanie) a zadné
vyhadzovanie.
„ Motor Briggs & Stratton – objem valca 190 cm³ – šírka kosenia 48 cm –
výška kosenia 25 – 75 mm – objem koša 60 l.
Súčasťou ponuky sú záhradné nožnice Comfort Gardena®
v hodnote 25,29 € / 761,89 Sk.
588 €
/ 17.714,09 Sk
MESAČNÁ SPLÁTKA: 58,80 € / 1.771,41 Sk**
Akčná cena
Bonus
HUSQVARNA 445
Výkonná píla s motorom X-Torq. Funkcia Smart Start a palivové čerpadlo
pre ľahšie štartovanie.
„ Výkon 2,1 kW – dĺžka lišty 15"/38 cm – hmotnosť bez lišty a reťaze 4,9 kg.
Súčasťou ponuky je náhradná lišta a reťaz v celkovej hodnote
42,54 € / 1.281,56 Sk.
Akčná cena:
389 €
/ 11.719,01 Sk
443 €
Bežná cena:
/ 13.345,82 Sk
MESAČNÁ SPLÁTKA: 19,45 € / 585,95 Sk*
bélyegeit
*Priama platba 10 %, počet splátok 20, RPMN od 13,02 %.
**Priama platba 10 %, počet splátok: 9, RPMN 0 %.
Predaj na splátky len v predajniach označených logom Husqvarna nancovanie.
Husqvarna nancovanie je zabezpečené spoločnosťou Essox SK, s.r.o. Ceny sú len doporučené
vrátane DPH. Akcia platí do 31. 5. 2010. Konverzný kurz 1 Euro = 30,1260 Sk.
A bélyeggyűjtés legszebb vonása, hogy művelőjének teljes
szabadságot ad. Lehet gyűjteni
egy-egy ország bélyegeit, de lehet gyűjteni tematikusan (folytatás a 6. oldalon)
Spoločnosť Husqvarna neustále pracuje na vývoji výrobkov, a preto si vyhradzuje právo zmeniť
design, špecifikáciu a vybavenie bez predchádzajúceho upozornenia. Husqvarna je registrovaná
ochranná známka. Copyright © 2010 Husqvarna AB (publ). Všetky práva vyhradené.
Milyen
gyűjti?
ország
Navštívte našu predajňu:
HÍRNÖK
4
(folytatás az 3. oldalról)
magyar kisebbség kérdésében, hogy először a magyar
lakosságot a Szudéta vidékre
deportálták, majd következett
a lakosságcsere a szlovákiai magyarok és a magyarországi szlovákok között. A két kormány
közti egyezséget 1946. február
27-én írták alá, a lakosságcsere a tárgyalásokat követően
1947 áprilisában kezdődött el
és 1947. júniusában fejeződött
be. A feljegyzett adatok szerint
1947-48-ban közel 400 családot deportáltak Csehországba
a Szudéta vidékre, míg Ma-
minden erejükkel azon voltak,
hogy a kezükkel széttörjék a jeget a hidak alatt. Március 12-én
a víz már átfolyt a gátakon, és
március 13-án a kora reggeli
órákban több családot kellett
evakuálni. A családok létszáma
az esti órákra 51-re emelkedett.
Néhányat az iskolában szállásoltak el, mások a rokonaiknál
húzódtak meg. A vizet 10 szivattyú segítségével igyekeztek
lecsapolni, de március 14-én éjjel még mindig emelkedett, így
csak csónakokkal lehetett közlekedni. A mentőalakulat mechanikai gépek segítségével folya-
gyarországra - elsősorban Tolna megyébe - 170 módosabb
családot telepítettek át. A helyükbe Csadcáról, Kysucáról
és a magyarországi Tardosról
érkeztek lakosok. Ekkor új utca
is épült 17 családi házzal állami hitelből, amelyekben nagyrészt Kysuca vidékéről érkező
telepesek laktak. 1949-50-ben
a Juhász kert helyén sportpálya
épül és a futballstadion mellett
1955-57-ben csaknem teljes
egészében brigádmunkával fürdőmedencét építenek. 1963
tavaszán a községet árvíz sújtja, amely március 11-től 16-ig
tart. Még soha ekkora terjedelmű árvízre nem került itt sor.
Március 11-ről 12-re virradó
éjjel a víz szintje vészesen megemelkedett, ezért az emberek
matosan erősítette a gátat. A víz
szintje csak március 15. -16-án
kezdett csökkenni. 1974 – 1981
között építik ki a gázvezetékrendszert és 1976-ban átadják
az új alapiskolát. 1993-1994ben bevezetik a kábeltelevíziót
és erre az időszakra tehető a szabadtéri színpad és a temetőtemplom felépítése is.1995-ben
a posta a befejezetlen kultúrház
épületébe költözik, és a volt fiúiskolában létrejön a szabadidőközpont, internet klub, valamint
a községi hivatal épületéből ide
kerül át a könyvtár 1995-2000
kiépül a vízvezeték- és részben
a szennyvízelvezető-rendszer.
2004-ben megnyílik a hulladéktelep és 2006 októberében 24
újonnan épült bérlakást adnak
át.
-sol-
Máté Péter titkos
dalai kerültek elő
Akár milliókat is érhet az a
régi, kopott kazetta, amelyen
soha nem hallott Máté Péter
(†37) -dalok hallhatóak.
A legalább harmincéves recsegő felvételre költözés közben akadt rá M. Márta, akinek
férje 1980-ban kapta a kincset
S. Nagy Istvántól (76).
– A férjem annak idején,
‚79–80-ban a váci búcsú rendezvényszervezője volt – mesélte Márta. – Akkor több
művésszel is találkozott, így S.
Nagy Istvánnal is, aki a búcsú
szignálját szerkesztette. Akkor
adta neki a kazettát.
A TV2 Aktív című műsorában bemutatott felvételen – bár
rossz minőségben – de kivehető a legendás énekes hangja. A
kazettán összesen húsz szám
található, amelyek közül S.
Nagy István dalszövegíró azonnal megismerte saját szerzeményeit, az első magyar rockopera, a Krízis számait, amelyek
mellett szerepel hat, valóban
ismeretlen és kiadatlan Máté
Péter-dal is! Szakértők szerint a
szalag akár 20 millió forintot is
érhet, de az elavult technológia
és a rossz minőség miatt nagy
valószínűséggel nem lehet belőle kiadható CD-t varázsolni,
ennek ellenére szakemberek
próbálják megmenteni az utókor számára. Az is szóba került,
hogy egy énekes, aki szerette
Máté Pétert, és alkalmas az előadásra, nulláról építi fel ezeket
a dalokat.
(int)
HÍRNÖK
3
(folytatás az 2. oldalról)
megsemmisített lakhelyükre.
A 16. és 17. sz. fordulóján az
esztergomi krónika már említést tesz a reformációról és
a protestantizmusról. Pázmány
Péter érsek a községben sze-
1685-ben sikerült Lotharingiai
Károly császári hadvezérnek
bevennie. A 18. sz. a község
ejlődését jelentősen befolyásolta a Rákóczi felkelés. 1704.
november 16-án elfoglalják az
érsekújvári erődöt. Ezek után
rette volna az ellenreformáció
bástyáját létrehozni. Szándéka
azonban nehézségekbe ütközött a Bocskay István és Bethlen Gábor vezette felkelések
idején, akiknek az erős katolicizmus ellenére sok önkéntes
tardoskeddit sikerült megnyerniük, hogy a felkelőkhöz csatlakozzanak. A reformációnak
azonban nem volt sikere a községben. III. Ferdinánd császár
„MEZŐVÁROS” címet adományozott a községnek, és ezt
a kiváltságot a törökök is elismerték. A 17. sz. második fele
eseménydús volt Tardoskedd
számára. Több mint 50 ezer
török körülvette az érsekújvári
erődítményt, ahol a vezéren kívül 11 basa is jelen volt. Ez volt
az egyik legnagyobb hadjáratuk
közép Európába. 1663. szeptember 24-én Forgács Ádám
megadja magát a törököknek,
akik „megfeledkeztek” a békeszerződésről és újra támadták
a környéket. A megfélemlített
lakosság ismét a FALUHELYre menekült, és itt bujkált.
1664-ben az adók összeírásánál a község már Koprülüzada
Ahmed basa nagyvezér személyes vagyonaként szerepelt.
Az érsekújvári erődöt csak
a község nagy katonai táborrá
alakul át és segédpostát is létrehoznak a Rákóczi hadiposta
részeként. A katonai tábor parancsnoka az ismert kuruc tábornok Bercsényi Miklós volt.
A történelemből ismert, hogy
1704. október 30-án a községből 3 levelet írt II. Rákóczi Ferencnek az érsekújvári erődbe.
Ezekben a levelekben a kuruc
seregek hadgyakorlatairól és
a labancok leverésére szolgáló
stratégiai tervekről számolt be
a fejedelemnek. A kurucok és
a labancok közötti véres harcok
az ún. „Rákóczi dombon” zajlottak, amelyek során labancok
százai vesztették életüket. Két
évvel ezt követően készült el
az emlékmű, amely a győztes
harcok emlékét hivatott megőrizni. A felkelések után a lakosságot himlő, kolera, tífusz
és szamárköhögés tizedeli meg.
Az egyházi bejegyzések alapján
1707-1725 közötti években átépítik a templomot. A régi épületből csak a sanktuár (kápolna) maradt meg. Az átépítést
az esztergomi érsek támogatta
anyagilag. 1753-ban kálvária
épül a faluban. A környékbeli
majorok és birtokok kolonizációja az 1730-32-es években
zajlik, Trencsén és Kysuca vidékéről érkeznek az új lakosok.
A második betelepülési hullám
során (1734) a morva határ
mentéről érkeznek emberek.
Akkor jött néhány német ill.
osztrák család – kézművesek,
kereskedők és úri hivatalnokok.
Mária Terézia uralkodása alatt
(1740-1780) TARDOSKEDD
jelentős kisvárossá vált a BécsBudapest útvonalon, és piacokat is tartottak itt. Gazdag
marhavásárok voltak, amelyekre az árusok az egész környékről érkeztek. A községben
fogatcsere-állomás is működött. A legnagyobb hotel királyi hálószobával Csikén volt,
ahol Mária Terézia is több
alkalommal megszállt. 1779ben népszámlálást tartottak
faluban, ennek alapján 2188
lakos római katolikusnak vallotta magát, 100-an pedig
másvallásúnak. A 19. sz. elején
(1808-1809) nagy tífuszjárvány támadta meg a falut, ami
Napóleon Oroszország elleni
hadjáratának a következménye
volt. A francia seregek a királyi
útvonalon vonultak keresztül,
és megszennyezett ivó-, ill. felszíni vizet hagytak maguk után,
amelyeket az elhullott lovaik
fertőztek meg. 1848-1849-es
szabadságharc Tardoskeddet
tartózkodtak A szabadságharc
véres leverése után, amikor
Pozsonyban 3 tardoskeddi vértanút kivégeztek, tovább folytatódik a Budapest - Marchegg
- Bécs vasútvonal építése. Az
útvonalat 1850 októberében
adták át és a megyében áthaladt Udvardon, Érsekújváron,
Tótmegyeren, Tardoskedden,
Vágtornócon s Vágsellyén át,
majd elhagyta a megyét. 1868ban a községben állandó postahivatal nyílik. A 20. sz. elején
(1903 tájékán) Tardoskedden
még volt pellengér. Ez egy fakaró volt, amely a templom előtt
állt, és ehhez kötözték 1 órára
a hűtlen asszonyokat. Amíg ki
volt kötve, minden megengedett volt velük kapcsolatban.
Aki pellengérre került, az később a legtöbb esetben szégyenében elmenekült a faluból.
A II. világháború után konfiskálták a malmot, amely addig
a Szentmiklósi nemesi család
tulajdonát képezte és 1948
után a Nyitrai Malom vállalat
tulajdonába került. 1948-ban
állami tulajdonba kerültek az
üzletek, a vendéglők és 1949ben fokozatosan átvette őket
a „Jednota”. 1947-et két jelentős esemény határozta meg. Az
egyik a szárazság volt, amelyre
előtte 60 évig nem volt példa.
is magával ragadta, a lakosok
szintén bekapcsolódtak az eseményekbe és komoly harcokra
is sor került. A község területén
orosz cári és osztrák seregek
A második a lakosság kitelepítése volt. A II. világháborút követően a csehszlovák kormány
olyan döntést hozott a szlovákiai
(folytatás a 4. oldalon)
HÍRNÖK
2
Tardoskedd történelme
A település keletkezésének
első jelei a késői bronzkorszak
idejére tehetők. Ezt bizonyítják
Kolník archeológus profes�szor 1958-ben végzett ásatásai,
amelyek bizonyságot adnak arról, hogy ezen a területen már
éltek emberek a kései ill. a korai
római korokban. Ondrochov
professzor szerint kb. 2-3 km
délre Tardoskeddtől húzódott
a híres LIMES ROMANUS.
A rómaiak itt létét ezen kívül azok az ásatások is igazolják, amelyeket a prágai Eisner
professzor végzett. A leletekről
kiállítás nyílt, amelyről az akkori Érsekújvár és vidéke című
újság is írt 1932. december
23-i számának 6. oldalán. A tárlaton a Tardoskedd területén
talált mamutagyar is kiállításra
került. A magyarok megjelenésére ezen a vidéken több forrás
is utal. Megegyeznek abban,
hogy ezt a mocsaras területet
az ómagyarok az utolsók között
foglalták el. Ez a 970-1020 közti időszakra tehető, tehát egy
évszázaddal azután, hogy a magyarok ide jöttek a Duna mentére. A mocsaras talaj egyfajta
védőpajzsként szolgált az itt
élőknek. Az első írásos emlék
az esztergomi káplánság archívuma szerint 1221-ből származik (valójában egy hamisított
ták meg. A település jelentős
középkori út mentén terült el,
amely a magyar királyok székhelyétől indult és Csehországba, valamint Lengyelországba
iratról van szó, amely valószínűleg 1236-87 közti időkből
származhat), amikor II. Endre
magyar király a már létező települést az osztrák „HEILIGEN
KREUZ” kolostor szerzeteseinek, ún. cisztercitáknak ajándékozta, akik a 15. században
a településen gazdasági udvart alapítottak. Ennek helyét
Michal Matunák és Dr. Haiczl
történészek a templomtól kelet-nyugati irányban állapítot-
vezetett. A tatárok a mocsarak
miatt 1241-ben elkerülték
a települést. A Szent Kereszt
cisztercitái később a tulajdonukban lévő Tardoskeddet
elcserélték
Parachan-ra
(Vajnory). A vagyoncserét III.
Endre király 1297. június 11én írta alá. A 13. századtól kezdődően Tardoskeddet, mint virágzó vásárhelyet említik, ahol
a vásárok mindig keddi napon
zajlottak.
MOJE IHRISKO
Vytvorte deťom ich vysnívané detské ihrisko, plné
dobrodružstva a výzvy, v ktorom sa môžu bezpečne
a nerušene hrať a súčasne spoznávať okolitý svet.
V našej širokej ponuke nájdete zariadenia na detské
ihriská určené tak pre súkromné účely, ktoré sú vhodné
do záhrad a k rodinným domom, ako aj detské ihriská
zostavované špeciálne pre verejné využitie.
redaj
Totálnayjtevjarýs p
novým
Privít
om!
detským ihrisk
SUPER AKCIA
IA
DO VYČERPAN
ZÁSOB
Minden bizonnyal erre az
időre vezethető vissza a község neve is: Tardoskedd.
1310-ben a trencséni Csák
Máté seregei áthaladtak a településen, hogy támadást
indítsanak a nagysurányi és
lévai várak ellen. 1332-ben
az uralkodó Károly Róbert
TURDESQUED néven említi
a települést. A 14. században
a falu fokozatosan fejlődik és
a neve is többször változik:
TORDUSKEDD, TARDOS
KEGY,
TOROSKEGY,
TARDOSKEDDY,
amely
aztán a 19. század végén
TARDOSKEDD névre állandósul. A 16. században a település már fejlett középkori
falu. A leggazdagabbak közé
tartozik, annak ellenére, hogy
a törököknek adót fizettek, és
a gyakori török támadások miatt a lakosok kénytelenek voltak csaknem 100 évre a közeli
FALUHELY nevű mocsaras
területre menekülni. Az 1608ban megkötött zsitvatöröki
béke után, amelyet a törökök
az osztrák császárral kötöttek,
ez a terület továbbra is a törökök fennhatósága alá tartozik.
Az itt élők ezután fokozatosan
visszatértek az eredeti, bár időközben (folytatás a 3. oldalon)
kontakty:
Mgr. Adriana FURINDOVÁ
Mobil: 0903 399 584
Tel.: 035 77 03 106
e-mail: [email protected]
Győriová Rozália
KS-KOMFORT Komárno spol. s r. o.
Hradná 3
945 01 Komárno
tel. 0903 717984
www.ks-komfort.sk
www.mojeihrisko.sk
partneri:
AZ ÉRSEKÚJVÁRI JÁRÁS LAKÓINAK ÚJSÁGJA
HÍRNÖK
7. évfojam
5. szám
2010 május
VÁSÁROLJA TERMÉKEINKET !
ára 0,33 € (9,94 Sk)
TERJESZTVE A ZSITVAKÖZ, NYITRAVIDÉK ÉS A DUNATÁJI RÉGIÓKBAN
Lapunkat támogatja a Szlovák kulturális minisztérium a „nemzeti kissebség kultúrája – 2009“ programjával.
Hagyományőrző foglalkozások a Dózsa György utcában
Tardoskedd
A több, mint egy évvel ezelőtt
alakult Élő Hagyományok Polgári
Társulás fennállása óta számtalan
kézműves-találkozót szervezett
a gyerekeknek. Az alábbiakban
a 2 legsikeresebbről olvashatnak,
amelyek közül az egyiket ősszel
szervezték a másikat pedig most
húsvét előtt.
A gyerekeknek szánt foglalkozásokra Szabó Ferdinánd vezetésével
kerül sor Dózsa György utcai régi
családi házában, ahol a házat és környékét egykori parasztudvari kellékek, használati tárgyak ékesítik.
Látni, hogy a ház gazdája ízig-vérig
hagyományőrző. Az ősszel megrendezett találkozó a kellemetlen,
esős időjárás ellenére sikeres volt.
Gyerekek – felnőttek jól érezték
magukat. A kosárfonás még mindig sokakat érdekel. Ezen a délelőttön az ügyes kezű gyerekek az eresz
alá húzódva leshették el a kosárfonás fortélyait Csányi Gyulától és
Vanya Józseftől. Addig-addig igyekeztek, hogy végül saját készítésű
fűzfavessző kosárkával térhettek
haza. Kint az udvaron tartottak első
ízben Tardoskedden bemutatót
a révkomáromi Kard Rendje vívásoktatói. Az egyes harci metódusokról szóló előadásukat a gyerekek és
a felnőttek nagy élvezettel nézték.
Bent a házban is nagy volt a sürgésforgás. Háromféle foglalkozásba
lehetett bekapcsolódni. Marenčič
Igor üvegfúvó kérésre állatfigurákat, poharakat, dísztárgyakat varázsolt. Borbélyová Eva pedagógus
irányítása alatt a fiúk-lányok színes
homokból ötletes könyvjelzőket
sült, amelyet Bogdány Enikő nagyanyjától örökölt cseréptálakban helyezve sütött.
Nagyon sok mindennel foglalkoztak, ami köszönhető volt kézműveseinknek, a Palomino lovardának és a Kard Rendje 2 tagjának,
akik most is eljöttek Tardoskeddre.
készítettek. Vincze Károly festőművész gyakorlati tanácsokkal látta
el a festőállványnál szorgoskodó
kicsiket. Vanya Rudolf pék fateknőben dagasztotta a kenyeret. Ez
volt a nap fő érdekessége, hiszen
manapság már nem kézzel végzik
ezt a munkát, hanem gépek segítségével, számítógép adagolja a hozzávalókat és a kenyér villanykemencében sül meg. A forróra fűtött
udvari kemencében foszlós kuglóf
A rend vezetőjétől ezúttal az íjászatot lehetett megtanulni. Újdonságként kint az utcán szüleink, nagyszüleink régi játékai elevenítődtek
fel, úgy mint a golyózás és hasonlók
Marenčič Igor és Vanya Imre irányításával. A szemközti parkban
lovagolni lehetett, amit nagyon
sokan kipróbáltak. Nagy népszerűségnek örvendett a gólyalábakon
járás. Volt, akinek több, volt akinek
kevesebb sikerrel ment, de senki
sem adta fel.
Az udvaron Dózsa István segítségével húsvéti korbácsokat
lehetett fonni és Bence Igor szalmatechnikával készített képeket.
Ez szintén újdonság volt. Bent az
épületben a húsvéti ünnepek közeledtével szép hímes tojásokat készítettek a lányok Borbélyová Eva
hasznos tanácsait figyelembe véve.
A nap további érdekessége volt
a horgológép bemutatása, amelyet
Zsilinszki Mária hozott el és mutatott meg. Nem mindennap lehet
ilyen eszközt látni, ezért sokan komoly érdeklődéssel nézték, hogyan
horgoltak vele egykor. Az ügyesek
ki is próbálták, hogyan működik
ez a szerkezet. Vanya József húsvéti motívumokat ábrázoló képeket
égetett, amelyek bármelyik családi
házban szép díszek lehetnének.
A krumplikása régi étel,
Tardoskedden is gyakran készítették. Ezen a napon a helyi kosárfonók feleségei főzték, és finom
szalonnával kínálták. A kőtís hagyományos böjti étel, nem hiányozhatott itt sem. Szabó Valéria és
Ferdinánd készítették, és elsősorban a felnőttek kóstolgatták, hiszen
inkább az ő számukra ismert ez az
étel.
-nagy-
KÉRJE A HÍRNÖK-CHÝRNIK ÚJSÁGOT!
rusoknál akadozik, kérjük Önöket, szólítsák meg közvetlenül az árusokat, és kérjék a járási lapot. És ne felejtsenek el bennünket informálni ezzel kapcsolatban a tapasztalataikról.
Az Önök járási lapja! Köszönjük!
Köszönjük a segítségüket.
(
EZ AZ ÖN LAPJA!
SZERETNE PÉNZT KERESNI?
Annak ellenére, hogy járási lapunk a Hírnök-Chýrnik az újságos standokon is megtalálható, munkatársakat
szerk.-
Download

CHÝRNIK - izamky.sk