CHÝRNIK
7. ročník
7. číslo
júl 2010
cena 0,50 €
Novozámocký mestský internetový portál nájdete na adrese: www.izamky.sk.
– Program kultúra národnostných menšín - 2010 “
KUPUJTE NAŠE SLOVENSKÉ VÝROBKY!
Čaj priamo z pralesa
Meno profesora Thomasa Dávida chvália tisícky ľudí na celom svete.
Jeho vynález bedrovej platničky sa stal svetovým patentom, ale jeho
život pred niekoľkými desiatkami rokov v Južnej Amerike nabral nový
smer. Práve tam mu indiáni ukázali rastliny, ktoré sú potencionálnym
prírodným liečivom proti rakovine.
„Pred mnohými rokmi sme sa stali
vlastníkmi svetového patentu, ktorý
znamenal chirurgické riešenie vykĺbenín bedrového kĺbu. Moja výskumná
skupina dostala pozvanie na demonštráciu do každej známej ortopedickej
nemocnice po celom svete, čím sme sa
dostali aj do Južnej Ameriky, kde sme
operovali indiánske dieťa. Po úspešnej
operácii mi starý indián venoval ich
rastliny. Brazílski kamaráti mi povedali, čo mám s nimi robiť. Povedali mi,
že yanomamskí indiáni sú mimoriadne
uznávaní fytoterapeuti, ktorí sa už pred
niekoľkými tisíckami rokov preslávili
svojimi farmakognostickými a farmaceutickými poznatkami. Rastliny sme
vzali domov do Viedne, kde sme ich dôkladne vyšetrili. Dosiahli sme výborné
výsledky pri pokusoch aplikovať rastliny pacientom s nádorovým ochorením.
Pozitívne reakcie sme zaznamenali pri
9 druhoch nádoru a účinok bol dokázaný u niekoľkých tisíckach ľudí.“
Ako čaj účinkuje na organizmus a na rakovinové bunky?
V čom sa skrýva jeho blahodarný
účinok a sila?
„Indiáni nám z vďaky prezradili, čo
je tá zvláštna tekutina, ktorú tam každý pil. Pitím tohto čaju pripraveného
z rastlín predchádzajú chronickým
chorobám. Ako výskumník som bol
skeptický. Musím sa priznať, že som
sa mýlil. Niekoľkotisícročné skúsenosti
a obrovské vedomosti indiánov potvrdili aj výskumníci ocenení Nobelovou
cenou. Čaj má vplyv na konečný metabolizmus buniek. V mitochondriách,
ktoré sú energetickou továrňou bunky,
je vždy prítomný ubichinóm / koen-
jul.indb 1
zým Q10/. Koenzým Q 10 nie je možné získať energiou spaľovaním živín
a telo nie je schopné správne fungovať.
U osôb s chronickým ochorením je jeho
koncentrácia veľmi nízka alebo len
málo vykázateľná. Účinkom čaju sa
táto koncentrácia zvýši o 27 %. Ak nášmu organizmu teda chýba koenzým Q
10, potom v energetickej rovnováhe buniek nastanú poruchy a môžu sa prejaviť rôzne choroby ako napr. rakovina.
Indiáni teda už pred mnohými rokmi
mali pravdu, keď tvrdili, že čaj pijú pre-
Profesor Thomas Dávid
to, aby predišli chronickým chorobám.“
Kontakt: e-mail: [email protected], tel: 035/6422197
Na úvod slovo šéfredaktora
Vážení čitatelia! Od dnes budeme vychádzať na 24 stranách, ako
sme už avizovali v predchádzajúcom čísle našich novín, s osemstranovou kultúrnou prílohou. Predpokladáme, že to uvítate, pretože
ak si už nič pre vás zaujímavé nenájdete na našich ostatných stránkach, iste si nájdete a radi prečítate v Literárnej prílohe. Okrem
materiálov z poézie a prózy, budú stránky obsahovať aj aktuálne
satiricko-humoristické príspevky od renomovaných autorov nielen
zo Slovenska, ale aj zo susedných krajín Vyšegradskej štvorky...
v rámci spoločnej EÚ. A tak je tu príležitosť realizovať sa a prezentovať svoju tvorbu pre všetkých vás, ale najmä mladých ľudí,
začínajúcich autorov, vrátane žiakov a študentov škôl, ktorých si aj
touto cestou dovolíme osloviť a požiadať o spoluprácu tak, aby naše
okresné noviny boli čoraz čítanejšie. Prvú literárnu prílohu zaraďujeme už dnes. Prajeme vám príjemné čítanie!
Mgr. Jozef Hatala
Naše obce najviac
postihli záplavy...
Do zaplavených oblastí nášho regiónu pricestoval aj premiér Slovenskej republiky Róbert
Fico, ktorý si v sprievode starostu obce Mojzesovo Emila Gábriša prezrel zaplavené oblasti
a prisľúbil pomoc.
Lekárska veda tvrdí, že aj
v zdravom organizme sa tvoria rakovinové bunky.
„Deformované bunky vznikajú vo
všetkých z nás, ale naprogramovaným odumretím pomocou zodpovedného génu sa za krátku dobu zničia
alebo ich silný imunitný systém rozpustí protolýzou. Ak sa však objaví
kombinácia účinkov poškodzujúcich gény, potom naprogramované
(pokračovanie na str. 2)
V obci Hul bolo vodným živlom takto zničených aj niekoľko rodinných domov.
12. 6. 2010 13:49:26
2
CHÝRNIK
Čaj priamo z pralesa...
(dokončenie zo str. 1)
odumieranie buniek nezačne. Vtedy
sa vytvoria zdeformované bunky, rozmnožia huby, ktoré sa neobmedzene
množia a keď dôsledkom rôznych
faktorov oslabne aj imunitný systém,
potom je cesta na vytvorenie rakoviny
voľná. Nádor sa chirurgicky odstráni,
ale v organizme sa naďalej nachádza
candida albicans a miliardy buniek
v rôznom predrakovinovom štádiu.
Aj keď pacient dostáva chemoterapiu,
v takýchto prípadoch zaberá už len
na 2 %. Ak aj diagnóza poukazuje na
rakovinu, nemusí byť beznádejným
prípadom. Ak sa negatívne vplyvy
odstránia, chorý zmení svoje nesprávne stravovanie a svoj imunitný systém
postaví na nohy, je tu nádej na prežitie. K tomu je ale potrebné prečistenie
a alkalizácia organizmu. Svetoznámy
Ústav Maxa Plancka dokázal, že pitím čaju sa ešte aj u smrteľne chorých
zosilní imunitný systém. Behom 14 týždňov sa aktivita imunitného systému
zosilnila o 95 % a počet prirodzených
živých buniek stúpol, čiže sila a aktivita imunitného systému kvantitatívne
narástli. Výskumníci Harvard Medical
School dokázali, že čaj zabráni tvorbe
žíl na tých miestach, ktoré vedú k metastázam a rakovinovým bunkám.“
Vedecké výskumy a početné
množstvo výskumných laboratórií už dokázali liečivý účinok čaju,
ale aké sú doterajšie praktické
skúsenosti a výsledky?
„Naše doterajšie praktické skúsenosti sú výborné. Vieme pomôcť aj ťažko
chorým. Takýto chorí ľudia majú plno
metastáz, rakovinových buniek, sú malátni, majú depresie. Našim pacientom
vďaka COD – systému a COD – protokolu v prípade 9 rakovinových ochorení vo veľmi veľkých percentách zmizli
metastázy behom šiestich resp. ôsmych
mesiacov alebo 1 roka. Dôležitou súčasťou je aj zmena životosprávy, hlavne obmedzenie negatívnych faktorov
ako fajčenie, prehnané pitie alkoholu,
nesprávne stravovanie. Treba vedome
vylúčiť negatívne vplyvy, zdravo a prirodzene sa stravovať a mať vyrovnaný,
šťastný rodinný život. Aj indiáni v Južnej Amerike žijú takto. My, Európania
môžeme tiež nasledovať ich príklad.“
Miestna a menšinová
kultúra
Vláda SR, spoločne s Ministerstvom kultúry SR si uvedomuje,
že ciele kultúrnej politiky nie je
možné dosiahnuť bez podpory
a rozvoja miestnej a menšinovej
kultúry. Preto zintenzívňuje dialóg s územnou a miestnou samosprávou a ich organizáciami
o otázkach kultúry a adresnej
podpory kultúrnych aktivít občanov na miestnej a regionálnej
úrovni. Podporuje metodickú
a konzultačnú pomoc kultúrnym
inštitúciám zo strany príslušných
odborných pracovísk v rámci svojej pôsobnosti.
Prostredníctvom grantového
systému zabezpečuje aj podporu
kultúry národnostných menšín
a etnických skupín a znevýhodnených skupín obyvateľstva, ako
i rozvoj slovenskej kultúry na jazykovo zmiešaných územiach. Aj
vďaka tejto podpore vychádzajú
naše okresné noviny.
(redakcia)
Odkaz ľudstvu od
Stanislava Štepku
Vážené prítomné luctvo, povedzme si to prámo: človek dokáže skoro všetko. Urobit dýru do sveta, ale
aj do ozónu, urobit si pekný dom
i peknú hanbu, oduševnene kričat
hurá i fuj, vyzírat jako pekný hrdyna, ale aj jako pekný idiot, nýkedy
dokáže byt aj sto rokov na svete, ale
any tri minúty pod vodu, ví dobre
hrat na klavíri a na nervy, operúvat srcco a v tyle neprátela, skákat o tyči a do reči, a tuším viacej
myslet na dalšé generácie počítačov
jako maturantov.
No človek by si až tak mnoho
nemav namýšlat, lebo je len človek!
Any pri najlepšéj vóli nedokáže preletet v petmetrovej výške z námesta
Hraničárov na Kolárové námestý
any za ideálnych poveternostných
podmínek.
Nedokáže vonat ako lipa a len
tak sa rozmnožúvat po vetre. To
dokáže božá príroda. A preto by
si mav človek celkom skromne povedat: až tak mnoho toho nevím,
a preto sa tu na svete budem račej
čuduvat, jako svet menit. Pri čuduváný totyž nelítajú trísky a nekapú
ryby, rastú stromy a padá snah
a šecko je na svojom míste a v porádku, jako tedy, ked je na jar naozaj jar, v lete leto, na jablony jabĺčko, na človekovi hlava a v človekovi
srce.
Stanislav Štepka
Nedávne parlamentné voľby prebehli hladko, kultivovane a dôstojne aj v obciach a mestách
nášho regiónu.
jul.indb 2
12. 6. 2010 13:49:27
3
CHÝRNIK
Pochovaní legionári v Nitrianskom
Hrádku
Písal sa rok 1919, po vzniku
Česko – Slovenskej republiky sa
na území bývalého Uhorska usadili maďarské vojenské jednotky,
ktoré na príkaz svojej, t.j. uhorskej vlády nechceli uznať novovzniknutý štát. Nechceli pristúpiť
najmä na dohodu a uznať hranice
vtedajšieho
novovzniknutého
Česko – Slovenska, ktoré vzniklo
na základe rozhodnutia mocností, ktoré ukončili víťazne prvú
svetovú vojnu. Po ich zasadaní
v Trianone sa rozhodlo o rozpade Rakúsko – Uhorska a určení
hraníc medzi jednotlivými novovzniknutými štátmi. Slovenskí,
dovtedy ešte uhorskí vojaci spolu
s českými a srbskými vystupovali
na frontoch prvej svetovej vojny
v uniforme Rakúsko – Uhorskej
armády. Toto priviedlo našich vtedy vedúcich politikov (Masaryk,
Beneš, Štefánik…) k myšlienke na
vytvorenie armády novo sa tvoriaceho štátu. Začali vznikať vojen-
jul.indb 3
ské jednotky pod názvom „Légie“.
V Nitrianskom Hrádku (vtedajšom Malom Várade) bola jedna
z jednotiek „Legionárov“, taktiež
bola jednotka aj v Dolnom Ohaji
a v Bánove (vtedajšej Bánovskej
Kesy). V južne položených dedinách v obciach Bešeňov, Dvory
nad Žitavou (Udvard)…boli jednotky maďarské vo veľkej presile a preto „Legionárom“ prišla
vlakom na pomoc posila z Levíc,
na železničnú stanicu Úľany nad
Žitavou (vtedy Fedýmeš). Pre zlú
komunikáciu medzi príchodzími
a tu usadenými vojskami prišlo pri
presune legionárov k prestrelke,
pri ktorej bolo zabitých veľa vojakov, dodnes ich nezistený počet.
Viacerí z nich sú pochovaní aj na
cintoríne v Nitrianskom Hrádku.
A tak na podnet primátora mesta Šurian Imricha Váradyho a bývalého primátora Jozefa Šutku sa
konala v rímskokatolíckom kostole v Nitrianskom Hrádku pri príle-
žitosti 90. výročia tejto nešťastnej
udalosti zádušná svätá omša. Po
jej skončení šuriansky primátor
položil ku krížu, ktorý sa na mieste hromadného hrobu zachoval
dodnes, veniec, za prítomnosti
poslancov a občanov Nitrianskeho Hrádku. Po slávnostnom
kladení venca Mgr. František Tamaškovič výstižnou prednáškou
oboznámil prítomných v krátkosti, no podrobne o historických
udalostiach, ktoré sa udiali pred
i po vzniku Česko-Slovenskej republiky. Po prednáške bol krátky
kultúrny program, v rámci ktorého členovia klubu dôchodcov
v Nitrianskom Hrádku zaspievali
slovenské ľudové piesne a panie
Halásová a Lucka Brezíková predniesli básne. Celú akciu kladenia
vencov ako i prednášku zabezpečilo, na podnet exprimátora Jozefa
Šutku šurianske Mestské kultúrne
stredisko.
Otto Malík
nepoznaná
po všetky roky spolužitia
zostávaš záhadnou bytosťou
ktorá búrlivé sny ukladá
do komnát vnútorného sveta
dnes počas celého večera
si znovu nápadne mlčala
kým Tvoje oči vyzývali
k zdolávaniu tajomných hlbín
túžobne čakám na okamih
kedy vkĺznem medzi útesy
aby som konečne objavil
ženu doteraz nepoznanú
Jaroslav Liptay
INZERCIA
Ponúkame ubytovanie
v súkromnej chate v Nízkych Tatrách - Krpačovo.
tel.: 0903 553 256
e-mail:
[email protected]
12. 6. 2010 13:49:28
4
CHÝRNIK
Deň radosti v areáli SOŠ stavebnej
„Aké je milé a krásne, keď bratia
žijú pospolu“ – slovami Sv. Písma začal sv. omšu vdp. František
Bogdan v areáli SOŠ stavebnej
v sobotu 22. mája pre žiakov, pedagogický zbor, rodičov a priateľov Cirkevnej ZŠ Antona Bernoláka. Podujatie s názvom Deň
radosti sa tu konalo druhýkrát.
Organizátori mali oblečené červené tričká s bielou kresbičkou
dievčaťa a chlapca, nad ktorou sa
vynímal nápis DEŇ RADOSTI
a pod ňou názov školy. Prítomní
sa zúčastnili sv. omše, zapájali sa
do rôznych športových súťaží –
podľa počtu žetónov mohli vyhrať
cez hrudník O. Dömeho prevalili
170-kg pneumatiku. Moderátorka to komentovala takto: „Nech
sa páči, poďte sa pozrieť ako siláci
idú duby váľať! Pozrite sa, ako im
to ide dobre! Už vieme, kto bude
prenášať skrine v škole! Výborne!
Beriem si vás do školy!“ Na Slovensku je už dobre známe, že O.
Döme vyniká nejakou magickou
silou, keďže sa na jeho tele udržali kamene, sklenená tabuľa, fľaša,
príbory, či iné materiály. Moderátor ho nazval „slovenský Copperfield“. Prevaľovanie pneumatiky
si mohli vyskúšať i dobrovoľníci.
Akcia sa podarila i pánu učiteľovi
rozmanité darčeky, bola tu i prezentácia hasičského zboru s troma
autami, či policajné auto a siláci
s rôznymi atrakciami, z nich najsilnejší Ondrej Döme svojim telom odtiahol i kamión, čo snímala
známa slovenská TV. O hudbu sa
postaral Imrich Cibulka – manžel
známej TV moderátorky Denisy
Cibulky, neskôr i Country kapela
PARNÍK. Všetci sa mohli občerstviť malinovkami od sponzora
i pochutiť si na dobrom guláši (divinovom i Jókaiho guláši), na Hot
dogu, grilovanom mäse, dreni,
zmrzline, zákuskoch, káve a iných
dobrotách. Hral sa futbal, volejbal,
vybíjaná a niektorí sa tešili i spoločnému ERKO tancu. Atrakcie
silákov komentoval moderátor
Balázs Recska a fotografoval
František Procházka. Stredobodom celej akcie boli siláci Ondrej
Döme, Alexander Gál a Ladislav
Czuczor. Tí prevaľovali 280 – kilogramové koleso, zdvíhali nad seba
niekoľkokrát 70-kg pivový sud,
AJ na SOŠ Rudolfovi Habrdovi –
otcovi piatich detí, bývalému riaditeľovi CZŠ A. Bernoláka.
Pán farár František Bogdan vo
sv. kázni vyzdvihol človeka ako
spoločenského tvora, o čom hovoril už aj Aristoteles. Ďalej poukázal na veľký význam zorganizovania takéhoto dňa: Život nie je len
o ťažkostiach, ale aj o radostiach,
a preto aj pokoj máme užívať ako
dar. Máme si nájsť čas na radosť
a oddych. Preto je veľmi pekné,
ale aj povzbudzujúce, keď sa kresťania stretajú pri sv. omši, ale aj
mimo sv. omše; stretajú sa ako putujúca cirkev, ale aj mimo kostola
– v podobných stretnutiach ako
je toto. Aj pri kňazskej vysviacke
biskup odovzdáva slová posolstva
– o dobrom diele. Takéto dielo
začína aj pri tejto škole. Kňaz citoval aj slová zo Skutkov apoštolov:
„Množstvo veriacich malo jednu
myseľ a jednu dušu.“ Do prosieb
bola zahrnutá mládež i všetci
prítomní. Celú sv. omšu dopre-
jul.indb 4
vádzal spev detí a mládeže. DEŇ
RADOSTI po sv. omši slávnostne
otvoril hlavný organizátor Pšenák
a zástupkyňa SOŠ stavebnej Katarína Töröková. Jeden z organizátorov Peter Kraslan odovzdával
- hneď pod veľkým transparentom
s nápisom DEŇ RADOSTI – lístky k občerstveniu. Zaujímavosťou
je, že na CZŠ A. Bernoláka vyučujú tri Jany: pani zástupkyňa J.
Šimunková, pani učiteľka TV, AJ
a iných predmetov J. Kálmanová
a pani učiteľka 1. stupňa J. Mičeková. Nad stánkami nechýbali
pekné, niekedy i vtipné, nápisy,
napr.: Obchodík u peknej Danky,
Jedálnička u chutnej lyžičky, Kaviareň u sladkej Moniky, Dielnička A – je – to (kde deti maľovali
na rôzne veci i vyrábali pohľadnice
a iné veci). Žiaci 1. ročníka SOŠ
na Jesenského Martina Procházková a Peter Svetlý predvádzali
carvingfruit – umelecké vyrezávanie do ovocia a zeleniny. Prítomní sa mohli pokochať na ružiach
v melóne, na nápise SOŠ v tekvici
atď. Medzi učiteľmi, pripravujú-
cimi rôzne súťaže nechýbal ani
učiteľ AJ na domácej SOŠ stavebnej Rudolf Habrda s manželkou,
starajúci sa o skok vo vreci. CZŠ
navštevuje ich syn Borisko a nechýbala tu ani ich dcéra Olinka.
Žiaci i pani učiteľka Jana Kálmanová predvádzali chodenie na
chodúľoch, skákali na švihadlách,
behali cez prekážky, strieľali s lukom, zhadzovali s loptou fľaše, či
s hadicou plechovky.
Na nástenkách sa prezentovala
SOŠ stavebná a aj „OCEĽOVÝ
SILÁK“ Ondrej Döme svojimi
diplomami, oceneniami a niektorými článkami v regionálnych
novinách. Okrem predstavenia
moderátorom sme si mohli aj
prečítať, že získal: 2. miesto v Majstrovstvách Slovenska v tlaku na
lavičke, 1. miesto na Európskom
šampionáte POWERLIFTING,
1. miesto na Majstrovstvách
Slovenska v silovom trojboji, 2.
miesto na svetovom šampionáte
atď. Pred účastníkmi z CZŠ sa tak
mohol prezentovať nielen svojou
telesnou, ale aj duchovnou silou,
ktorú reprezentovalo tetovanie
s motívom Panny Márie na ľavom
pleci.
Jana Slobodníková
12. 6. 2010 13:49:28
5
CHÝRNIK
Gbelce majú bohatú ale aj rozporuplnú a zaujímavú históriu
Dôležitá obchodná tzv.
soľná cesta...
Význam tejto oblasti vzrástol
v XI. storočí, pretože krížom viedla veľmi dôležitá obchodná cesta
nazývaná „soľná cesta“. Na území
vedľa „kamennej studne“ založili
kráľovský hospodársky majer. Túto
„Osadu vedľa kamennej studne“
v XIII. storočí nazývali v skratke
Köbölkút, čiže v preklade „Studňa z kameňa“ V roku 1245 osadu
Gbelce dostal od kráľa do daru Torda Peter, ktorý okolie vidieka Gbelce osídlil svojimi vojakmi a pozval
aj slovenských a nemeckých usadlíkov.
lia János Bottyán. Povstanie Františka Rákócziho II. v roku 1703 sa
veľmi rýchlo rozširovalo aj v našom
okolí. V Štúrove sa už 25. septembra objavilo 13 kuruckých práporov. Roku 1706 sa cisárska obrana
vzdala a hrad Ostrihom odovzdala povstalcom. Strata Ostrihomu
znamenala veľký úder pre cisárske
vojská, pretože mesto sa dostalo
do rúk Kurucov a títo mohli ľahšie
nadviazať kontakt s ostatnými povstalcami za Dunajom. Z toho dôvodu sa snažili získať naspäť Ostrihom. Po jednotýždňovom zajatí sa
Námestie.
Gbelce sa neskôr dostali do majetkového vlastníctva rodiny predkov Forgácsovcov (Hontpázmán
nb. Ivánku). Turci po prvýkrát
v roku 1543 obsadili Ostrihom
a v roku 1552 v dobyvačných
vojnách získali obrovské územia.
V rokoch 1594-95 prišli urputné
vojny pri oslobodzovaní Ostrihomu a Štúrova. Hoci sa oslobodenie
uskutočnilo, vojny priniesli neznesiteľnú chudobu okolitému obyvateľstvu.
V roku 1599 sa Ostrihom a Štúrovo znovu dostali do rúk Turkov,
čo takto trvalo ešte ďalších 140 rokov. Územie Gbeliec za toto obdobie bolo miestom viacerých bitiek.
Až rok 1685 bol rokom úplného
oslobodenia Štúrovského okresu od tureckej nadvlády. Od roku
1701 bol zemepánom celého oko-
jul.indb 5
Ostrihom dostal znovu späť do rúk
cisárskej armády. Od nešťastnej
trenčianskej bitky (3. august 1708)
hviezda Kurucov začala čoraz viac
blednúť. Dňa 27. septembra 1709
Bottyán vo vojenskom tábore zomrel. Jeho smrť znamenala pre celé
povstalecké kurucké hnutie definitívny úder, pretože on bol dušou
všetkej aktivity. Od tejto chvíle
začal pomaly odumierať celý život
kuruckého sveta. Dlhotrvajúca vojna už vyčerpala všetkých, pričom
o veľkú biedu sa pričinil aj rozširujúci sa mor. Nakoniec boj Kurucov
sa skončil Satmárskym mierom.
Nečudo, že obyvatelia z obcí sa
radšej presťahovali na bezpečnejšie
miesta. Boj za slobodu pre maďarský národ priniesol popri tragických následkoch aj celospoločenský rozvoj a patril k významným
udalostiam. Cisár František Jozef
bol nútený v roku 1849 zrušiť poddanstvo, čo sa v celej krajine a teda
aj v Gbelciach ihneď prejavilo. Veľkostatkár Pállfy stratil vlastných
poddaných a pozemky odovzdal
poľnohospodárskym
rodinám.
Knieža rozdelil na južnej časti formujúcej sa dediny svoju záhradu
na výstavbu rodinných domov,
hospodárskych budov, maštalí.
S rozvojom dediny sa znovu začalo
rozvíjať aj vinohradníctvo. V živote
obyvateľov Gbeliec bola významnou udalosťou v polovici 19. storočia výstavba železnice medzi Budapešťou, Bratislavou a Viedňou
(1851). Gbelce sa stali v tom čase
významným železničným uzlom.
Po prvej svetovej vojne a po rozpade Rakúsko-Uhorska, Maďarsko
ako porazenecká krajina kolaborujúca s Hitlerom stratila časť svojho
územia. Gbelce a jeho okolie bolo
súčasťou Československa, ktoré
bolo ustanovené dňa 28. októbra
v roku 1918. Pozemky Mikuláša
Pállfyho vymerali presídleným
českým kolonistom. Vtedy vznikla „Kolónia“, moderná domová
štvrť. Počas rokov prvej Československej republiky aj pôvodná časť
dediny sa rozšírila. Počet obyvateľov už vtedy dosiahol 2100 osôb.
Na základe prvého Viedenského
rozhodnutia Južné Slovensko na
jeseň roku 1938 bolo pričlenené
k Maďarsku. Obec Gbelce pričlenili k Ostrihomskej župe. Občania
s nadšením prijali novú situáciu.
Žiaci sa mohli učiť v materinskom
jazyku. Po maďarsky sa mohlo hovoriť aj v úradoch.
Na životnú úroveň veľmi nepriaznivo vplýval blížiaci sa vojnový front. Roku 1944 Nemci obsadili Maďarsko, Rusi dobyli Kišiňov
a Odesu. V septembri roku 1944 aj
v Gbelciach pobrali židovské rodiny, transportovali ich do koncentračných táborov. Koncom tohoto
roku východný front sa priblížil až
k hraniciam Gbeliec. Na Štedrý deň
Nemci vyhodili do vzduchu most
Márie Valérie v Štúrove. Gbelce sa
na 42 dní dostalo do zovretia pri
frontovej čiare. Veľmi časté boli
letecké útoky, obyvateľstvo sa muselo stiahnuť do pivníc. Vtedy za
obeť padlo mnoho obyvateľov dediny. Aj kostol trafila jedna bomba,
ktorá zruinovala vežu a loď kostola.
Gbelce boli oslobodené 25. marca
1945. Po druhej svetovej vojne sa
v dedine pomaly prinavracal život.
V Československej republike sa
obnovilo celé okolie Gbeliec. Nad
dedinou, v ktorej drvivú väčšinu
tvorilo maďarské obyvateľstvo, sa
vznášala neistota a strach. Nemci
boli vo vojne porazení a s nimi aj
Maďari – 2. svetovú vojnu prehrali. Sen mnohých politikov, vytvoriť z Československa národný štát
a odstrániť z neho nemecky a maďarsky hovoriace obyvateľstvo sa
stal realitou.
Začalo sa vysťahovanie Nemcov,
a podľa Benešových dekrétov aj
výmena maďarského obyvateľstva.
Likvidáciu Maďarov mienili riešiť
tromi spôsobmi: reslovakizáciou,
Kostol.
núteným vysťahovaním (z Gbeliec
sa malo vysťahovať 55 rodín a 208
občanov) čo sa napokon v Gbelciach nezrealizovalo. Toto bolo 10.
júna 1948 úplne zastavené, dovtedy sa totiž dedina nedostala na
zoznam, hoci už rozdali v 186 rodinách vyznačenú tzv. „bielu listinu“
na presídlenie. Za toto omeškanie
treba poďakovať Sándorovi Hinorovi, rodákovi z Gbeliec, ktorý sa
dostal do presídľovacej organizačnej skupiny. Vďaka svojej funkcii
mohol ovplyvniť zaradenie Gbeliec do presídľovacieho zoznamu.
Keď už ďalej nemohol odkladať
presídľovanie, našťastie toto konanie zastavili. Sándor Hinora, ktorý
neskôr žil v Maďarsku, je pochovaný na miestnom cintoríne v Gbelciach.
–komlosi-
12. 6. 2010 13:49:28
6
CHÝRNIK
Mládežnícky dychový orchester Bánovčanka opäť
zviditeľnil obec
Úspešne obstáli vo veľmi
silnej konkurencii
Bánov. Malá obec existujúca medzi Novými Zámkami a Šuranmi
tovali svoje umenie mládežnícke
dychové orchestre, vrátane Bánov-
Dychový orchester Bánovčanka.
čanky, ktorá ako tretia v poradí vystúpila naša kapela, teda Mládežnícky dychový orchester Bánovčanka.
Ako prvú zahrala skladbu s názvom
Pri trenčianskej bráne z pera výnimočného slovenského skladateľa
Karola Pádivého. Následne bola nachystaná povinná súťažná skladba
Veselica- Tanz od J. Pöschla. Jej nácviku venovali páni Martin Melišek
a Jozef Kozár veľmi veľa času, a túto
námahu ocenila i porota, ktorá udelila Bánovčanke cenu za najlepšie
interpretovanú povinnú skladbu.
Tretia v poradí bola skladba od Jána
Jamrišku s názvom Balada pre Martinku, v ktorej si sólo na krídlovke
zahrala Martinka Čelková. Spoločne s ňou sa ako sólista predstavil
pozónista Pavel Brhel. V závere
vystúpenia Bánovčanky zazneli dve
skladby, ktorých autorom je Adam
Hudec. Najskôr to bol valčík s názvom Korelativ Walzer a v samom
závere zaznela skladba ušitá priamo
na mieru Bánovčanky a jej sólistu
Michala Dibusa, ktorý na svojej
flaute zahral skladbu s netradičným
názvom Kukuričňák a flauta. V súvislosti s ňou možno hovoriť o premiére, pretože práve na súťaž ju pre
Bánovčanku napísal Adam Hudec.
Jasajúci umelecký vedúci Jozef Kozár.
Za toto svoje vystúpenie Bánovčanka získala Zlaté pásmo „CUM LAUDE“ s pochvalou a stala sa tak
(pokračovanie na str. 7)
sa stala v týchto dňoch opäť o čosi
známejšou. O jej zviditeľnenie sa
postaral Mládežnícky dychový orchester Bánovčanka. Jej členovia sa
prezentovali v Dolnej Súči na Celoslovenskej súťažnej prehliadke detských a mládežníckych dychových
hudieb.
Tieto „majstrovstvá Slovenska“
začali pre Bánovčanku niekedy
koncom roka 2009, kedy začali tvrdé tréningy a výber tých správnych
skladieb na túto súťaž. Neľahkú
úlohu - skĺbiť všetko tak ako má byť
dokázali - MUDr. Martin Melišek
(predseda spolku) a Jozef Kozár
(umelecký vedúci), ktorí sa veľmi
pozorne a zodpovedne venovali nácviku jednotlivých skladieb a zohrávaniu orchestra.
Čas plynul, mesiace sa míňali, až
razom prišiel predposledný májový
víkend, kedy sa uskutočnila v Dolnej Súči súťaž detských dychových
hudieb. V boji o bronzové, strieborné či zlaté pásmo sa stretli dedinské
dychové hudby Rudolfa Hečka,
Hradišťanka, Maguranka Junior,
FOR Bratislava a zahraničný hosť Morava ZUŠ Hulín.
Následne, už pred porotou v zložení - Adam Hudec (predseda), Ivo
Kopáčik a Ludvik Soukup prezen-
jul.indb 6
12. 6. 2010 13:49:28
7
CHÝRNIK
K pripravovanej, alebo aj - do pripravovanej knihy o futbale v Šuranoch
Milan Kupecký „Každý z nás to
vidí a vníma ináč...“
(pokračovanie z predchádzajúceho čísla)
V Šuranoch som začínal registrovane ako žiak (mali sme
tiež triedne družstvo, a neskôr aj
podnikové), potom som hral ako
benjaminec, dorastenec a potom
ako dospelý. Prešiel som teda
všetkými rôznymi vekovými kategóriami. Prvým mojim trénerom
bol Michal (Miško) Urban, pod
ktorého vedením trénovali veľmi talentovaní hráči, spolužiaci,
kamaráti. V tejto súvislosti sa mi
vybavila v pamäti jedna zaujímavá udalosť, ako pán Urban, ktorý
nás mal nesmierne rád, ako vlastné deti, nás učil spievať a povinne
zaspievať vždy pred zápasom pieseň, ktorá znela: „Na šurianskom
hrišti futbal len tak piští, krídla
dobre centrujú, spojky dobre
strieľajú...“atď...Bolo to veľmi dojímavé, verím že pre všetkých nás,
veľmi pekné a nezabudnuteľné
obdobie. Živo si pamätám aj na
mnohé mená vtedajších vrstovníkov z ktorých už mnohí nežijú či
odsťahovali sa. Boli to spoluhráči
a zároveň kamaráti ako – Jožo Matunák, Štefan (Ičko) Hozlár, Jožo
Veselka (prezývaný Charo), Jano
Úspešne obstáli...
(dokončenie zo str. 6)
laureátom súťaže.
Vo večerných hodinách každá z kapiel zahrala na spoločnej
slávnosti, ktorá pokračovala Galaprogram víťazov. Potom nasledoval spoločný koncert všetkých
dychoviek, na ktorom zazneli povinné skladby ako Veselica Tanz
a Detská polka a známa pieseň
Okolo Súče v podaní 300 muzikantov. Na záver zaznel Prvý pochod od Karola Pádivého.
Je známe, že nie iba jeden človek tvorí úspech, čo dvojnásobne
platí v prípade a bánovských muzikantov. A ani jeden sólista netvorí celú kapelu. Inými slovami,
tento kolektív hudobníkov z Bánova opäť raz potvrdil svoju silu
a ukázal, kde sa v svete slovenskej
dychovky nachádza.
Ondrej Meliš
jul.indb 7
Pilek, Imro Váradi, Jožo Stano,
bratia Jano a Juro Selickí, Viliam
a Miro Herdoví, Domino Michalko, Béla Vendégh, Marián Banáš,
brat Karol, Béla Mentel, Rudo
Filaga, Elo Nógly, Štefan Krajčík,
s ktorými som striedavo hrával aj
v doraste, kde sme vtedy mimochodom zohrali aj taký dvojzápas
v Tvrdošoviach, keď sme súťažne
nastúpili proti bratom Jožovi a Lacovi Móderovcom, Gyurekovi, Jurajovi Szikorovi...neskôr slávnymi
a známymi futbalistami. Bola to
vtedy skutočne silná futbalová generácia. A neskôr si pamätám aj na
tú staršiu garnitúru vynikajúcich
futbalistov, z ktorých mnohí práve
vtedy končili, keď som ja začínal
- Jano Danko, hral aj za vtedajšie
vojenské ATK Praha, Štefan Hradňanský, prezývaný Bulla - pôsobil
napríklad v Trnave, bratia Ostrožlíkoví, Lehockí, brankár Fero
Mentel (otec slávnejšieho Mira
Mentela), Vlado Fábry, Pavol Benčo starší, Fero Bobota, Dodo Bóna,
bratia Ján a Štefan Bóžikoví, Tóno
Zajíček, Fero Tekely, Pišta Hozlár,
Karol Ostrožlík, Palo Buranský,
Laco Ištvánik a niektorí ďalší.
V doraste, pod vedením trénerov
Laca Čeryho a Pištu-báčiho Nagya som toho veľa neodohral, ani
v A-mužstve pod vedením trénera,
trénerskej legendy nielen Slovenska, Pavla Domonkoša (Domi báčiho), pretože som futbal hral viacmenej pre zábavu. I napriek tomu
malo o mňa záujem Partizánske,
Piešťany, neskôr Palárikovo, (kde
som odohral iba jednu sezónu)
ktoré ako jediné dedinské mužstvo hralo v krajskej súťaži a meralo si sily s takými mužstvami ako
boli v tom čase - Dunajská streda,
Petržalka, ČH Bratislava, Levice,
Nové mesto na Váhom, Hlohovec,
Senica a prebojovali sa do nej neskôr aj Šurany, a kde sa v súvislosti
so mnou udiala jedna kuriozita,
na ktorú dodnes mnohí pamätníci spomínajú. V drese Palárikova,
v derby zápase so Šuranmi som
dal hneď po úvodnom hvizde, asi
v tretej sekunde, nepozornému
brankárovi Šurian Jožkovi Stanovi
gól z polovice ihriska. Čiže proti
svojim rodákom a hneď z výkopu!
Vyhrali sme tesne 2:1. Mnohí Šuranci mi to doteraz nevedia zabudnúť, hoci po rokoch je to úsmevné,
no sotva by sa to hodilo do pripravovanej knihy.
Možno iba tak pre zaujímavosť,
hrával i trénoval som istý čas susedný Kostolný Sek, kedy sme sa
prebojovali do vyššej súťaže a tiež
v Nitrianskom Hrádku, kde som
absolvoval veľa sústredení, tréningov, víťazstiev i prehier.
Najviac mi počas môjho aktívneho pôsobenia prekážali zákulis-
né „boje“ ťahy a machinácie, manipulácie s kartami, podplácanie, na
ktorom si väčšina rozhodcov „urobila“ živnosť. Určite aj to ovplyvnilo môj štart v oficiálnych súťažiach. A tieto negatívne poznatky
by sa iste tiež nehodili na publikovanie, hoci by boli možno zaujímavejšie ako popisný antikvariát.
Zažil som aj také momenty, keď
šuriansky tréner nepostavil do
základnej zostavy kľúčového hráča len preto, že sa na neho prišli
pozrieť lanári z prvoligovej Nitry.
Alebo domáci funkcionári neboli
schopní povedať priamo trénerovi, že s ním nerátajú, ale napísali
mu list, aby neprišiel na tréning.
Smiešne? Zbabelé? Že? Posúďte..
Aj takí sme boli...
(dokončenie v budúcom čísle)
Milan Kupecký
Zo susedného
Ostrihomu
Ostrihom je rodiskom uhorského
kresťanstva. Obetavé životné dielo kráľa Svätého Štefana ožaruje
Ostrihom, prvé hlavné mesto i užšiu
vlasť s bohatou minulosťou.
Prvý svätý kráľ sa tu narodil a od
tej doby je to sväté mesto: „sväté
a bezmocné”.
Ostrihom si zaslúžil vždy zvýše-
tolíkov Uhorska.
Aj kvôli nádhernej polohe a jedinečnej atmosfére mesta na Dunaji
priťahuje návštevníkov.
Tamojší pokoj takmer obkolesí
každého prichádzajúceho cestovateľa a tento pokoj nenaruší ani mrviaca sa masa ľudí v Bazilike, ani
premávka na moste Márie Valérie.
nú pozornosť v maďarskej histórii.
V dobe Árpádovcov to bolo hlavné
mesto, ako sídelné mesto ostrihomského arcibiskupa a strediskom ka-
Naša myseľ sa upokojí, duša si
oddýchne a stane sa otvorenou po
prijatí krásy starobylého mesta.
László Szilas ml.
12. 6. 2010 13:49:30
8
CHÝRNIK
Významné ocenenie
TERMÁL Podhájska
V rámci V. ročníku československých dnů 2008 v Plzni
proběhlo dne 23.10.2008 slavnostní vyhlášení Cen Dětského
nadačního fondu Majáky 2008
v reprezentačních prostorách
Plzeňského Prazdroje. Jednu
z těchto prestižních výročních cen
převzal z rukou velvyslance Slovenské republiky v České republice J.E. Ing.Petera Brňa a z rukou
předsedkyně Dětského nadačního fondu Plzeň paní Vlastimily
Sochorové JUDr.Jozef Zaťko,
který s fondem spolupracuje na
realizaci klimatických léčebných
pobytů, které se každoročně pořádají v lázních Podhájska. Doktor Zaťko se také mimořádným
a příkladným způsobem podílí na
rozvoji česko-slovenských vztahů a česko-slovenské spolupráce
a ve prospěch této aktivity odvedl
velké množství dobrovolné práce.
Předání prestižní ceny JUDr.Zaťkovi byli přítomni další významné osobnosti z České a Slovenské
republiky: hejtmanka Plzeňského
kraje Doc.MUDr.Milada Emmerová, Arcibiskup Trnavský Mons.
Sokol, Biskup Plzeňský Mons.
Radkovský, Prezident Sdružení
zahraničních Slováků Mgr.Skalský, předsedkyně Slovensko-českého klubu Praha Mgr.Vokušová,
místopředsedkyně
Regionální
Obce Slováků Plzeňského kraje paní Čermáková, předseda
Asociace nestátních neziskových organizací Plzeňského kraje
Bc.Krajdl, místopředseda Svazu
důchodců ČR pan Egermaier, vedoucí odboru cestovního ruchu
a prezentace Plzeňského kraje
Ing.Kotora a další. Ceny Dětského nadačního fondu Majáky se
každoročně udělují významných
osobnostem z České a ze Slovenské republiky, jež se mimořádným
způsobem angažovali pro realizaci
humanitárních projektů Dětského
nadačního fondu Plzeň.
–zať-
Blahoželanie jubilantom
Základná organizácia Zväzu
postihnutých s civilizačnými chorobami a telesne postihnutých v
Tvrdošovciach pozvala na na slávnostné posedenie všetkých svojich
členov, ktorí v roku 2010 oslávia
okrúhle 70 a 60 narodeniny.
Milé podujatie sa uskutočnilo
v CVČ, kde jubilantov pozdravil
Vincent Boros, predseda zväzu.
Ku gratulácií sa pripojil aj starosta
obceGyorgy Juhász, ktorý poprial
oslávencom veľa zdravia a šťastia
do ďalších rokov života. Oficiál-
jul.indb 8
na časť sa skončila odovzdávaním
darčekov. Jubilanti si prevzali karafiát a farebné osušky. Jubilantom
zväzu invalidov srdečne blahoželáme aj naša redakcia! Všetko najlepšie prajeme zvlášť 70-ročnému
Františkovi Budovi a 60-ročným
členom - Tatiani Ludašovej, Ide
Kárpátyovej, Kataríne Szárazovej,
Márii Vinczeovej, Ladislavovi Janegovi ale i ostatným, ktorí neboli
prítomní. Sú to: Zuzana Csányiová, Katarína Mayerová a Monika
Papová.
-zoli-
Milá slávnosť ku Dňu
učiteľov
Aj v obci Tvrdošovce patrične
oslávili aj tento rok Deň učiteľov.
Oslavy sa konali vo veľkej sále
športového klubu. Pedagógov
zo základných a materských škôl
privítali - PaedDr. Iveta Mészárosová, predsedníčka komisie školstva a vzdelávania a Ing. Magdaléna Zsilinszká, vedúca oddelenia
VVS, financií a školstva.
PaedDr. Mészárosová poďakovala samospráve obce a všetkým
tým, ktorí sa pričinili o to, aby
tvrdošovský Deň učiteľov prebiehal v tak príjemnej atmosfére.
Ing. Zsilinszká vyslovila poďakovanie všetkým učiteľom za ich
prácu a popriala im veľa úspechov
k ich profesii. Pedagógov srdečne
pozdravil aj starosta obce PaedDr. György Juhász PhD., ktorý
vo svojom príhovore vyzdvihol,
že učiteľstvo nie je prácou, ale
poslaním. Učiteľ žiakov nielen
učí, ale zároveň aj vychováva
a formuje ich osobnosť. Kultúrny program tvorili - hra na gitare
v podaní Patrika Brenkusa, žiaka
miestneho hudobného kurzu,
recitácia žiačok základných škôl
J.A. Komenského a brušný tanec
žiačok zo ZŠ K. Szemerényiho.
Gratulácie patrili aj jubilujúcim
učiteľkám na dôchodku, ktoré
sa v tomto roku dožívajú 75, 70
a 60 rokov. Sú to Angela Pintérová a Terézia Vitková zo ZŠ J. A.
Komenského, Zuzana Mojzesová
zo ZŠ K. Szemerényiho, Helena
Szikorová z MŠ s vyučovacím jazykom slovenským a Magdaléna
Hrabovská z MŠ s vyučovacím
jazykom maďarským. Jubilantkám zvlášť zablahoželali aj riaditeľky oboch základných škôl
Mgr. Jana Micsinaiová a PaedDr.
Silvia Tóthová a popriali im, aby
ešte dlho zbierali plody svojej
práce v zdraví, obklopení láskou
svojich najbližších. Zároveň im
poďakovali za prácu, ktorú vykonali pre žiakov a pre svojich kolegov. Po slávnostnom prípitku
starosta obce osobne zablahoželal všetkým pedagógom k ich
krásnemu sviatku a obdaril ich
krásnou ružou.
Pollak J .
Trieda Slniečok
v materskej škole
V Materskej škole v Nitrianskom Hrádku existuje trieda
Slniečok. Na plese, ktorý zorganizovali, sa akoby šibnutím čarovného prútika deti zmenili na
krásne princezné, vílu, čertíka,
šaša, muchotrávku, rybára i Mikuláša. Z ríše zvierat sa predstavila mačička, žabka, kráľ zvierat
– lev. Mickey Mouse sa predstavil z rozprávky Walta Disneyho.
Všetky masky chcel ochraňovať
policajt, Zorro, Spider Man, vojak s plnou výzbrojou. Po karnevalovej promenáde sa deti zapojili do veselého šantenia. Všetci
tancovali, spievali a mali dobrú
náladu. Detičky si s radosťou
pochutnávali aj na „maškrtnom
stolíku“, ktorý zabezpečili ich
mamičky. Pri príležitosti mesiaca knihy, navštívili deti - trieda
Slniečok knižnicu. Privítala ich
teta knihovníčka, Vierka. Porozprávala im na čo slúži a čo všetko
knižnica ponúka. S veľkým záujmom si deti poprezerali leporelá, knihy, encyklopédie a plné
nových dojmov odchádzali za
sprievodu pani učiteliek späť do
školy.
Mária Okošiová
12. 6. 2010 13:49:31
júl 2010 CHÝRNIK
Literárna príloha
Na úvod slovo šéfredaktora Literárnej prílohy
a editora novín
Vážení čitatelia! Od dnes, každý mesiac budeme vychádzať už na 24 stranách, ako sme už avizovali v predchádzajúcom čísle našich novín,
s osemstranovou kultúrnou prílohou. Predpokladáme, že to uvítate, pretože ak si už nič pre vás zaujímavé nenájdete na našich ostatných stránkach, iste si nájdete a radi prečítate v Literárnej prílohe. Okrem materiálov z poézie a prózy, budú stránky obsahovať aj aktuálne satirickohumoristické príspevky od renomovaných autorov nielen zo Slovenska, ale aj zo susedných krajín Vyšegradskej štvorky... v rámci spoločnej EÚ.
A tak je tu príležitosť realizovať sa a prezentovať svoju tvorbu pre všetkých vás, ale najmä mladých ľudí, začínajúcich autorov, vrátane žiakov
a študentov škôl, ktorých si aj touto cestou dovolíme osloviť a požiadať o spoluprácu tak, aby naše okresné noviny boli čoraz čítanejšie. Prvú
literárnu prílohu zaraďujeme už dnes. Prajeme vám príjemné čítanie!
Mgr. Jozef Hatala
Nostalgické spomienky
Do rodnej dediny Eva zavíta
už iba niekedy. Keď bola mladšia
nerobilo jej to nič prejsť bicyklom
pár kilometrov. Teraz je rada, keď
ju niektorí z jej synov prevezie autom. A tak pri pohľade na rodnú
dedinu spomína.
Tu niekde bol ich domček.
O dva ďalej bývala jej kamarátka
Iluška. Skoro oproti je „krčma“.
V nej za mlada pracovala jej nebohá matka. Majiteľ „krčmy“ mal
rovnako starú vnučku Zitu ako
Eva. Eva so Zitou chodili vždy
rovnako oblečené v matrózkach,
mali ich viacero farieb. Boli ako
dvojičky. Aj v škole veľakrát spolu
vystupovali v rôznych scénkach
a tancoch.
Keď prechádzajú autom miestom, kde stála voľakedy ich základná škola, zosmutnie. Všetko
je preč, všetko sa zmenilo. Miesto
školy stojí nový penzión pre starších ľudí. Za jej mladosti tu bol
veľký školský dvor, kde ako malé
dievčatká ich staršie spolužiačky
cez prestávky učili rôzne tančeky a piesne. Napríklad, Neráňaj,
neráňaj zelene padajú..., Jednej
dcéry mamka..., Elišku... a iné, pri
ktorých tancovali drobné tance.
Dnes už všetko akoby sa stratilo.
Oproti fary, pri Síku, bývala
mešťanka, čo sa aj tam navyvádzali. Boli to radostné a šťastné
detské chvíle. Vedľa Šíku je cestička ku kostolu a cintorínu, kde Eva
spomína na svojich najbližších ale
aj niektorých spolužiakov. Eva sa
rozlúči s cintorínom a ešte raz pozrie na „horný Geríb“. Čas uteká
a s ním aj roky idú ako prúd rieky.
Druhá cesta pod Šíkom vedie
k družstvu. Pracovalo tam veľa
jul.indb 1
ľudí aj spolužiačky Katky otec „Jóži báči“. Prezývali ho „trigazda“.
Chodil na traktore. Traktoristi
museli kŕmičom dobytka ráno navoziť sena a pomôcť vyviezť hnoj.
No, ale to sa nášmu „Jóži báčimu“
veľmi nechcelo, lebo musel ráno
skoro vstávať. Tak aj zootechnikovi povedal, že ich je jeden gazda
a „trigazda“ a všetci by mu len
rozkazovali. Tak sa kŕmiči dohovorili, že mu niečo vykonajú. Keď
„Jóži báči“ ráno o štyroch hodinách išiel do práce okolo cintorína, jeden z kŕmičov si dal na seba
bielu plachtu a tak ho vystrašil,
že „Jóži báči“ ani nevedel ako dobehol domov s krikom „Ištenem
Pavlínka (tak sa volala jeho žena)
už prišla smrťka pre mňa, schovaj
ma“. Od toho času už „Jóži báči“
nehundral a chodil poctivo do
práce.
Ej, keby sa tak tie roky vrátili. Keď na školskom dvore po
večeroch mávali nácvik chlapci
z dychovky, pod vedením pána
Karola Demu. Tam sa veľakrát
vytancovali, keď začali hrať „Za
hájičkom za zeleným ...“. To bývala jej pesnička, ale aj tá dychovka,
ktorá chodievala zahrať na sviatky
po domoch svojim spoluobčanom. Preto Eva, keď dnes počuje dychovku, srdce jej podskočí
a v očiach sa zaligocú slzy radosti.
Roky už prešli, ale spomienky ožijú, keď počuje svojho najmladšieho syna Karola hrať v šurianskej
dychovke, vtedy sa cíti znovu ako
za dievčenských čias. Hoci nohy
už poznačili roky, ale tú radosť
z mladosti jej prinesú piesne znovu do srdca.
Anna Halásová
Bruno Horecký
Aspoň nejaký úžitok...
Letná búrka ma zastihla počas roboty v mojej malej záhradke
za mestom. Blesky križovali oblohu, onedlho začali kropiť okolie
dažďové kvapky, až napokon sa spustil ľadovec. Krúpy, ako vlašské
orechy mi začali bubnovať padajúc na strechu mojej chatrnej chalupy, ktorá sa podobá tej na stračej nôžke.
Onedlho búrka ustala ako keby uťal a prestali padať aj krúpy.
Napokon sa rozišli aj mračná na zatiahnutej oblohe a slniečko sa
snažilo predrať cez husté mraky. Vzduch sa onedlho tiež prečistil
a lepšie sa dýchalo.
Vykuknem z chalupy, reku, akú škodu mi ten živel napáchal. A veruže, zelenina uľahnutá k zemi, plody na ovocných stromoch akoby
pokmásané, pokrývka na streche narušená, porozbíjaných bolo zopár škridiel tak, že strechu bude treba trocha zreparovať, aby nezatekalo. A navyše, kapota na mojej starej škodovke, na ktorú som sa
zmohol ešte za totáča, bola mierne zdeformovaná.
Čo teraz? - dumám! Keby som aspoň tú poondiatu poistku bol
platil. A tak som dlaňou porozhŕňal na zemi napadané ľadové krúpy a vložil do nich zopár fľašiek piva. Aby sa mi ochladilo, pokým
vyjdú na oblohu letné hrejivé slnečné lúče. Nech je aspoň na chvíľu
z tej búrky dajaký úžitok!
Ján Heinrich
12. 6. 2010 13:49:31
2
LITERÁRNA PRÍLOHA
Lietadlo padlo do mora. Jeden z pasažierov sa pýta letušky:
-Prosím vás, neletíme príliš nízko?
-Prečo?
-Predchvíľou som zazrel v okne chobotnicu.
Do cukrárne príde matka s chlapcom:
-Akú si prajete zmrzlinu? Vanilkovú, čokoládovú, citrónovú...
-To je jedno, - vraví matka chlapca. -Aj tak mu vždy padne na zem.
Do krčmy vojde chlap s puškou a pýta sa hlasito:
-Nevideli ste tu náhodou takého veľkého psa s čiernym obojkom?
-Nie. Takého tu nemá nikto.
-Dofrasa, tak potom som zastrelil farára...
Veľdielo
-Na čo tak utkvelo pozeráte, pán Olovo? Predstavujete si speváčku
Madonu, ako by vyzerala, keby bola oblečená? Alebo ako obyčajne
upierate svoj inteligentný pohľad len tak, do blba?
-Ani jedno, ani druhé, pán Kyseľ, neuhádli ste, ako vždy. Obdivujem
západ slnka a prebúdzam v sebe umelecké, maliarske cítenie.
-Vy a umelec! Tým ste teda ešte neboli, pán Olovo. Akýmže to maliarom vlastne túžite byť?
-Insitným , abstraktným a zároveň naivným surrealistom.
-Tým naivným už ste, ale čo tie ostatné smery? Necítite v sebe sklony
vyjadriť v maliarstve smer Dada?
-Da, da, i eto ja chaču. Ale prečo zrazu po rusky, pán Kyseľ? Veď vraj
to u nás už vyšlo z módy!
-Čo vás nemá, všetko ruské u nás do módy ešte iba prichádza. Ale
Dada je veľmi nádejný umelecký smer. Dnes mu u nás hovoria Blabla,
alebo Gloglo.
-To už viem, tú prvú verziu pestujú v parlamente, tú druhú v krčme.
Ale ja som naozajstným umelcom. Jeden obraz som už aj vytvoril.
-Nože ukážte!
-No, neviem, či vy porozumiete modernému umeniu, pán Kyseľ. Veď
vy ste nevychodili ani len umeleckú osobitnú školu, ako by ste mohli
chápať záhadné zákutia premoderny?
-Nože sa neondejte, pán Olovo, ukážte, čo za hrôznosť ste to spáchali.
Nebodaj to od vás ešte aj kúpim!
-Pozrite!
-Čo ste to vytvorili, pán Olovo? Veď je to iba štvorec čistého bieleho
plátna!
-Vidno, nerozumiete modernému umeniu ani zbla. Ale ešte aj taký nedouk, akým ste vy, pán Kyseľ, by mal vedieť, že v modernom umení musí
konzument dielo dokončiť, dotvoriť, doriadiť podľa vlastných predstáv.
-Ale veď si na tom čistom plátne môžete predstaviť čokoľvek!
-O to práve ide. Vy si to plátno umelecky dotvoríte celkom podľa
vlastných nevykvasených predstáv. Zato mne za môj umelecký výtvor
vysolíte zaň rovných päťtisíc!
G. Hocman
Fero Bojničan
Uderením po hlave
o Naša demokracia je v plienkach. Preto prebaliť by sa ju občas zišlo.
o Doporučenie: Správy zo služobných ciest píšte husto, aby sa nedalo
čítať medzi riadkami.
o Niektorí z nás sú presvedčení, že aj slnko vychádza na západe.
o Sťažnosť: Všetci ma opustili, len tie dlhy mi zostali.
o Keď je treba, aj nebo vládne s tichou podporou pekla.
o Ak vám dal Pán krídla, neznamená to, že musíte hneď každému
naletieť.
o Zo zápisnice: Menovaný bol zadržaný pri pokuse o útek
z hrobárovej lopaty.
o Hoci trest smrti bol zrušený, robiť kata je stále výnosné remeslo.
o Ak vás klame zrak, skúste si pričuchnúť...
o Netrpím erotickými predstavami. Naopak, je to moje jediné
potešenie.
J. Heinrich
jul.indb 2
Peter Zifčák
U veštkyne:
-Pani zajtra vám zomrie manžel.
-Dobre...a pozrite sa ešte, či ma zatvoria...
-Pán hlavný, v guláši som našiel náušnicu.
-Vďaka vám, kuchárka sa poteší, už ju hľadá márne dva týždne.
Pýta sa turista Indiána:
-A koľkože dreva potrebujete na dymové signály?
-To záleží na tom, či ide o miestny, alebo medzimestský hovor,
-vraví Indián.
Príde chlapík k očnému lekárovi, ktorý sa ho pýta:
-Koľko riadkov na tabuli viete prečítať?
-Na akej tabuli?
Manželka pri raňajkách hovorí manželovi:
-Predstav si, niekto včera zavraždil pána Nováka, čo nás sobášil.
-Hm. Nejaká sviňa ma predbehla...
12. 6. 2010 13:49:31
LITERÁRNA PRÍLOHA
Debilné otázky,
debilné odpovede
Rada by som si vypočula úprimný názor o mojej osobe. Čo mám
urobiť?
-Stačí vytočiť ľubovoľné číslo z telefónneho zoznamu o tretej hodine
ráno.
Ako sa volá triatlon po cigánsky?
-Názorne vám to vysvetlíme takto: Keď cigáň ide na kúpalisko pešo
a naspäť sa vracia na bicykli.
Aké sú posledné slová elektrikárov?
-Chyťte smelo do ruky ten koniec drôtu, je to nulka...
Ako zistia eskimáci, že mrzne?
-V zákrutách sa im lámu psy.
Kedy je kleptoman vyliečený?
-Ak počas poslednej návštevy ordinácie vráti lekárovi pero.
Aký rozdiel je medzi šéfom a slepým črevom?
-Žiadny. Obaja sú podráždení a zbytoční.
Kto by mal byť podľa vás vedúcim turistov?
-Ten, kto zje najviac turistickej salámy.
Kto by podľa vás najlepšie obstál v znalostiach o bývalom Sovietskom zväze?
-Agenti CIA.
Aký rozdiel je medzi slovenskou ekonomikou a Titanicom?
-Titanic dostal Oscara.
Aký rozdiel je medzi telesnou výchovou kedysi a dnes?
-Kedysi sa cvičilo viacmenej šplhanie a podliezanie, dnes padanie na
hubu.
Prečo sú Záhoráci takí škaredí?
-Pretože po narodení ich nedali do inkubátora, ale do demižóna.
Kedy je najsmutnejšia prostitútka?
-Keď jej gynekológ zatvorí prevádzku.
Prečo zdravotné sestričky nechodia v čiernom?
-Pretože by ich lekári v noci nenašli.
Ktorý vták nestavia hniezda a prečo?
-Kukučka. Pretože stále vysedáva v hodinách.
Ako začína blondínka esemesku?
-Prepáčte mi to škaredé písmo...
Aký rozdiel je medzi drevom a Rómom?
-Drevo občas pracuje.
Aký rozdiel je medzi UFO-m a múdrou blondínkou?
-Žiadny. Počuť o nich, no nikto ich ešte nevidel.
Drahoslav Mika
Farmár vyjde ráno na dvor a hodí sliepkam za hrsť žita . Vtom
postrehol ako kohút, ktorý predtým bežal za sliepkou, nechal ju
a rozutekal sa zobať zrno. Farmár si vydýchol a tichým hlasom riekol: - Dočerta, tak hladný som ešte nikdy nebol...
jul.indb 3
3
Matka, po prvý raz večer púšťa svoju šestnásťročnú dcéru na rande
s priateľom. Samozrejme, dáva jej výstražné pokyny a ponaučenia, aby
na seba dávala pozor.
Keď sa v neskorších hodinách vráti dcéra domov, nedočkavá matka
sa jej zvedavo vypytuje, čo s priateľom robili. Dcéra celá vzrušená informuje matku:
-Mamička, neviem čo sme s Ferkom robili. Neviem čo to bolo, ale
bolo to velice fajn, a odteraz to bude mojim koníčkom...
Peter Zifčák
Chlapík sa chválil medzi kamarátmi, že proste vie uhádnuť, ktorá
žena má menzes. Po stávke s priateľom, ako tak idú, potľapká po pleci
náhodnú dámu na ulici a pýta sa jej:
-Slečna, máte menzes?
-Tá sa začervená a vraví:-Dočerta, ako to viete?
-Náhoda! Vraví mu priateľ.
-A tak, ako tak idú ďalej, vidia húf dám idúcich z práce, z neďalekej
firmy.
-Opäť mladík osloví jednu z nich a položí jej tú istú otázku.
-Máte menzes?
Opäť dáma prikývla.
-To nie je možné, vraví mu priateľ. Ak sa ti to ešte raz podarí, stávku
si vyhral.
A tak obaja si náhodne vybrali neďaleký vežiak. Zastavia sa pri
jednom z vchodov, a zazvonia. Dvere otvorí robustný, bradatý chlap
a pýta sa čo si želajú.
-Ak dovolíte iba takú malú otázočku, - má vaša manželka menzes?
Domáci chlapík zaskočený otázkou zostal ako zarezaný a... odpovedá otázkou:
-Prosím vás, a vidieť mi to na brade?!
12. 6. 2010 13:49:31
4
LITERÁRNA PRÍLOHA
STARÁ MÚDROSŤ
MODLITBA
Zásadu tú vyriekol
dávno múdry ktosi:
Nesmie strácať hlavu
ten kto jarmo nosí!
Dajže Bože dajže stratu
nech nemusím platiť štátu
nech mi pokoj na duši
zdaňovaním neruší.
Ján Heinrich
SPIEVANKY
HAJUŠKY
Spievanky, spievanky
kdeže ste sa vzali?
Idú také vtipy čapujú vás z pípy
nalievajú z fľaše tie pesničky naše
pomalé aj chytré sú ich hektolitre.
Haja, haja hajušky
išli páni na hrušky
teraz majú všetci strach
že ich chytia na hruškách.
Ján Heinrich
Peter Hradecký
jul.indb 4
Cena
Sláva to bola preveľká. Udeľovala sa umelecká cena. Odborná
komisia, ktorú tvorili vyslúžilí
umelci a zaslúžilí kritici Mordaľ,
Paskudáková a Prznič sa jednohlasne zhodli, že si cenu zaslúži
výkvet umelcov národa majster
Hajzlovský. Veď na jeho výtvory
už sadá prach vo všetkých skladoch po celej krajine! Po odovzdávaní ceny nasledovalo bohaté pohostenie prirodzene na účet štátu.
K cene pre majstra Hajzlovského
pribudla, pochopiteľne, aj tučná
obálka. Štát si svojich umelcov vie
oceniť. Prípitky nebrali konca.
Neuplynulo ani pol roka od
udelenia slávnej ceny a už sa chystalo ďalšie. Ocenenie Národného
Umeleckého Diela tentokrát po
zásluhe pripadlo majstrovi Mordaľovi, na ktorom sa jednohlasne
dohodla nezávislá odborná porota v zložení Paskudáková, Prznič
a Hajzlovský. Veď jeho mohutné
kovové diela boli jednoznačným
prínosom aj pre Zberné suroviny,
ktoré ich po čase výnosne zhodnocovali, ako druhotné suroviny.
Ocenené zásluhy majstra Mordaľa podčiarkla aj okrúhla suma zo
štátnej kasy, ktorú diskrétne obdržal v drobnej, zastrčenej kancelárii hneď po skončení ceremónií.
Nasledovala, prirodzene, menšia
oslava, na ktorej sa ale nešetrilo
pevným i tekutým občerstvením,
za čo patrí vďaka štátnej správe.
Trvalo do skorého rána, kým oslávenec, porota a ich hostia dokázali
skonzumovať a vypiť všetky ponúkané dobroty.
Po istom čase, na výročie
štátneho sviatku sa Kultúra rozhodla uznať prínos výnimočných
umelcov Záslužným Ocenením.
Pripadla po právu majsterke Pas-
kudákovej, ktorú na Ocenenie
navrhli členovia Výboru nezávislých umelcov Mordaľ, Hajzlovský
a Prznič. Niektoré jej diela predsa zaradili do povinného čítania
školskej mládeže, ostatné vyradili
z knižníc a kníhkupectiev. Okrem
slávy a tučnej obálky s finančným
ohodnotením jej nemalých zásluh
Správa kultúry pre ňu, Výbor a ich
hostí pripravila banket. Oplýval
hojnosťou špecialít šéfkuchára a
výberom najlepších mokov, takže prítomní hostia mali čo robiť,
aby všetko jedlo a pitivo statočne
zvládli.
Onedlho však nastali Slávnosti ľudového umenia, ktorých zlatý
klinec tvorilo zhodnotenie celoživotného diela majstra Przniča
na dobre preoranom poli kultúry. O tom, že slávne ocenenie po
zásluhe pripadlo práve majstrovi
Przničovi rozhodla kriticko-umelecká porota zložená z Hajzlovského, Paskudákovej a Mordaľa. Veď
predsa ľudové umenie aj vo forme
profesionálneho insitníctva treba
zhodnotiť! Ako zvyčajne, ani táto
slávnosť sa neobišla bez potriasania rúk, tučnej obálky pre konečne doceneného Majstra, bohatého
pohostenia zakúpeného priamo z
fondov Ministerstva a falošných
úsmevov, ktorými každý obdarovával každého.
Po týchto nevšedných udalostiach sa zišiel ad hoc Výbor na
podporu kultúry. Schválili jednohlasne požiadavku Umeleckého
zväzu adresovanú Ministerstvu,
v ktorej sa sťažujú na nedostatok
prostriedkov na kultúru a požadujú od štátnych úradníkov s doživotnou definitívou pridelenie ďalších, dodatočných a ešte vyšších
prostriedkov na kultúru. Petíciu
jednohlasne podpísali všetci členovia Výboru – majstri Mordaľ,
Paskudáková, Hajzlovský a Prznič.
G. Hocman
Traja priatelia, idúc z krčmy sa hádajú, kto má najškaredšiu manželku.
-To ja keď idem po ulici, všetci si nás obzerajú, taká je škaredá,vraví prvý.
-To ja zasa nemôžem s ňou nikam ísť, taká je škaredá, -vraví druhý.
-Chlapi, to je nič, škaredosť mojej starej, tá sa nedá opísať, to chce
vidieť.
Slovo dalo slovo a zašli ku kamarátovi.
-A kde ju máš?-pýtajú sa ho.
-Nuž kde?-Schovanú v pivnici.
Kamarát pootvorí dvere pivnice a zakričí:-Mara, poď sem hore!
Ale neber si masku. Nebudeme sa milovať, chcem ťa iba ukázať...
12. 6. 2010 13:49:32
5
LITERÁRNA PRÍLOHA
Tajomstvo
cestovateľov
Šťastní sú ľudia, ktorým nie je
ustavične zima na nohy. No ešte
šťastnejší sú tí, ktorým je na ich
dolné končatiny ustavične zima.
Podľa medzinárodného štatistického úradu takmer 85 percent
svetoznámych cestovateľov boli
napospol ľudia, ktorých dolné
končatiny boli ustavične studené. V novom objavenom denníku Krištofa Kolumba je záznam,
ktorý de facto odhaľuje skutočné
pohnútky jeho cestovateľskej vášne. Dňa 24. januára 1489 sa v ňom
na strane tri píše: „Márne chodím
z izby do izby, márne sa túlam po
nábreží od Anjelského hradu až
po fontánu Di Trevi, stále je mi
zima na nohy. Nech robím čokoľvek, zohriať si ich nemôžem.
Asi budem musieť odcestovať do
Indie...“
Historik Pietro de Goméz ay
Magnasca urobil podrobné výskumy denníkov mnohých slávnych
cestovateľov, vrátane Romualda
Amundsena a Vasilija Vereščagina, inak aj svetoznámeho ma-
liara, u ktorého naďabil na vetu,
ktorá mu vzala dych. Majster palety totiž kňažnej Izmajlovovej
vo svojom liste zo dňa 14.1.1869
píše: „Drahá kňažná! Celé Rusko
si napospol myslí, že odchádzam
do Turkestanu a Indie, predovšetkým preto, aby som rozšíril
slávu jeho cestovateľov. To je zásadný omyl! Ako dôvernej priateľke vám musím s hanbou povedať,
že v skutočnosti sa na tieto cesty
vydávam predovšetkým preto, aby
som si aspoň trochu zohrial svoje dve ustavične studené nohy...“
A úzkostlivo dodáva: „Nezmení
sa po tomto priznaní váš vzťah ku
mne?...“
Profesor Enzo Carlatti, ktorý
sa problematikou studených nôh
zaoberá už tridsaťpäť rokov, na
svojom prednáškovom turné po
štáte Oklahoma v USA univerzitným študentom v meste Tulsa
povedal: „Aj keby ste mali nohy
ako ľadové cencúle, nezúfajte! Iste
z vás budú slávni cestovatelia!“
M. Zelinka
-Oco, pôjdeme si aj dnes opekať
do lesa slaninu?
-Áno, synak, ale najskôr musia z
lesa odísť požiarnici.
-Stará, zakry mi nohy, ťahá mi na
ne.
-Starý, ovládaj sa, nie sme doma,
ale v kine...
Bruno Horecký
Colník vraví blondínke:
-Slečna, budete si musieť predĺžiť pas.
Ona na to:
-A vmestí sa mi potom do kabelky?
Prídu Rómovia do hotela a pýtajú si izbu. Recepčný sa ich pýta:
-A máte rezerváciu?
-A čo sme Indiáni?-protestujú
Rómovia.
-Janko, koľkokrát ti mám vravieť,
aby si sa nehral so zápalkami!
-Ja sa nehrám, mami, ja si zapaľujem iba cigaretu.
Fero Bojničan
jul.indb 5
Trávnice
Hrabala, hrabala
v tvrdej branži popu
nahrabala kopu!
( Len tak medzi nami )
nehrabe hrabľami...
***
Pokiaľ bola dievka malá
kosáčikom húskam žala
už je žiačka (vravel ktosi)
už spolužiakom trávu nosí...
***
Slniečko horúce
nepáľ že ma nepáľ!
Nový frajer tu je ten ma
opaľuje!
***
Sadaj, slnko, sadaj
za tie kopce špiny
jedného čert už vzal
zajtra príde iný.
Sadaj, slnko, sadaj
za haldy odpadu
dám si pivo s rumom
zlepší mi náladu.
J. Heinrich
12. 6. 2010 13:49:33
6
Uchádzač
Komisia pozostávala z ľudí,
ktorých kamenná tvár, vypúlené
rybie oči a absolútny nedostatok
zmyslu pre humor priam predurčovali na vysoké, riadiace miesta
v spoločnosti. Kandidát však sedel pred konkurznou komisiou
uvoľnene, uvelebiac sa tak pohodlne, ako sa len dalo na tvrdej,
drevenej stoličke, určenej pre
uchádzačov.
Slova sa ujal predseda.
-Ehm, naša konkurzná komisia
má za úlohu zistiť, či máte predpoklady pre úspešné zastávanie
významnej a zodpovednej funkcie. Preto vám postupne predložím tri obrázky, a vy sami, vlastnými slovami popíšte, čo podľa
vás znázorňujú. Je vám to jasné?
-Jasné, - prikývol uchádzač. Aj
keď mu veľmi záležalo na tom,
aby ho na uvoľnené miesto prijali, neprejavil trému ani vzrušenie.
-Dobre. Nech sa páči, prvý obrázok.
Uchádzač sa pozrel na obraz,
zatvoril oči a spustil.
-Vidím grandiózne veľhory,
nad ktorými sa jagá kryštálovo
čistá obloha. Zasnežené, panenské štíty vrcholov sa pnú do
nebotyčných výšav a lesknú sa
v zlatistých lúčoch zapadajúceho
slnka. Mohutnosť neskrotenej
prírody, ktorá tajomne láka, ale
zároveň i odradzuje svätokrádežného človeka, ktorý by sa chcel
pokúsiť znesvätiť ich vrchol svojou nohou...
LITERÁRNA PRÍLOHA
-Ďakujem, stačí. A teraz druhý
obrázok.
-Z celého obrazu sála sladký
spev tejto okrídlenej bytosti,
pozemského anjela, ktorý je inšpiráciou básnika. Ladné pohyby
tohoto kúzelného vtáčatka priam
volajú po štetci umelca, aby sa
márne pokúšal zvečniť jeho let.
Jagavé perie v odtieňoch dúhy
naplňuje nevídanou krásou roztúžené ľudské oči, ktorých šťastie
spočíva v jedinom zhliadnutí tohoto rajského vtáka...
-Dosť, ďakujem. No a teraz tretí.
-Tento obrázok predstavuje výplod človeka, jeho tvorivých síl
a radostného vzrušenia, sústredenosti i námahy. Často len s vypätím všetkých síl a schopností
sa človeku, dokonalému to tvoru
prírody podarí vytvoriť takého
dielo. Je to symbol a zároveň
i výzva, filozofia aj báseň, živiteľ
a plod života zároveň...
-Ďakujem, to stačí, dosť, - prerušil ho naposledy predseda. –
Vaše odpovede boli vynikajúce.
Od tejto chvíle ste novinárom,
spolupracovníkom nášho svetového listu. Obstáli ste priam
skvele.
Celá konkurzová komisia jednohlasne súhlasne zamrmlala.
Uchádzač vstal a skromne prijímal ich blahoželania. Predseda
zatiaľ pozbieral obrázky predložené uchádzačovi a uložil ich späť
do veľkej obálky. Znázorňovali
dva krtince, vrabca a veľký kúsok
ľudského exkrementu.
G. Hocman
Andrej Mišanek
Ívery
o Nápis na hrobe zbohatlíka: Nech ti je zem slovenská lacná!
o V deň vyplácania sociálnych dávok krčmy sú plné národných
buditeľov.
o Návrh na racionalizáciu základných škôl: V lete škola
v prírode, v zime uhoľné prázdniny.
o Prevráťte paragraf naopak a nikto si to ani nevšimne.
o Sobáš z rozumu je pekná hlúposť.
o Žalúdok je križovatka lásky.
o Stratila zábrany a teraz čaká na poctivého nálezcu.
o Mám šťastie na ženy. Všetky sa mi páčia.
o Vernosť je cnosť z nedostatku príležitostí.
o Rada:Nechcete si dolámať hnáty? Naučte sa šikovne padať na
hlavu!
Ján Heinrich
Čašník dohovára hosťovi:
-Pane, keď vám to jedlo nechutí, neprehrabávajte sa v ňom. Kto to
má potom po vás jesť?!
V pôrodnici listuje mladá dáma v telefónnom zozname. Sestrička
sa jej pýta:
-Hľadáte pre dieťatko meno?
-Ale kdeže, hľadám priezvisko otca.
Manžel rezolútne k manželke:
-Drahá, oznamujem ti, že nemienim hrať v našom manželstve
druhé husle!
-Súhlasím. Chcela by som ťa však poprosiť, aby si zostal aspoň
v našom orchestri.
-Dežo, prečo beháš s tým prázdnym fúrikom sem a tam?
-Ale, spevnili nám normu a nestačím nakladať.
Inzerát
Predám škrtiča.. Zn. Musíte si ho odmotať z krku mojej svokry.
jul.indb 6
12. 6. 2010 13:49:33
7
LITERÁRNA PRÍLOHA
Anjel smrti
Neviem, či každý, ale ja som
mal od narodenia svojho anjela
strážneho. Od útleho detstva ma
ochraňoval. Stál pri mne vo dne
v noci, poletoval nado mnou,
prekážky mi z cesty odpratával,
pred každým nebezpečenstvom
ma včas varoval.
Priznám si, nie vždy som ho poslúchol. A vtedy bolo so mnou zle
– nedobre. Ale bol to dobráčisko,
nepoznal, čo je to zlomyseľnosť,
z každej šlamastiky mi pomohol
vybŕdnuť.
Jedno ešte musím povedať.
Nikdy som ho nevidel, len som
jeho hlasu načúval ...
Ale fugovalo to.
Život utekal a mne rôčkov
v dobrom zdraví a pohode pribúdalo. A vtedy sa mi konečne zjavil.
Nuž, anjel to bol ako z katechizmu
vystrihnutý, len sa mi zdal byť akýsi utrápený. A veru aj bol.
- Vieš, - hovorí – neviem ako by
som ti to. Po celý tvoj život som
ťa verne ochraňoval, to mi nemôžeš uprieť. Ale teraz, žiaľ ... Máme
tam hore svoje predpisy. Skrátka
a dobre, buď si ma budeš platiť,
alebo je po ochrane ... A hneď aj
cifru vysúkal. Až sa mi hlava zakrútila.
- Kdeže ja, úbohý penzista a toľké peniaze ! – zabedákal som . Budem sa ja veru musieť bez tvojich
služieb zaobísť.
Anjel zamával peruťami a zmizol v oblakoch.
Od tej chvíle to začalo so mnou
ísť dolu vodou. Chorľavel som,
navidomoči chradol, až ma to na
lôžko prikväčilo. Už ani neviem,
čo sa okolo mňa dialo, keď tu zrazu počujem svoje meno vysloviť.
Pozriem, konča peľasti anjel stojí.
Ale nie ten môj, toho by som určite spoznal.
- Ty si ten nový ? – pýtam sa
s neskrývanou nádejou v hlase.
- Áno , - odvetil - ale nie ten,
ktorého ty čakáš. Ja som anjel
smrti .
Ale má to aj výhodu. U mňa to
bude grátis.
J. Heinrich
Predstavujeme našich humoristov
Dnes: Jaroslav Liptay, alebo:
Môj stručný život...opis
Nenarodil som sa. Ani to som nedokázal. Porodila ma vlastná matka.
Iná toho nebola schopná. Stalo sa
tak v najkrajšom kúte pozemského
sveta. V Malohonte, ktorý už neexistuje. Aspoň nie politicky. Histo-
Jaroslav Liptay.
ricky a geograficky však áno. A tak aj
ja (možno) jestvujem tiež.
Najprv som nič nechápal. Bál
Ľubo Kotrha
Jeden z totality.
Novinár, reportér kladie otázku
výhercovi desaťtisícovej sumy:
-Ak sa môžem spýtať, ako naložíte s výhrou?
-Pôjdem na zájazd do Sovietskeho zväzu.
-A keby ste vyhrali tridsaťtisíc?
-Pôjdem na zjazd do Sovietskeho zväru.
-A čo ak ste vyhrali osemdseiattisíc?
-Pôjdem na zájezd do Sovietskeho zväzu.
-Prosím vás - kladie otázku opäť
reportér -a čo vy iný štát nepoznáte ako Sovietsky zväz?
-Ale áno, ale vás nepoznám!...
Ľubo Kotrha
jul.indb 7
som sa, aj som plakal, ale zvykol som
si. Pomohli mi hlavne rodičia. Boli
svetoví, pritom ani nevstúpili do
Európy. Vtedy na to neboli peniaze.
Aspoň vzdelanie (za) mnoho nestálo. Najprv som začal chodiť poza
školu. Tadiaľ, po lávke ponad Rimavu, som to mal najbližšie. Rovno na
školský dvor. Potom som sa dostal
aj do tried. Vo vyšších ročníkoch
som však, vďaka výučbe, s triednym
životom skoncoval. Nakoniec som
skoncoval aj s architektonickou
tvorbou, ktorú som vyštudoval. Aj
keď to na našej architektúre nie je
vidieť. Mnohí neskoncovali, čo, žiaľ,
je vidieť.
Teraz som už na (ne)zaslúženom
dôchodku. V praxi som sa profesionálne venoval obnove pamiatok,
amatérsky obnove myslenia. Výsledky sú podobné. Stačí si všimnúť
niektoré naše pamiatky. Myslím
prevažne vo voľnom čase, no niekedy aj na pracovisku, aj keď viem, že
som vtedy robiť nemal. Viackrát mi
na to prišli a mal som s tým problémy, najmä za bývalého režimu. Nuž,
ale až nedávno sa mi to nevyplatilo.
Po dlhej parlamentnej noci ma zamestnávateľ odložil do „depozitu“.
Nemyslím totiž podľa pravidiel.
Myslím často a dlho, až kým nie
som namyslený. Takýmto spôsobom som kedysi v úrade vymyslel
množstvo koncepčných, teda byrokratických materiálov. Našťastie boli
zväčša anonymné. Po „fajrontoch“
som vymyslel dve publikácie: o rekonštrukcii chalúp, aj o rekonštrukcii historických miest. O ich kvalite
však nemôžem nič povedať, lebo
obidve sa už dávno nepredávajú.
Najvýznamnejšie dielo sa mi
podarilo vytvoriť začiatkom roku
1990. Realizácia trvala deväť mesiacov a zrodilo sa bez kolaudačných nedostatkov. Tí, čo ho doteraz
videli, sa vyjadrovali s obdivom.
Manželka je tiež v poriadku. Ostatní
príbuzní žijú trvale doma a nikoho
nemám ani vonku, ani zavretého. Vo
Viedni nenakupujem, no všetkých
nás potešil vstup do Európy. Jej
stred, údajne, je neďaleko môjho
rodiska. Časom si možno našetríme
toľko, že sa na tú Európu pôjdeme aj
zblízka pozrieť.
Ing. Arch. Jaroslav Liptay,
Bratislava
12. 6. 2010 13:49:34
8
LITERÁRNA PRÍLOHA
V malej krajine
pod horami
V malej krajine Pod horami vládol kráľ. On vlastne ani nevládol,
iba kraľoval, lebo tá krajina, o ktorej je reč, bola konštitučnou monarchiou. V skutočnosti tam vládli
gangstri, grázli a mafiáni, ktorí
krajinu od nepamäti rozkrádali
a ožobračovali, takže im vlastne
patrila.
Kráľ mal , ako to už býva, radcov. Nie preto, že by bol bohvie
ako hlúpy, ale tak to vyžadoval
protokol. Ich úlohou bolo jednak
radiť kráľovi, hlavne však udržiavať spojenie medzi kráľovským
dvorom a majiteľmi kráľovstva.
Však viete, o koho ide.
Aby som nezabudol, v tej krajine žil aj ľud, ale ten nestál nikomu
ani za reč, takže o ľude až neskoršie.
Radcovia, tí svojmu remeslu
rozumeli. Organizovali audiencie
, recepcie, bály a iné šaškárne, čo
boli vlastne oficiálne príležitosti
na stretnutia dvora kráľovského
s podsvetím. Kráľ tam láskavo
prijímal dary vecné aj finančné.
V podstate šlo o zbytky, ktoré
neskončili v bezodných vreckách
radcov kráľovských.
Keď sa kráľovi zamálilo, hneď
bola rada naporúdzi. Treba ľuďom
dane zvýšiť. Samozrejme, len tým
pospolitým, lebo o tých je teraz
reč.
A čo ľud? Len hlavy skláňal
a reptal. V krčmách pri pive a pálenke.
Fungovalo to perfektne. Ale len
dovtedy, kým sa raz kráľ nečakane
a neohlásene medzi ľud pospolitý
nevybral
- Som zhrozený, som pohoršený, - zvestoval radcom , ktorých
narýchlo k sebe povolal - národ sa
len po krčmách povaľuje a pri pálenke na pomery nadáva. Robte
ihneď niečo ! – prikázal.
I dali hlavy dohromady múdri
radcovia. Dumali, dumali, až poradili kráľovi v krajine prohibíciu
nariadiť.
Stalo sa. A odo dňa platnosti
toho kráľovského nariadenia začali chľastať aj abstinenti.
J. Heinrich
PRE STROMY NEVIDIEŤ LES
Bolo by chybou
a pohromou,
nevidieť Cigáňov pre Rómov!
Fajčiarska nefajčiarka
Nefajčiť je normálne,
fajčiť taktiež - orálne.
Viem že nič nevie...
Súhlasí s filozofom helénskym.
Vie, že je v tom,
žiaľ, nevie s kým.
ZVIDITEĽNILA SA SVETU
Ukázala zadok, rebierka...
Veď je umelecká striptérka.
A. Mišanek
Kubko s Maťkom fajčia marihuanu. Pristúpi k nim pán
Boh, ktorý chvíľu s nimi pofajčieva.
-A ty si kto? - pýta sa Kubko
pána.
-Ja som pán Boh!
-Výborne, prisilná, ale dobrá! konštatuje Kubko.
-Fero, čo si dal manželke k výročiu svadby?
-Podnos.
-Podnos ? Skoro ako ja. Ja som
jej dal pod bradu.
Malý Jožko kričí na mamičku:
-Mami, môžem vylízať misu?
-Nie Jožko. Radšej ju spláchni.
Ľubo Kotrha
O troch kameňoch
Na ceste ležia tri kamene. Ležia tam dávno, zdá sa že od nepamäti.
Až nastal ten zázračný čas a kamene prehovorili.
- Ja som Základný kameň, – ozval sa ten prvý – som z vás najdôležitejší a preto chcem, aby ste mi prejavovali úctu !
- Daj sa mi svete, - vraví druhý – ja som Kameň mudrcov ! Mne sa
klaňajú najmocnejší a najmúdrejší...
Len tretí kameň mlčal a tváril sa náramne tajomne.
- A ty si kto ? – došla tým dvom trpezlivosť.
- Ja som Kameň úrazu – prehodil mrazivo.
Tak sa stalo, že kamene opäť onemeli.
J. Žilinský
Ľubo Kotrha
ČRIEPKY
o Ak vám nie je práve do spevu, zarecitujte si!
o Väčšina zázrakov sa udiala tak, že sme si to ani nevšimli.
o Do histórie sa možno zapísať i so spiatočnou platnosťou.
o Často rozhoduje mienka tých, ktorí vôbec nemyslia..
o Skúsenosť: Hlbokým vedomostiam na dno nedosiahneš!
o Vykopávky sa na vek nepýtaj!
o Muž zahne, keď má príležitosť. Žena si ju nájde.
o Skoro všetko na svete sa dá kúpiť. To ostatné ukradnúť.
o Smola je, kopať si sám hrob a potom sa utopiť uprostred oceánu.
J. Heinrich
Ako sa rýchlo pretransformovať
Pred niekoľkými rokmi som
začal podnikať. Ilúzie o rýchlom
zbohatnutí ma pobalamutili. Ale
čoskoro som zistil, že to nie je
med lízať. Splácať pôžičku, starať
sa o výplaty pre zamestnancov,
dane, odvody, poistky, priznania...
V bezsenných nociach ma pre-
jul.indb 8
nasledovali mory. Neuhradené
faktúry, konto ide do mínusu.
O zisku ani nechyrovať.
Vtedy ma osvietila spásonosná
myšlienka. Vyhlásil som bankrot.
Netrvalo dlho a založil som Neziskovú organizáciu.
-heno-
12. 6. 2010 13:49:34
8
HÍRNÖK
Szent László-szobrot Joszef atilla versei
avattak Udvardon
Összetört szívem...
Nagy
napra
virradtak
Udvardon. június 6-án Udvard
község polgármestere, önkor-
László szobrát, az udvardi származású Lebó Ferenc győri szobrászművész alkotását.
A helyi falumúzeum előtt felállított szobor avatásán beszédet
mondott Medgyesy S. Nobert
történész, egyetemi adjunktus.
A mindnyájunk által nagyra becsült lovagkirályunknak személyes kötődése is van Udvardhoz,
mányzata, a CSEMADOK, illetve a Rákóczi Szövetség Udvardi
Alapszervezete rendezésében
Összetört szívem bús kesergője
Csókot kért tőled, néma halott,
Szunnyadsz te régen, nem hallsz felőle,
Boldogan virulsz, ahol vagy, ott.
Oh! ha leszállnál a magas égből
S lelkem akarnád vídítani,
Könnyem, mely most hull sűrűn szememből,
Nem volna tovább mért ontani.
Vagy ragadjál ki, hő szerelmeddel
Földi posványság csápjaibul,
Várlak epedve, kedvesem! jöjj el!
Szánd meg a könnyem, mely egyre hull.
Összetört szívem bús kesergője
Csókot kér tőled, néma halott.
Nem szeretsz már te, nem hallsz felőle,
Nem kellesz nékem, oh! átkozott!
1921. márc. 28.
és szervezésében ünnepélyesen
felavattuk és felszenteltük Szent
hiszen történelmi forrásokból
tudjuk, hogy Esztergomból
Nyitrára jövet-menet, többször
is időzött itt vadászat közben
Szent Márton dombi vadászlakában, amely a mai Kálváriadomb helyén állt.
-zoli-
- Mit csinálsz, ha majd nyugdíjba mész?
- Az első három héten csak ülök a hintaszékemben.
- És azután?
- Azután elkezdek lassacskán hintázni..
Párkányi Városi Múzeum
tisztelettel meghívja Önt és kedves családját
ifj. Szilas László esztergomi magángyűjtő
Rendvédelmi szimbólumok a világban
c. kiállításának ünnepélyes megnyitójára
2010. június 19-én (szombat) 17. 00 órára
A kiállítást megnyitja:
Juhász Gyula, múzeumvezető
Közreműködnek:
Liszt Ferenc MA pedagógusai és diákjai, Párkány
A kiállítás látogatható:
2010.6.19 – 2010.9.10.
Vámház köz 2, Párkány
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Margita Berényiová
jul.indb 8
Majd megöregszel
Majd megöregszel és bánni fogod,
hogy bántasz, - azt, amire büszke vagy ma.
A lelkiismeret majd bekopog
s nem lesz emlék, melyben magadra hagyna.
Lesz vén ebed s az melléd települ.
Nappal pihensz majd, széken szunyókálva,
mert éjjel félni fogsz majd egyedül.
Árnyak ütnek a rezgő anyókára.
Az öreg kutya néha majd nyafog,
de a szobában csend lesz, csupa rend lesz;
hanem valaki hiányozni fog
a multból ahhoz a magányos csendhez.
Majd tipegsz: s ha eleget totyogott
rossz lábod, leülsz. Fönn aranykeretben
áll ifju képed. Hozzá motyogod:
„Nem öleltem meg, hiszen nem szerettem.”
„Mit is tehettem volna?” - kérdezed,
de fogatlan szád már nem válaszolhat;
s ki a nap előtt lehunyod szemed,
alig várod, hogy feljöjjön, a holdat.
Mert ha elalszol, ugrál majd az ágy,
mint a csikó, hogy a hámot levesse.
S a félelem tünődik, nem a vágy,
a fejedben: Szeress-e, ne szeress-e.
Magadban döntöd el. Én fájlalom,
hogy nem felelhetek, ha kérded: él-e.
Mert elfárad bennem a fájdalom,
elalszik, mint a gyermek s én is véle.
1936. okt. - nov.
12. 6. 2010 13:49:37
7
HÍRNÖK
Leleplezték „az első szlovák király”
szobrát a pozsonyi vár udvarán
Nagyszabású, látványos ünnepség keretében ma este leleplezték a pozsonyi vár udvarán “az első szlovák király”,
Svätopluk lovasszobrát, Ján
Kulich szobrászművész monumentális alkotását. Az ünnepi
beszédet Robert Fico kormányfő mondta, Ján Chryzostom
Korec bíboros üdvözlő-áldó
üzenetét pedig Dušan Jamrich
színművész tolmácsolta. Jelen volt a szoboravatón Ivan
Gašparovič államfő és Pavol
Paška házelnök is. Mind Korec
bíboros, mind a kormányfő azt
emelte ki üzenetében, hogy
Cirill és Metód hittérítők mellett a Svätopluk-hagyomány
őrzése és ápolása lehet a szlovák államiság második sarkköve. Robert Fico elmondta,
Svätopluk, az ó-szlovákok első
királya sokkal hamarabb élt e
területen és igazgatta virágzó
birodalmát, mint Szent Vencel
vagy Szent István, a pozsonyi
várról – mint történelmi hely-
színről – pedig úgy emlékezett
meg, hogy az vetekszik a krakkói Wawellel vagy a prágai
Hradzsinnal. Megemlékezett
Svätopluk hadvezéri nagyságáról, amikor Pozsony alól,
a Dunán átkelve csapataival
elfoglalta a területeket egészen
Karintiáig, s figyelmeztetett
a nép körében élő legendákra,
melyekre szerinte a modern
államiság idején is építeni
kell. Arra szólította fel a szlovák népet: legyen Svätopluk
király szobra minden szlovákok zarándokhelye, épüljenek,
erősödjenek általa. Felidézte,
milyen fontos szerepet játszott
Svätopluk a szlovák nemzeti
megújhodás idején, a szlovákok emancipációs küzdelmeiben és a Štúr-iskola munkásságában. A megújult pozsonyi
vár e pompás királyszoborral
méltán lehet a szlovák államiság ékköve, mondta.
Ján Chryzostom Korec kardinális régi pápai iratokból idézve
azt emelte ki, hogy Svätopluk
befogadta a szláv hittérítőket,
Konstantint és Metódot, s neki
köszönhetően jutott el országa
oda, hogy Nyitra székhellyel
a pápa egyházmegyét alapított
a szlovákoknak. Korec üzenetében a kereszténység és az államiság szoros egységére helyezte a hangsúlyt, amely a szláv
népességben fennmaradt egészen a 12. századig, s csak ezt
követően vette át helyét a hivatalos Szent István-i egyház és
állameszme.
A szobor talapzatában elhelyezték a szlovákiai megyék
üzenetét, Korec bíboros levelét és a szoborállításról szóló
okiratot, majd a három legfőbb
közjogi méltóság három szőlővesszőt kötözött egybe nemzeti
színű szalaggal, s egyszerre átfogva azt mintegy fogadalmat
tett a nemzeti összetartás és
egység megőrzése mellett.
-pollák-
Pekáre Juraj Oremus, spol. s r. o.
Pri skladoch 1, Nové Zámky, tel./fax: 035/642 60 25, exp.: 035/642 60 13
Pekáre Juraj Oremus, spol. s r.o. vznikla v septembri roku 2000. Do okresu Nitra
za ala svoje výrobky dováža v januári 2001. Zo za iatku zásobovala iba nieko ko predajní obchodnej siete Nitrazdroj. Dopyt po výrobkoch sa však stále zvyšoval, a preto
pribudli aj v iacerí súkromní o dberatelia a obchodná s ie B illa. Pekáre v o svojich
za iatkoch v yrábala približne 10 druhov c hleba
a 30 druhov rôzneho slaného a sladkého pe iva.
V sú asnej dobe sa však výroba rozšírila už na 25
rôznych druhov chleba, z ktorých pšeni no-ražný
bol k oncom r oka 2004 ocenený z latou medailou
Slovak G old ako p rvý pekárenský výrobok na
Slovensku. Tento chlieb dostal tiež zna ku kampane zdravie – ervené srdce, ktorá sa nachádza
na etiketách. Ocenenie Slovak G old zaväzuje
vyrába chlieb vo vysokej kvalite zd havou tradi nou t echnológiou, k torá zaru uje kvalitu chleba
s výživovými vlastnos ami a organoleptickými
znakmi. alej s a v pekárni vyrába v iac ako 20
druhov slaného a 40 druhov sladkého pe iva. Neustále rastúci dopyt po výrobkoch pekárne iba potvrdzuje slová
prezidenta Nadácie Slovak Gold o všeobecnom trende konzumácie potravín, ktoré neobsahujú rôzne prídavné
konzerva né látky a stabilizátory, farbivá a prísady. V pekárni Juraja Oremusa sa pe ú výrobky, ktoré sp ajú
tieto požiadavky a sú ve mi chutné.
jul.indb 7
12. 6. 2010 13:49:37
6
Csupa csoki
Réteges részeges krémes
Hozzávalók a tésztához: 7 tojásfehérje, 20 dkg porcukor, 15 dkg darált dió, 4 ek. liszt, 1 cs. sütőpor. A krémhez: 7 tojássárgája, 2 cs. vaníliás
pudingpor (főzős), 6 dl tej 1 ek. étkezési keményítő, 20 dkg margarin, 20
dkg porcukor, 1 cs. háztartási keksz, 1 dl rum, 15 dkg csokoládé
Elkészítés: A sütőt 180 fokra előmelegítjük. A tésztához a tojásfehérjéket a cukorral habbá verjük, majd hozzáadjuk a diót és a sütőporral elkevert lisztet. A masszát tepsibe simítjuk, kb. 35 percig
sütjük. Közben elkészítjük a krémet. Ehhez a tojások sárgáját simára
keverjük a pudingporral, és a deci vízben feloldott keményítőt, ezzel is összeforraljuk, majd kihűtjük. A margarint habosra keverjük
a porcukorral, eldolgozzuk a kihűlt pudinggal, majd a krém egyik
felét a tésztára kenjük, tetejére, sorba rövid időre rumba áztatott kekszet teszünk. Felolvasztunk 10 deka csokoládét, hozzáadjuk a maradék krémhez, rásimítjuk a kekszes rétegre, végül a tetejére reszeljük
a maradék csokoládét.
Sakktáblatorta
Hozzávalók: 1 db kakaós piskóta tortalap, 2 dkg zselatinpor, 5 ek.
konyak, 25 dkg túró, 1 dl tej, 25 dkg mascarpone sajt, 20 dkg porcukor,
2 cs. vaníliás cukor, 1 citrom reszelt héja és leve, 5 dl tejszín
Elkészítés: A piskótatortát vízszintesen három lapba vágjuk, a zselatint fél deci vízbe áztatjuk, a torta alsó lapját tálra helyezzük, meglocsoljuk a konyakkal, a másik két lapot egymásra illesztjük, majd
kívülről befelé haladva egymás után a tetejükre fektetünk és körbe
vágunk öt különböző 20, 16, 12, 8 és 4 centi átmérőjű kistányért,
végül egy 2 centis pogácsaszaggatóval a közepét is kiszúrjuk. A túrót,
a tejet összeturmixoljuk, apránként hozzáadjuk a cukrokkal habosra
kevert sajtot, citromhéjat és levet, végül a felolvasztott zselatint.
Vízfürdőben kihűtjük, amikor sűrűsödni kezd, beleforgatjuk a kemény habbá vert tejszínt, s csőrös habzsákba szedjük. Az egész lapra
rátesszük a kívülről számított első, harmadik és ötödik tésztagyűrűt,
a közöttük lévő árkot vastagon kitöltjük a krémmel, erre tesszük
a második és a negyedik gyűrűt, valamint a középső kis korongot,
feltöltjük a krémmel, s így folytatjuk tovább. A maradék krémmel
besimítjuk a torta tetejét és oldalát, az oldalára darabolt kekszből
morzsát készítünk, beszórjuk, a tetejére mintát vágunk, leszórjuk
kakaóporral. 12 órát hűtőszekrényben dermesztjük.
HÍRNÖK
Pandolin és
fergeteges História
blues Gútán
A Csemadok Komáromi Területi Választmánya főszervezésében, a Via Nova ICS társrendezésében zajlott idén a hagyományos
Art Fesztivál. A szervezők az áradás miatt kénytelenek voltak az
utolsó pillanatban a malom helyett a Leonor Szálló kerthelységében tartani a bulit.
A sörkert székei megteltek
a Pandolin együttes koncertjére,
majd a helyi Csemadok sortáncosai mutatták be jellegzetes gútai
táncukat. A História együttes
koncertje igazi blues élményt biztosított a megjelenteknek, akik
a hajnali órákig buliztak a retro
partyn. Az idén minisztériumi
támogatások elmaradása mi-
att egynaposra zsugorodott Art
Fesztivál is bizonyította, hogy
a Csemadok, kellő szándékkal
a mai napig meg tudja mozgatni
a fiatalokat. Ezen felül azt is tanúsítják ezek a rendezvények, hogy
járásunkban is vannak olyan zenekarok, akik színvonalas zenével tudnak tömegeket mozgatni.
A szervezők ezúton mondanak
köszönetet a Leonor Szálló tulajdonosának, aki helyet biztosított a koncerteknek, illetve rendezvényt támogató Com-therm
KFT-nek és Gúta város polgármesterének, akik nélkül nem valósulhatott volna meg az idei Art
Fesztivál.
-koml-
Duna Menti Fesztivál
Köbölkúton, tavaszi
hangulatban
Igazi tavaszi hangulat jellemezte
a Csemadok Érsekújvári Területi
Választmányának hagyományos
rendezvényét, a Duna Menti fesztivált, melyet idén IX. alkalommal
rendeztek meg Köbölkúton, június 5-én. A régió rangos eseményének számító fesztiválon felléptek
az alapszervezetek folklórcsoportjai, néptánccsoportok, továbbá
néhányan a Tompa Mihály versés prózamondó verseny országos
győztesei közül. A verséneklő
Gondola zenekar Szepsiből, vala-
mint a Silver Uragan rockegyüttes
Kürtről nagy sikert aratott. Az est
főkoncertjeként a nagyszínpadon
Balázs Fecó élő előadását élvezhette a közönség. Az idén rendhagyó módon a kézművesség mellett
a perbetei Szürkefarkas íjászcsoport jóvoltából mindenki kipróbálhatta az íjászatot. A délután
folyamán Kovács-Csomor Endre
tartott bemutatót a honfoglalás
kori magyar viseleti kultúráról és
a hadtörténetről.
-zoli-
CHÝRNIK – HÍRNÖK. Vydáva vydavateľstvo H+S. Vychádza ako mesačník v obciach a mestách novozámockého regiónu. Povolené: OVS OÚ, reg. č. 265/2003. Redakčná rada: Mgr. Jozef Hatala, šéfredaktor, Mgr. Jana Slobodníková, Ing. Vít Drgoň, Ján Nagy,
Milan Kupecký, Zoltán Komlósi. Adresa: Redakcia CHÝRNIK – HÍRNÖK, Várdayho č.
21, 940 01 Nové Zámky. E-mail: [email protected] Tel.: 0915/667 036 , 0907/905
537. Nevyžiadané príspevky redakcia nevracia, ani ich nehonoruje. Tlač: Necarte Komárno. Grafická úprava: Finding.
CHÝRNIK – HÍRNÖK. Kiadja a H+S kiadó. Havilapként jelenik meg az érsekújvári
régió falvaiban és városaiban. Engedélyezve: OVS OÚ, 265/2003 reg. szám alatt. Szerkesztőség: Mgr. Jozef Hatala, főszerkesztő, Mgr. Jana Slobodníková, Ing. Vít Drgoň, Ján
Nagy, Milan Kupecký, Zoltán Komlósi. Cím: Chýrnik – Hírnök szerkesztősége, Várdayho 21, 940 01 Érsekújvár. E-mail: [email protected] Telefonszám: 0915/667 036,
0907/905 537. A nem igényelt írásokat a szerkesztőség nem küldi visszaés nem honorálja.
Nyomda: Necarte Komárom. Grafikai megjelenítés: Finding.
jul.indb 6
12. 6. 2010 13:49:37
5
HÍRNÖK
tergom ismét az ország egyházi
központjává emelkedik. A dómba lépve a monumentális mére-
Eredetileg a kiállított öszszes tárgyat istentiszteleti és
ájtatatossági használatra szerezte
be az Egyház.
Megszenteltségükön kívül művészi, történelmi és anyagi értékük miatt mindig megkülönböztetett gonddal őrizték.
A múzeumi jelleg kialakítása
csak Simor János prímás által,
1886-ban vált lehetővé, aki ezeket a műkincseket a látogatók
számára megtekinthetővé tette.
tek nyűgözik le a látogatót.
Az oltárkép Michelangelo
Grigoletti munkája, a világ legnagyobb, egyetlen vászonra
készült oltárképe. A templom
felszentelésére írt Esztergomi
Misét 1856-ban maga, Liszt Ferenc dirigálta.
A templom baloldali kápolnája
eredetileg Bakócz Tamás érsek
sírkápolnájának készült 1507ben. Csodával határos módon
túlélte a török megszállást és az
új székesegyház építésekor Pach
János építőmester beépítette az
új főtemplomba, megmentve
ezzel az eljárással az utókornak
Európa legészakibb, épen maradt
reneszánsz kápolnáját.
A prímások sírboltja az esztergomi érsekek temetkezési helye.
Végakaratának megfelelően itt
helyezték örök nyugalomra a hősiessége miatt világszerte elismert hercegprímást, Mindszenty
Józsefet is.
Az egyházi szertartásokhoz
használt liturgikus eszközök általában a templom sekrestyéjében
kerültek elhelyezésre, innen vették elő használatra.
Székesegyházakban, ahol a felszerelés minőségében, kivitelében tükrözi a hely rangját, ezt az
őrzőhelyet kincstárnak nevezték.
A kincstárat mindig az esztergomi káptalan felügyelte, s e
testület gondosságának köszönhető, hogy a tizenháromszor költöztetett, menekített, többször
megrabolt műkincs együttes
alkotja ma Közép-Európa egyik
leggazdagabb egyházi műtárgygyűjteményét.
Az esztergomi Várhegyen
uralkodó Bazilika nemcsak az
ország legnagyobb temploma,
de kincstára a leggazdagabb liturgikus műkincs gyűjteményt is
őrzi. Közel 400 darab ötvöstárgy
és textília látható állandó kiállításán, a főszékesegyház emeleti
termeiben.
A XII-XIX. század között készült ötvöstárgyak között olyan
remekművek találhatók, mint
a Bizánci sztauroteka, Corvin-szarvserleg, a Suki-kehely,
Szelepcsényi-úrmutató és a korona után Magyarország legértékesebb műtárgya, a Mátyás-kálvária.
A kiállított textíliák között neves főpapok liturgikus ruházatai
mellett különleges szövetplasztikák koronázási klenódiumok
- azaz a király koronázásakor
a szertartást végző főpap által
használt kegyszerek - is láthatók.
-pollák-
Esztergomi Bazilika és
Főszékesegyházi Kincstár
Az esztergomi Várhegy első székesegyházát Szent István király építtette a Nagyboldogasszony és Szent
Adalbert tiszteletére. A háborúkkal és várostromokkal terhes évszázadok a nyomát is eltörölték az egykori
Szép templomnak, amely méltó párja lehetett a párizsi Notre Dame bazilikának.
Az Esztergomi Bazilika
Az altemplom több száz sírfülkéjében a Bazilika építői és
főpapjai nyugszanak. A látogatható részben került elhelyezésre
Mátyás király kancellárjának,
Vitéz Jánosnak és Hunyadit kormányzóvá választó Széchy Dénes
érseknek síremléke.
Bazilika méretét tekintve az
ország első, Európa harmadik
legnagyobb temploma. Magassága a kriptától a keresztig 100
m, hossza 118 m, szélessége 49
m. A kupola átmérője 33,5 m,
az altemplom falai 17 m vastagságúak. Az oltárkép Michelangelo Grigoletti munkája, a világ
legnagyobb, egyetlen vászonra
festett oltárképe (13,5 * 6,6 m),
mely Mária mennybevételét ábrázolja.
jul.indb 5
Az altemplom több száz sírfülkéjében a Bazilika építői és
főpapjai nyugszanak. A látogatható részben található többek
között Mátyás király kancellárjának, Vitéz Jánosnak és Hunyadit
kormányzóvá választó Széchy
Dénes érseknek a síremléke.
Itt helyezték örök nyugalomra
Mindszenty József hercegprímást is.
A közel 80 méter magasan
levő kupola-kilátóról tiszta időben a Tátra csúcsai is látszanak. A Bazilika déli tornyában
megtekinthető az 5800 kg-os
Nagyboldogasszony
harang,
amely hazánk harmadik legnehezebb harangja.
A mai katedrális építését
Rudnay Sándor prímás kezdte
1822-ben, szerette volna, ha Esz-
12. 6. 2010 13:49:37
4
HÍRNÖK
Ölvecky András...
(folytatás az 3. oldalról)
Szűts István ötvenedik születésnapja alkalmából. Hatalmas
örömmel és büszkeséggel tölt el,
hogy Koltay Gergellyel és Szűts
Istvánnal dolgozhattam együtt, és
általam nagyon tisztelt és elismert
zenészekkel énekelhetek a lemezeken.
A kultúra terén nem csak az
éneklés terén gyűjtöd a trófeákat,
hanem a vers- és prózamondó
versenyek résztvevői is jól emlékezhetnek rád. Pl. a Tompa Mihály nevével fémjelzett versenyeken rendszeresen arattál. Ez akár
egy színészi pályára is feljogosíthatna. Gondolkodsz ebben?
Ha nem is jogosítna fel színészi pályára, nagyon jó ez a „baráti
mérkőzés”, tapasztalatgyűjtés és
kapcsolatépítés terén egyaránt.
Ötször sikerült az említett versenyekről sikerrel hazatérnem. Úgy
gondolom, érdemes foglalkozni
az irodalommal. Én mindig csak
a magyar írók tollából született
szövegeket vittem magammal.
Visszatérve a kérdéshez, feltett és
féltett vágyam életem nagy részét
profi színházban eltölteni.
A Felvidéki Rockszínház oszlopos tagja vagy. Hogyan kerültél
bele a Karkó Henriett vezette társulatba, és mit jelent számodra ez
a csapat?
Karkó Henivel már nagyon
régóta ismerjük egymást. Amit
eddig elértem, azt mind neki köszönhetem. Ő volt az, aki öt évvel
ezelőtt azt mondta a Napba öltözött leány rockopera bemutatója
előtt, hogy szeretné, ha énekelnék
a rockszínházukban. Akkor mint
gyerek a szárnyai alá kerültem, és
vezetgetett a zenei pályán. Mára
igyekszem levenni válláról a technikai nehézségeket. Úgy gondolom, a Felvidéken nincs még egy
olyan ember, aki annyit tett volna
a magyar kultúráért, mint Karkó
Henriett. Nagyon sokat jelent
nekem a Felvidéki Rockszínház,
és a legjobb döntésem volt csatlakozni hozzájuk.
Megkérdeztük Karkó Henriettet, a Felvidéki Rockszínház
vezetőjét is:
Több felvidéki zenész neked
köszönheti
kibontakozását.
Volt, akit jó nevű együtteshez
„csempésztél” be. Andrást miért
nem?
Bandi érettségi előtt áll, és
meggyőződésem, hogy azt követően a színművészeti főiskolán
van a helye. Óriási tehetség, akihez ez mellé szerénység és egy
sor további kiváló emberi tulajdonság párosul. Bízom benne,
hogy mindaz, ami benne van,
nem kallódik el, és ha ehhez csak
egy kicsit is hozzá tudok járulni,
az nagy öröm a számomra.
-pollák-
Földtani
értékeket mutatnak
be a magyar-szlovák
geoparkban
A szlovák-magyar területen húzódó Novohrad-Nógrád
Geopark is csatlakozik az Európai
Geoparkok Hetéhez, és rendezvényeivel a földtudományi értékek
megőrzésére kívánja felhívni a figyelmet. Koruhely Tamás, a Nógrádi Geopark Nonprofit Kft. vezetője elmondta az MTI-nek, hogy
Európa geoparkjai minden nyáron
megrendezik éves fesztiváljukat
a térségek népszerűsítésére. Ehhez csatlakozik a 63 magyarországi és 28 szlovákiai települést érintő Novohrad-Nógrád Geopark,
amely márciusban nyert tagságot
az európai geoparkok közösségébe, majd áprilisban vált a globális
hálózat tagjává.
A geopark azon alapul, hogy
a földtudományi, természeti,
kulturális és történelmi örökség
felfedezése és bemutatása nyújtja
a turizmus és a gazdaság fejlesztésének új irányát a térségekben. Erről lesz szó a szerdai beszélgetésen
Salgótarjánban, majd csütörtökön
Szécsényben. Mindkét helyszínen
bemutatják a határon átnyúló te-
Búcson újjáalakult a Csemadok
helyi szervezete
Június 2-án Búcson újjáalakult a Csemadok helyi szervezete. Már hat éve,hogy a búcsi
Csemadok szervezet nem működő szervezetként volt nyilvántartva. Pethő Attila a Csemadok
Komáromi Területi Választmányának elnöke üdvözölte
a bcsiak igényét a szervezet felélesztésére, ugyanis korábban
ez az egy kultúrális közösség
volt az, ami összetartott emberi
kapcsolatokat és barátságokat,és
ami meghatározta a búcsi emberek kultúrális identitását, valamint közösségmegtartó erejét.
A szervezetben több területen
is elkezdődött a műhelymun-
jul.indb 4
ka. Nagy lelkesedéssel vállaltak
alelnöki tisztségeket azok az
érdekeltségű tevékenységeket
kívánnak és vállalnak folytatni.
emberek,akik a szervezeten bévül különböző korosztályú és
A szervezet elnöke Grajszki
Szabó Szilvia,az egykori if-
rület értékeiről forgatott filmet is.
Csütörtökön a szlovákiai Fülek
várában zajlik az Ősi világ határok nélkül című program, ennek
keretében előadást, vetélkedőt és
kiállítás-megnyitót szerveznek.
A program Ipolytarnócon folytatódik az Ősmaradványok Természetvédelmi Területen, ahol
a résztvevők látványos kísérletekkel tarkított műsort láthatnak
a vulkánokról, és foglalkoznak az
izlandi vulkánkitörésekkel is.
Pénteken és szombaton vezetett túrákon kereshetik fel az érdeklődők a geoparki helyszínek
közül Somoskő és Salgó várát,
Salgóbányát, Eresztvényt és az
ipolytarnóci geológiai tanösvényt.
Koruhely
Tamás
közölte, hogy júniusban Füleken,
Ipolytarnócon, Salgótarjánban,
Szécsényben és Bátonyterenyén
nyitnak meg vándorkiállítást
a Mindennapi útjaink és a Kis
lépések Földünk jövőjéért című
tabló- és plakátkészítési verseny
munkáiból.
-zkjúsági vezető és kultúrfelelős
lett. A Csemadok nyugdíjas
szervezetének vezető szerepét
a volt nyugdíjasklub vezetője Kétyi Erzsébet tölti majd
be. Új színfoltja is lett a helyi
szervezetnek,ugyanis Hatyina
József a Búcsi Hegyközség szervezésének feladatait vállalta magára. Csenger Árpád, a Mentsük
meg a kultúrházat petíciós bizottság elnöke és a bizottság tagjai Sánta József ,valamint Puskás
Attila továbbra is a kultúrház
megmentésének ügyét szolgálják, hogy az elvégzett szervezői
és szellemi munka sok-sok év
után újra otthonra lelhessen
a búcsi kultúrház épületében.
Karkó Henriett a kulturális
programok szervezésében szorgoskodik majd. Velmovszki Kinga pedig a szervezet pénztárosi
tisztségét tölti be.
-zoli-
12. 6. 2010 13:49:36
3
HÍRNÖK
Egy könyv, mely akár
a magyar-szlovák kapcsolatokon
is javíthat
Závada Pál legújabb könyvével az ifjúságot célozta meg, és
talán javíthat valamit a szlovák
magyar kapcsolatokon is. A Harminchárom szlovák népmese egy
válogatás, szereplői és történetei,
furfangos ifjak, sárkányok, táltosok, egyszerre ismerősek és izgalmasan különbözőek. Závada Pál
Tótkomlóson született, a Békés
megyei falut nagyszámú szlovák
kisebbség lakja, Ez a világ megjelent a leghíresebb regényében,
a Jadviga párnájában is, mely
egy szlovák-magyar faluban játszódott. Legújabb könyve még
erősebben kötődik a szomszédos
ország nyelvéhez, kultúrájához.
A Harminchárom szlovák népmese egy válogatás, amely bemutatja
a két világ különbözőségeit és hasonlóságait úgy, hogy az író a saját
hangján mondja el a történeteket.
A kötet célközönsége a négynyolc éves korosztály, számukra
a történetek otthonosan ismerősek és lenyűgözően idegenek, de
a könyv bemutatóján a Szlovák intézetben Závada Pál a mesegyűjtemény hátteréről is beszélgetett
Parti Nagy Lajossal.
A fő téma természetesen a magyar és szlovák mesevilág különbözőségei és hasonlóságai voltak.
Závada úgy fogalmazott, hogy
“ugyanazt a mesét mondták el,
csak más nyelven”, még Mátyás
királyról is vannak történeteik,
amelyek nem is térnek el nagyon
a magyar igazságos Mátyáshoz
kapcsolódó legendáktól.
Különösen izgalmasak azok
a helyzetek, amikor a szlovák
népmesében a magyarok és tótok
találkoznak, mely esetben a furfangos tót legény veri át a magyar
urat. A legfontosabb különbségek
Závada a két mesevilág között,
hogy az északi szomszédoknál
a történetetek helyszíne általában
a hegyvidék, és a furfangos, férfiakat segítő nők nagyobb szerepet
kapnak.
Závada nem csak a mesekincs
és a történetek megismerését
tartja fontosnak a Harminchárom
szlovák népmese kapcsán, hanem
a nyelvet is, azokat a szavakat,
amelyeket hasonló formában vagy
jelentésben használnak a magyarok is, így alakíthatja az olvasó magyar gyerekek szókincsét.
A Harminchárom szlovák
népmese könyvbemutatóján ráhangolódásként Agócs Gergely
néprajzkutató fejből mondott el
egy félórás történetet melyben
a szegénylegényből király lesz,
majd maga a szerző is megismertette a hallgatókat a könyv egy
meséjével. A történetek hallgatva
lenyűgözőek és szórakoztatóak,
és ehhez a Harcminhárom szlovák
népmese kötete még hozzá tud
tenni, Kun Fruzsina negyvenkét
csodálatos illusztrációja egészíti ki
a kötetet, amelyek önmagukban is
megállnák a helyüket.
A válogatott szlovák népmesék
és a lelkes hazai olvasóik révén
esetleg a szlovák-magyar kapcsolat is javulhat. Talán még nem egy
nagy barátság kezdete, de könynyebb a mesevilágban közeledni
először egymáshoz, mint a nagypolitikában, és erre a Harminchárom szlovák népmesénél nincs
alkalmasabb.
-koml-
HIRDETÉS
Szállást kínálunk egy
magán nyaralóházban Alacsony Tátrában - Krpačovo.
tel.: 0903 553 256
e-mail:
[email protected]
Ölvecky András, a Felvidéki Rockszínház
énekese: A lelkemből énekelek
Bizonyára sokan ismerik azt
a jelenséget, amikor valamilyen
közéleti rendezvényt kultúrműsorral gazdagítanak, és ha a színpadon megjelennek a szereplők,
közvetlenül az előadás megkezdése előtt még javában folyik a társalgás. Ám miután felcsendülnek
az első hangok, lecsendesedik a közönség, mert az ember érzi, itt egy
nem mindennapi produkció tanúi
lehet. Ölvecky Andrásnak, a Felvidéki Rockszínház énekesének
előadása láttán már többször átélhettük ezt.
Sokan mondják, egy nem mindennapi hanggal megáldott tehetség vagy. Csak úgy magától jön az
éneklés, vagy képezed is magad?
Tagja vagyok a komáromi művészeti alapiskola diákjainak, járok
jul.indb 3
zongoratanárhoz, és korábban hetente az énektanárt is felkerestem,
de mára ez háttérbe szorult más
ni – mi ezt így mondjuk – az egész
testemmel. Az előadásaimon szeretem, ha nem csak a torkomból,
teendőim előnybevételével. Erős
asztmás voltam, ami sokszor gondot okozott az éneklésben, de a zeneiskolában megtanultam lélegez-
hanem a lelkemből is szól az ének.
A tehetségedre egy vérbeli profi, Koltay Gergely, a Kormorán
együttes vezetője is felfigyelt. Ennek eredménye egy közös cédé...
Amikor csak tudok, elmegyek
a Kormorán koncertjeire. Az egyiken Koltay Gergely megkeresett,
szólt, hogy egy lemezt tervez, amin
ismert magyarországi énekesek és
zenészek mellett határon túli magyarok is szerepelnek – ezzel is
szimbolizálva a magyar nemzet
egységét. Mondta, hogy volna itt
egy dal, amit ki szeretne próbálni,
hogy hangzik az én előadásomban. Egy héten belül megkaptam
az anyagot. Cseh Tamás emlékére
íródott, egy majdnem teljes életpályát felállító dal Szűts István zenéjével, Télikabát címmel. Elmentem
a stúdióba, és felénekeltem a dalt.
Azóta született még egy lemez,
amin közreműködök,
(folytatás a 4. oldalon)
12. 6. 2010 13:49:36
2
HÍRNÖK
Teája gyógyítja a ...
(folytatás az 1. oldalról)
A külföldi orvosok között készítettek egy közvélemény-kutatást.
Eszerint 100 orvosból 90 nem kezelné szeretteit kemoterápiával, mivel tudják, hogy – a sugárkezeléssel
együtt – rákkeltő. Ráadásul csak
az eseteknek bizonyos százalékában hatásos. Nem tagadom, hogy
a klinikai orvoslás és az alternatív
gyógymódok mellett voksoló orvosok között igen nagy az ellentét.
Hozzám az elmúlt évben 654 orvos
fordult – az Onkológiai Intézetből
is –, hogy mentsem meg az életüket
– avat be minket az eredményekbe,
miközben asszisztense fejből sorolja
a betegeik szívszorító és olykor szinte hihetetlen történeteit.
Nem létezik csodaszer!
Nem vagyunk csodadoktorok!
Én csak elhoztam hazámba azt
a trópusi teakeveréket, amelyet az
indiánok már évezredek óta napi
táplálékukként fogyasztanak. Nekünk csak a hatást és a mellékhatást
kellett bizonyítanunk. Ez a tea nem
csodaszer, csupán mankó az egészséges élethez, de tudományosan és
klinikailag bizonyított, valódi remény egy halálos betegnek. A rák
ellen jelenleg nem létezik olyan
hatásos gyógyszer, amely a betegek
nagy százalékának életét jelentősen
meghosszabbítaná emberhez méltó,
fájdalom- és kínlódás mentes életet
biztosítva.
Emlékszel még?
Sikeres operettest
Érsekújváron
A Csemadok Érsekújvári Alapszervezete nemrég ünnepelte
fennállásának 60. évfordulóját.
Ennek tiszteletére az alapszervezet mellett működő színjátszó
csoport Záhorszky Elemér rendezésében „Emlékszel még?“ címen
az idei év áprilisában operett estet
adott elő, amelyet közkívánatra
május 22-én szombaton megis-
mételtek.
Számos amatőr kultúrakedvelő mellett felléptek még Decsi
Ágnes és Szeredi Krisztína érsekújvári születésű hivatásos operaénekes is, valamint a Csemadok
jul.indb 2
helyi alapszervezet Zenés Színpada, a ViVa tánckar, a perbetei
Margaret mazsorett csoport, a Cirill-Metód utcai óvoda gyerekei
és még sokan mások. Braunné
Mojzeš Mária betanításában és
Veszprémi Ferenc vezető karmester közreműködésével Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Huszka Jenő
operettjeiből, valamint számos
népszerű musicalből hangzottak
el kedvelt örökzöld dallamok. Az
előadás színvonalát emelték Forró
Jánosné és Záhorszky Elemérné
Erzsébet-jelmezei, Szegheő Gábor díszlete és nem utolsó sorban
a Kleinné Szombath Marianna,
Vadkerti Viktor és Plichta Tibor
koreográfiájában előadott táncbetétek.
Az operettnek hagyománya
van
„Az előadás sikerét főleg annak
tudhatjuk be, hogy az érsekújvári közönség körében sok évtizedes
hagyománya van nem csak az
operettnek, de általában a könnyű
szórakoztató műfajnak. Már az
első előadás után nyilvánvaló volt,
hogy ismétlésre kerül sok, mert sok
érdeklődő nem jutott belépőjegyhez“
– nyilatkozott Berényi Margit,
a Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének elnöke, majd hozzátette: „A hálás érsekújvári közönség e
jelentős érdeklődésével fejezte ki elismerését a produkcióért, amiért ez
úton szeretnék köszönetet mondani
minden közreműködőnek, de a tisztelt közönségnek is.“
Decsi Ágnes és Szeredi Krisztína
külföldön szereplő operaénekesek
voltak az operettest sztárvendégei. Pályafutásukat mindketten
az érsekújvári műkedvelők között
kezdték, és sohasem feledkeztek
meg gyökereikről. Mindig nagy
örömmel jönnek vissza szülővárosukba és énekelnek az itteni hálás közönségnek.
Hatvanéves pályafutás
Az operettest megszervezője,
rendezője és egyúttal közreműködője is Záhorszky Elemér, sok évtizedes lelkes amatőr színjátszó és
műkedvelő volt. „Azt, hogy tiszteletreméltó korom ellenére még mindig aktívan bele tudok kapcsolódni
Érsekújvár kulturális életébe, főleg
feleségemnek köszönhetem. Tevékenységemet kezdettől fogva megértően támogatta, sőt, sok esetben be is
kapcsolódott munkámba” – vallotta
be a tapasztalt amatőr színjátszó,
majd így folytatta: „Jó érzés, hogy
a körém csoportosult művészek szintén megadnak mindennemű támogatást és szívesen működnek együtt.
Nagy reményt látok a fiatal tehetségekben, főleg Horváth Tímea unokámban, aki most fog végezni a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti
Főiskolán, és aki szintén szerepet kapott az operettest műsorában.“
Szívesen emlékszik vissza
Arra a kérdésre, hogy az elmúlt
hatvan év melyik fellépésére emlékszik legszívesebben, Záhorszky
Elemér azt válaszolta, mindegyikre. „Minden egyes rendezvény, amelyen eleinte csak mint közreműködő,
később mint rendező is részt vettem,
önmagában sajátos volt és sikeresnek mondható. Mindegyikre szívesen emlékezem vissza.“
Ami a jövőre vonatkozó terveit
illeti, Záhorszky Elemér szeretné
folytatni életmunkáját és továbbra
is foglalkozni az utánpótlással. Így
várhatóan még sok szép előadásban lesz részünk a jövőben.
-zoliA börtönőr odaszól a raboknak:
- Van egy jó és egy rossz
hírem. Melyiket mondjam
elsőnek?
- A jót.
- Ma szabadultok - mondja
az őr.
- És mi a rossz?
- Az, hogy ez nem igaz.
Felirat egy kocsmában:
„Kérjük ne dobjanak égő
cigarettacsikket a földre, mert
megégetheti a távozó vendégeink tenyerét és térdét!”
12. 6. 2010 13:49:36
AZ ÉRSEKÚJVÁRI JÁRÁS LAKÓINAK ÚJSÁGJA
VÁSÁROLJA TERMÉKEINKET !
HÍRNÖK
7. évfojam
7. szám
2010 július
ára 0,50 €
TERJESZTVE A ZSITVAKÖZ, NYITRAVIDÉK ÉS A DUNATÁJI RÉGIÓKBAN
Lapunkat támogatja a Szlovák kulturális minisztérium a „nemzeti kissebség kultúrája – 2010“ programjával.
Teája gyógyítja a rákot.
( Olvasóink különlegesen nagy érdeklődésére való tekint tel közöljük Dr. Dávid Tamás professzor úr
felfedezésének, gyógymódjának bemutatását ).
Hány hír röppen fel arról, hogy
megtalálták a rák gyógyszerét!
A professzor találmányát azonban a világ legnagyobb kutatóintézetei is elismerik – s ki tudja:
hátha éppen nálunk történik meg
a csoda!
Kína, Kalifornia, Bécs, Lébény,
Budapest, Marosvásárhely, Pozsony és Dunaszerdahely között
ingázik a Nemzetközi CoD™ Rák
Információs és Prevenciós Kutatási
a világot egy speciális ortopéd
műtéti eljárásuk kapcsán, amely
később világszabadalom is lett.
Ezáltal rengeteg meghívást kaptak
a világ minden tájáról. Így jutott el
Amazóniába, ahol egy indián törzsfőnök, Katunka unokáján sikeres
csípőműtétet hajtottak végre.
Hálából kaptam meg annak a különleges teakeveréknek a receptjét,
amelyet az indiánok mindennap isznak. Gyerekek, felnőttek egyaránt.
Méregtelenítés, lúgosítás és meg-
zásra, a pozitív gondolkodásra, az
optimizmusra. Ezekben mi is segítséget nyújtunk – figyelmeztet a doktor, aki mindennap iszik a teából.
Megdöbbentő tények
csupán a különleges teát fogyasztani. Ennél sokkal többre van szükség.
Már több ezer betegnek tudtunk
világszerte és a hazámban segíteni.
Olyanoknak, akikről már lemondtak az orvosok, akiket hazaküldtek
meghalni. De a tea önmagában nem
segít: radikális táplálkozási szokások és az életmód radikális megváltoztatására van szüksége annak, aki
fájdalom- és tünetmentesen tovább
Kilencféle daganattípusra és
főleg azok áttéteire hatásos a teakeverék. Így az ország minden
pontjáról és külföldről is érkeznek
a gyógyulni vágyók. A kutatónak
volt egy hároméves kisfiú páciense
is, akit addig agydaganattal kezeltek. Sikertelenül. A gyógyteának és
a holisztikus biológiai rendszernek
köszönhetően 10 hónap múlva
egyszerűen eltűnt a tumor, s a kis
beteg csakhamar teljesen felépült.
szeretne élni. Le kell mondania
a dohányzásról, a tömény alkoholról, kordában kell tartania a stresszt
és a depressziót, igyekeznie kell
megoldani a súlyos lelki konfliktusokat. Oda kell figyelnie a táplálko-
A mesébe illő gyógyulásokból minden évben könyvet adnak ki, amely
hiteles orvosi, kórházi leletekkel és
gyógyultak beszámolóival tarkított
történeteket tartalmaz.
(folytatás a 2. oldalon)
Professzor Dávid Tamás
Központ Alapítvány főigazgatója.
Ha pedig éppen nem a betegeken
segít, akkor információs előadást
tart valahol a nagyvilágban.
A klinikai rákkezelés csupán
tüneti kezelés, de a rákos daganat
vészjelzés a szervezet részéről. Arra
figyelmeztet, hogy felborult a testlélek-szellem egyensúlya. Személyre szabott, emberközpontú rákkezelésre van szükség – magyarázza
dr. Dávid Tamás.
Katunkától sok szeretettel
A történet 1969-ben kezdődött: egy kutatócsoport – melynek a doktor is tagja volt – járta
jul.indb 1
előzés céljából fogyasztják reggel,
délben, este. Az indián sámán ma
106 éves, teljesen egészséges és 38
éves barátnője van – kezdi az orvos
a történetet, hogyan lett ortopéd
sebészeti kutatóból rákkutató, aki az
Osztrák Becsületrend mellett számos külföldi kitüntetésben részesült, például Inter-Lyra Nemzetközi
Békedíjjal és a Vitézi Rend lovagkeresztjével. Az expedíció során maga
is elkapott egy halálos betegséget,
a Dengue -lázat, de a tea segítségével
sikerült meggyógyulnia. A teakeverékhez való étrend kiegészítő növényeket szigorú minőségi ellenőrzés
után az Amazonas és Délkelet-Ázsia
esőerdőiből hozzák. De nem elég
ORVOSI SZAKTANÁCSADÁS
ÉS KONZULTÁCIÓ
I. telefonon - 0911571415 ( magyar nyelven is )
• minden csütörtökön: 15.00 – 17.00 óráig
II. személyes konzultáció ( találkozó ) szakorvossal
• részletesebb tájékoztató telefonon
( 0905543194 – Karika Olga )
12. 6. 2010 13:49:35
Download

Čaj priamo z pralesa